Túl sok időt tölt kórházban a magyar beteg

Kuslits Szonja

Kuslits Szonja

2017. január 10., kedd 18:02, frissítve: kedd 19:58

Majdnem nyolc napot tölt átlagosan kórházban az, akinek fekvőbeteg-ellátásra van szüksége Magyarországon – derül ki a KSH 2015-ös adatokat feldolgozó évkönyvéből. Bár a sebészeti és baleseti sebészeti ellátásra szoruló betegek átlagosan nem egészen öt napot töltenek kórházban, otthoni lábadozásuk még heteket vehet igénybe.

Átlagosan 7,8 napig marad kórházban az, aki fekvőbeteg-ellátásra szorul Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, a 2015-ös adatokat feldolgozó egészségügyi statisztikai évkönyvéből. Az érintettek köre pedig változatlanul igen széles: bár az összes, kórházban töltött ápolási nap mennyisége fokozatosan csökkent az elmúlt években, 2015-ben is meghaladta a 18,6 milliót. Ez pedig azt jelenti, hogy egy átlagos magyar – életkortól függetlenül – évente csaknem két napot kórházban tölt – erre hívta fel a figyelmet lapunkhoz eljuttatott közleményében az NN Biztosító Zrt.

Korábban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár is megerősítette, hogy a mutatók szerint az OECD országai között az átlag fölött van a kórházban töltött napok száma, vagyis hazánkban az egészségügyi ellátás kórház- és ágycentrikus.

A gégészeten töltenek a legkevesebb időt

A kórházi ápolás átlagos időtartama persze jelentősen eltér aszerint, hogy milyen területen kap kezelést a beteg. A legrövidebb ápolási idő például – nem meglepő módon – a szülészeti és fül-orr-gégészeti osztályokra jellemző, ahol általában 3-4 napot töltenek el a betegek. Jóval hosszabb viszont a kórházban töltött idő az ideg- és belgyógyászati osztályoknál – itt átlagosan 7-8 napot vesz igénybe az ápolás –, az átlagnál jóval hosszabb időt pedig a krónikus betegeket kezelő kórházi részlegek fordítanak egy ellátottra.

 

A sebészeti – illetve baleseti sebészeti – osztályokon 4,8 napot töltöttek a betegek 2015-ben: ez ugyan elmarad az átlagtól, ám itt figyelembe kell venni, hogy egy traumatológiai kezelésben részesülő sérült a kórházi kezelés után rendszerint még hetekig otthoni ápolásra, illetve utókezelésre – például gyógytornára – szorul.

Rossz a magyarok egészségi állapota

– Egy kórházi kezelés több szempontból is komoly megterhelést jelent a családnak. Amellett, hogy magának a kezelésnek is lehetnek a beteget terhelő költségei, a munkából való kimaradás miatt kieső jövedelemmel is számolni kell. Az utókezelés és a felépülés sokszor hosszadalmas és anyagilag megterhelő folyamat lehet, hiszen egy egyszerű végtagtörés is több mint egy hónapos kiesést jelenthet – nyilatkozta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója korábban arról beszélt a Magyar Nemzetnek: a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban is rossz, ezért az átlagnál magasabb az igény az egészségügyi ellátásra.

Kevés az egynapos sebészet

Magyarországon egyébként ezer lakosra 7,1 kórházi ágy jut, miközben az uniós átlag 5,2, tehát hazánkban az adatok szerint jóval több kórházi ágy érhető el, mint az EU más országaiban. Szakmai körökben gyakori az a vélemény, hogy a felesleges kórházak megszüntetése mellett az egynapos sebészeti ellátást (ahol nem szükséges a kórházban tölteni az éjszakát) kellene fejleszteni. Ezzel és a szakrendelők megerősítésével nem lenne olyan nagy probléma az orvos- és nővérhiány sem.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2015-ben közel 2,4 millió beteget bocsátottak el a kórházak az osztályaikról, közülük valamivel több mint kétmillió pácienst engedtek haza, 231 ezer ember került át más osztályra, és 83 ezer beteg vesztette életét. Mindeközben azonban egynapos ellátás keretein belül mindössze 249 ezer embert kezeltek.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

Miért innák a legdrágább ásványvizet, ha sokkal többért nyerset is kaphatnak?

Az amerikai yuppie-k úgy veszik literenként 1800 forintért a tömény baktériumtenyészetet, mint a cukrot.

Majláth Ronald

Vádaskodásokkal és félelmekkel teli vita Macedónia nevéről

Ha nem kötnek kompromisszumot a görögökkel, az egykori jugoszláv tagköztársaság óriási árat fizethet.

MN

Esterházy vagy Jókai? Melyikük születésnapja legyen a magyar próza napja?

Esztétikai köntösbe bújtatott közéleti vita a háttérben? Az irodalmi szervezetek nem találják a közös hangot.

Zord Gábor László, László Dávid

Gyöngyösi Márton: Nemzetközileg Fidesz–Jobbik helycsere történt

A Jobbik külpolitikai szakpolitikusa szerint az elmúlt években sikerrel dolgoztak azon, hogy a nyugati országokkal is jó kapcsolatuk legyen.