Tízezer fiatal tanulhat külföldön

2017. április 13., csütörtök 10:01, frissítve: csütörtök 17:00

Részben a hazai negatív közhangulat miatt választják inkább a külföldi egyetemeket a magyar diákok – derül ki az Engame Akadémia nem reprezentatív kutatásából. A vizsgálat szerint jelenleg több mint tízezer magyar diák tanul elsősorban nyugat-európai és amerikai egyetemeken. Bár a legtöbb országból nem állnak rendelkezésre pontos statisztikák arról, hány magyar diák tanul a helyi felsőoktatásban, szakértők úgy becsülik, Ausztria és Németország a két legnépszerűbb célállomás, hozzávetőlegesen 2000 főnyi diák tanulhat mindkét országban. Harmadik helyen az Egyesült Királyság áll 1900 magyar hallgatóval, a negyedik helyen Dánia (1000 fő), az ötödiken pedig az Amerikai Egyesült Államok (650 fő) foglal helyet.

A kutatásban kitérnek arra is, hogy a diákok több mint 40 százaléka azért választott külföldi egyetemet, mert úgy vélik, az ott megszerzett diploma előnyt jelent a munkaerőpiacon. Több mint harmaduknak a hazai felsőoktatás színvonalával voltak kifogásaik. Például a résztvevők közül sokan problémaként említették az oktatás túlzott elméletorientáltságát és a modern, jelenkor kihívásaira reflektáló tananyag hiányát.

Emellett – az eredményekből is látható – a hallgatók 34 százalékát igencsak befolyásolta hazája elhagyásában az itthoni politikai, társadalmi környezet. A kutatás idézi az egyik matematika szakos, az Egyesült Királyságban tanuló diákot is, aki sarkos véleményt megfogalmazva arról beszélt, hogy nem tudna itthon egyetemre járni, többek közt azért, mert szerinte „teljesen lerombolják az oktatást; a diktatúrában ugyanis buta emberek kellenek”. – El akartam menekülni, úgyhogy meg is tettem – indokolta döntését.

 
MN-grafika
 

A felmérés alapján a fiatalok többsége leginkább az egyetem környezetét és elhelyezkedését szereti a külföldi életben, míg szintén a legfőbb pozitívumok közt szerepel a képzés színvonala és az egyetem hangulata. A legkevésbé vonzó számukra a nem itthon folytatott tanulmányokban, hogy nagy távolságra van a családjuk. A külföldön tanuló magyar diákok csaknem 40 százaléka diákhitelből finanszírozza tanulmányait, míg harmadukat közeli családtagjaik segítik. Közel 30 százalékuk pedig külföldi ösztöndíja jóvoltából tanulhat. A kinti megélhetés kapcsán a megkérdezettek háromnegyede arról számolt be, hogy családjuktól kapnak támogatást, míg majd 70 százalékukat saját fizetése is segíti. Ez utóbbi témával kapcsolatban a diákok ugyancsak 70 százaléka számolt be arról, hogy dolgoznak külföldi egyetemi tanulmányaik mellett. Majd ötödük ráadásul rendszeresen heti 20 óránál többet dolgozik.

Szomorú adat, hogy a külföldön tanuló vagy már végzett diákok 30 százaléka arról beszélt, egyáltalán nem tervezi a hazaköltözést, további 30 százalék pedig bizonytalan volt a kérdésben, míg csak 40 százalék volt biztos benne, hogy szeretne egyszer visszatérni Magyarországra. Érdekesség, hogy míg leginkább a művészeti, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területen tanuló diákok terveznek hazatérni, a legkevésbé az informatikai, illetve a bölcsészképzést folytatók kívánnak ismét Magyarországon élni.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Talán nem meglepő, hogy a megkérdezettek elsősorban személyes, érzelmi jellegű érveket hoztak fel a hazaköltözés mellett, míg a racionális, anyagi jellegű faktorok háttérbe szorultak. Például a jelenleg is külföldön élők 77 százaléka számára a közeli családtagok jelentették a legfőbb érvet a hazaköltözésre, több mint felük a barátokat, míg 35 százalékuk magyarországi lakóhelyét említette. Ezzel szemben a hazai életszínvonal mindössze egy százalékuk számára volt vonzó érv. Azért is lesújtó eredmény ez, mert a külföldön maradással kapcsolatos érvek között éppen az ottani életszínvonal lett toronymagasan az első – a megkérdezettek 70 százaléka említette ezt, míg több mint 60 százalékuk a kinti szakmai lehetőségeket és kapcsolatokat hangsúlyozta, közel felük pedig a fizetést.

Az Engame Akadémia a fenti eredmények kapcsán több javaslatot is megfogalmazott a hazai cégek számára, hogy reális alternatívát tudjanak nyújtani a külföldön végzett magyar diákoknak a külföldi munkáltatókkal szemben. Többek közt azt javasolták, hogy a munkahelyi környezet kialakításakor vegyék figyelembe, hogy a 80-as, 90-es években születettek (vagyis az Y generáció) számára már más értékek fontosak, mint a korábbi generációknak. Például fontos számukra a szakértelem, a csapatmunka és az, hogy kreatív feladatokat kapjanak, továbbá igényük van a visszajelzésre és a személyes odafigyelésre is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.04.13.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.