Tisztességes embernek az ártatlan áldozatok oldalán a helye

2012. szeptember 9., vasárnap 20:10, frissítve: hétfő 08:17

Tisztességes embernek az ártatlan áldozatok oldalán a helye, a cselekvés oldalán, közös értékeink, a demokrácia, az erkölcs és az igazság oldalán, szemben a kirekesztéssel, a gyűlölettel, a diktatúrával, az erőszakkal – mondta Áder János köztársasági elnök, a Wallenberg-év fővédnöke vasárnap Budapesten a Dohány utcai zsinagógában, a Wallenberg-emlékesten.

Az államfő a Külügyminisztérium és az Élet Menete Alapítvány rendezvényén úgy fogalmazott: több ezer honfitársunk a túlélés esélyét kapta meg a holokauszt idején embermentő svéd diplomata Raoul Wallenbergtől és bátor segítőitől. Köztük azoktól a honfitársainktól, akik a lelkiismeret parancsát követve a maguk lehetőségei és képességei szerint megtettek mindent az üldözöttek megmentéséért – tette hozzá.

Fotó: Kallos Bea / MTI


Áder János emlékeztetett arra: voltak, akik keresztleveleket hamisítottak, voltak, akik menedéket, búvóhelyet adtak, voltak, akik élelemmel segítettek, és voltak, akik saját házasságlevelükkel menekítettek ki másokat a halál torkából. Hangsúlyozta: sohasem feledhetjük el mindazokat, akiket egyetlen okból pusztított el a nemzeti szocialista államgépezet: mert zsidónak születtek. Ők a honfitársaink voltak – jegyezte meg.

Az egyháznak és az államnak is szüksége van arra, hogy szembenézzen saját múltjával – mondta Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a Raoul Wallenberg-centenárium alkalmából tartott protestáns emlékülésen.

Sorsközösséget kell vállalnunk egymással

A köztársasági elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „akkor vagyunk méltók Wallenberg és a munkáját segítő, vagy a hozzá hasonlóan cselekvő magyarok emlékéhez, ha mi is azt az utat járjuk, amin ők jártak előttünk. Tőlük azt tanulhatjuk meg elsősorban, sorsközösséget kell vállalnunk egymással, hogy ne váljunk sorstalanná. Azt kell erősítenünk, ami összeköt minket”. Rámutatott: újra meg újra ki kell mondanunk, hogy senki semmilyen ideológia vagy politikai meggyőződés nevében nem fordulhat honfitársa ellen. Nem kívánhatja annak halálát, sorsának rosszra fordulását, hátrányos megkülönböztetését, politikai nemzetünkből való kirekesztését.

Áder János arról is beszélt, hogy „az erkölcsös cselekvés parancsa eleven hagyományként él a magyarokban. Ez a hagyomány Wallenberg budapesti tevékenységének sikeréhez is hozzájárult. Ez jutott kifejezésre akkor is, amikor a Szovjetunió széthullása után, majd a balkáni háborúk idején zsidó menekültek százezreinek tranzitországként való befogadása, az »aliyah« támogatása az 1990-es évek elején természetes volt számunkra”. Hozzáfűzte: természetes számunkra az is, hogy „úgy tekintsünk a velünk élő kisebbségek tagjaira, mint akiknek saját identitásuk megőrzésében nyújtott teljesítményük magyarságukat is erősíti”.

Magyarország kormánya továbbra is a legszigorúbban lép fel minden szélsőséges, rasszista, antiszemita, gyűlölködő megnyilvánulás ellen – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Magyarország befogadó ország

Az államfő szólt arról, hogy Magyarország az államalapító Szent István király óta befogadó ország, „kultúránkat is a befogadás tette naggyá, miként a magyar nyelv is a befogadás elvét követve vált a világ egyik leggazdagabb nyelvévé”. Idézte Szent István király Imre fiához írt, „de nekünk is szóló” Intelmeit, amelyben az áll: „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”

Fotó: Kallos Bea / MTI


A rendezvényen megjelent a Wallenberg-est két védnöke, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Részt vett az eseményen továbbá mások mellett Németh Lászlóné gazdasági miniszter, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Fónagy János közlekedésügyi államtitkár, Bába Iván külügyminisztériumi államtitkár, Gloviczki Zoltán oktatási helyettes államtitkár, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kiss Péter és Suchman Tamás volt szocialista miniszterek, Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Vatikán magyarországi nagykövete, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, valamint a diplomáciai testület több tagja.

A Wallenberg-est moderátora Gordon Gábor, a magyar Élet Menete Alapítvány elnöke volt.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.