Több ezer orvos hiányzik Magyarországon

Kuslits Szonja

Kuslits Szonja

2017. január 14., szombat 10:20, frissítve: szombat 15:54

Úgy látszik, egyre többen gondolják úgy, hogy Magyarországon nem éri meg az orvosi hivatást választani, vagy legalábbis itthon dolgozni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb Egészségügyi statisztikai évkönyvéből ugyanis megtudtuk: 2015-ben az orvosok országos nyilvántartásában 63 460 szakember szerepelt, ám a valóságban csupán 35 854-en tevékenykedtek a hazai egészségügyi ellátásban. A többiek nyugdíjasok, szülési szabadságon vannak, és a szakértők szerint sokan külföldre mentek dolgozni. Jelzi a helyzet súlyosságát az is, hogy a mutatók folyamatosan romlanak: 2015-ben már 3140-nel kevesebb praktizáló orvos volt hazánkban, mint egy évvel korábban. A KSH szerint ugyanis 2014-ben még közel 39 ezer, 2013-ban pedig 37 700 orvos tevékenykedett. Az üres állások száma is emelkedett az utóbbi években, ez 2015-ben 2039 volt, 500-zal több annál, amennyit 2010-ben regisztráltak.

Több szempontból is érdekesek az adatok: 2005-ben még csak 35 ezer orvos szerepelt a nyilvántartásban, 2015-ben viszont már 63 ezer volt ez a szám. Az adatbázisban szereplők nagy része azonban nem végez aktív betegellátást, ami abból látszik, hogy a dolgozó orvosok száma egy évtized alatt csupán háromezerrel lett több, miközben 28 ezerrel többen vannak a nyilvántartásban.

Ez is alátámasztja, hogy egyre nagyobb a szakmából kiöregedő, nyugdíjas orvosok száma, és őket nem pótolja megfelelő ütemben a fiatal generáció; sokan döntenek úgy, hogy inkább külföldön próbálnak érvényesülni. Ezt lapunknak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke is megerősítette. Ő korábban már többször felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekorvosok tekintetében különösen nagy a baj, az sem életszerűtlen, hogy tíz év múlva az ország egyes részein egyáltalán nem lesz megfelelő gyermekorvosi ellátás. Szerinte legalább tízezer olyan orvos szerepel a nyilvántartásban, aki szakmailag kiváló, itthon volna a helye, mégsem hazánkban dolgozik.

A KSH statisztikája rávilágít más, a szakmát érintő problémákra is. Jól látszik például, hogy miközben 35 700 dolgozó orvos szerepel a listában, a betöltött orvosi állások száma ennél jóval magasabb, 41 200. Eszerint 5400-zal több a betöltött állás, mint ahány orvos egyáltalán dolgozik Magyarországon. Ennek oka az lehet, hogy a kórházak csak akkor kapnak működési engedélyt, ha bizonyos állások betöltöttek. Éppen ezért törekednek rá, hogy papíron ezzel ne is legyen probléma.

– Azokat az orvosokat, akiknek több érvényes szakvizsgájuk van, gyakran többszörösen elszámolják a munkahelyek. Mindezt azért, hogy meglegyen a megfelelő orvoslétszám – mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Magyar Nemzetnek. Ilyenkor persze fizetést nem két főállás után kapnak az érintettek. Éger István szerint ilyen esetben előfordulhat, hogy valaki a napi óraszámát két szakmában dolgozza le, például praktizál az ortopédián és a traumatológián is négy-négy órát. A kamarai elnök úgy véli, nincs teljes rend a nyilvántartásban, az adatszolgáltatást ugyanis a különböző érdekek is befolyásolhatják. Nem ugyanabban érdekelt egy intézmény, ha működési engedélyt akar, vagy ha finanszírozást kell kérni. Ugyanakkor leszögezte: sajnos a számok abban nem tévednek, hogy valóban csökken a dolgozó orvosok száma.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Egyre kevesebben vannak a mutatók szerint a szakorvosok is; a szakképesítést szerzettek száma 2005-ben 1546 volt, és egészen 2009-ig 1500 körüli is maradt. A következő években már inkább csak 1300 körül mozgott azok száma, akik valamelyik területből sikeresen szakvizsgáztak. 2015-ben azonban jelentős visszaesés tapasztalható: már csupán 936 volt a frissen végzett szakorvosok száma. Éger István szerint mára a munkaerőpiac átalakult, így a frissen diplomát szerezett, még nem szakvizsgázott orvosok is könnyen el tudnak helyezkedni külföldön. Ott is megkezdhetik a szakképzést, emiatt lehet, hogy kevesebb az itthon képzett orvos.

Hogy az aktuális hiányszakmákat feltöltsék, a rezidensek számára ösztöndíjat írtak ki, melyre február 6-ig pályázhatnak az érintettek. A hiányszakmás ösztöndíj összege havi 150 ezer forint. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ legfrissebb, lapunk által megismert adatai szerint mindenhol hiányszakmának számít például az érsebészet, a pszichiátria, a gyermek- és ifjúságpszichiátria, a fül-orr-gégészet, az igazságügyi orvostan, az ortopédia és a traumatológia. Mindezek mellett Budapest kivételével az egész országban hiányszakmának minősül az infektológia, a sürgősségi orvostan, a patológia, a radiológia és a sebészet.

A hiányszakmás ösztöndíj mellett februárig pályázhatnak a szakorvosjelöltek a havi nettó 100 ezer forintot jelentő Markusovszky Lajos-ösztöndíjra, míg a leendő sürgősségiorvostan-szakorvosok a havi 200 ezer forintot jelentő Gábor Aurél-, a csecsemő- és gyermekgyógyász-szakorvosi pályára készülők pedig a szintén ennyi pénzzel járó Méhes Károly-ösztöndíjra jelentkezhetnek.

Az idén egy új pályázatot is kiírtak, a Flór Ferenc-ösztöndíjra a honvéd-, katasztrófa- és rendvédelem-orvostan szakorvosi pálya jelöltjei jogosultak, a nyertes folyamodók havi nettó 200 ezer forintot kaphatnak. Sipka Balázs, a Magyar Rezidensszövetség elnöke szerint az elmúlt esztendőkben egyre többen vették igénybe ezeket a lehetőségeket.

Az egészségügyért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint a 2017-ben nyújtott több mint 1,5 milliárd forintos keretösszeg lehetővé teszi, hogy minden frissen végzett fiatal orvos részesülhessen a támogatásban, ha a pályázati kiírásban meghirdetett feltételeket vállalja, és azoknak megfelel. A meghirdetett ösztöndíjpályázatra a korábbi években eddig több mint 4,5 milliárd forintot fordított az állam. Az ösztöndíjakat eddig csaknem 3500 fiatal orvos vette igénybe.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.01.14.

A szerkesztő ajánlja

Majláth Ronald

Vádaskodásokkal és félelmekkel teli vita Macedónia nevéről

Ha nem kötnek kompromisszumot a görögökkel, az egykori jugoszláv tagköztársaság óriási árat fizethet.

MN

Esterházy vagy Jókai? Melyikük születésnapja legyen a magyar próza napja?

Esztétikai köntösbe bújtatott közéleti vita a háttérben? Az irodalmi szervezetek nem találják a közös hangot.

Zord Gábor László, László Dávid

Gyöngyösi Márton: Nemzetközileg Fidesz–Jobbik helycsere történt

A Jobbik külpolitikai szakpolitikusa szerint az elmúlt években sikerrel dolgoztak azon, hogy a nyugati országokkal is jó kapcsolatuk legyen.

Arday Attila

Felelősei most sincsenek a kézilabdakudarcnak, „csak Vranjes tehet róla”

Alárendelt helyzetbe került a magyar válogatott a Veszprémhez képest, pedig lehetne másképp is. Elemzés.