Úgy kell a kormánynak az „okos migráns”, mint egy falat kenyér

2017. október 5., csütörtök 14:15, frissítve: csütörtök 20:07

„A magyar identitás megőrzéséhez Magyarország etnikai összetételét kell megőrizni, nem szabad hagyni, hogy Brüsszel gazdasági bevándorlókat erőltessen Magyarországra” – nyilatkozta szenvedélyesen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrég egy szarvasi családbarát konferencián.

Három nappal később, szeptember 26-án ugyanő már a migrációs tárgyú törvények módosítását kérte egy törvényjavaslatban, hogy így segítsék a harmadik országból érkező hallgatók, kutatók, sőt, au pairek – köztük szíriai, pakisztáni vagy éppen afgán állampolgárok – továbbtanulását vagy hazai elhelyezkedését.

A kettős fellépés pontosan mutatja, hogy a kormány mennyire skizoid viselkedést tanúsít a migrációval kapcsolatban. A közvéleményt harcos fellépéssel és félelemkeltő kampánnyal uszítják a bevándorlók ellen – a gyászos eredményt láthatjuk az őcsényi hisztéria után – a képzett és olcsó munkaerő, a hallgatói költségtérítések viszont úgy kellenek nekik, mint egy falat kenyér, és ezen a téren gond nélkül alkalmazkodnak az uniós elvárásokhoz is.

A Semjén Zsolt által benyújtott javaslat előadója Pintér Sándor belügyminiszter, aki egy sor törvényt módosítana a hallgatói bevándorlás reményében.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A javaslat indoklásából az is egyértelműen kiderül, hogy a kormány Strasbourg kérését teljesíti – az Európai Tanács ugyanis 2018. május 23-ig adott határidőt harmadik országból érkező kutatók, diákok helyzetének jogi rendezésére a tagállamoknak.

Ennél jóval színesebb és részletesebb magyarázat azonban az október 2-i keltezésű háttéranyag, amit a Képviselői Információs Szolgálat (a továbbiakban KISZ) készített a témában: egy Eurostat-jelentésre hivatkozva azt írják, hogy az EU munkaképes korú lakossága 10 millió fővel – mintegy 3 százalékkal – fog csökkenni 2017 és 2027 között.

Eközben 2012 és 2025 között a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek számának mintegy 23 százalékos növekedése várható – 68 millióról 83 millióra – ami számos szektorban munkaerőhiányt idézhet elő.

A hiány enyhítéséhez messze nem elegendőek a teljesítményfokozó belső intézkedések: kulcsfontosságú, hogy képzett, unión kívüli országokból átcsábított munkaerőt is behozzanak a tagállamok.

A KISZ elemzése felidézi, hogy a magyar kormány 2013-ban fogadta el az európai migrációs stratégiát, ami nagyban támogatja a harmadik országból érkező kutatók és hallgatók átcsábítását és integrálását.

„Az Eurostat adatai szerint a Magyarországon 2016-ban kiadott első tartózkodási engedélyek 34 százalékát – 7874 darabot – tanulmányok folytatása érdekében állították ki” – olvasható a háttéranyagban.

Az Orbán-kabinet számára ez nem csak kellemetlen kötelezettség: nagyban építenek az EU-n kívülről érkező, jelentős tőkét behozó hallgatókra és oktatókra, akikből később hatékony hazai munkaerő is lehet. Eltökéltségüket jelzi, hogy 2013-ban – a migrációs stratégia elfogadásának évében – indították útnak a Stipendium hungaricum ösztöndíjprogramot, ami harmadik országbeli jelentkezők ezreit vonzza Magyarországra.

Lapunk értesülései szerint tavaly a világ 47 országából 2985 hallgató érkezett hozzánk ezzel az ösztöndíjjal. Ennél is pörgősebb lehet azonban az idei év, hiszen a program keretében 15 ezren jelentkeztek valamelyik magyar egyetem képzésére. Közöttük négy olyan ország is volt, ahonnan több mint 1000 fő jelentkezett: Pakisztán (1885 fő), Jordánia (1194 fő), Azerbajdzsán (1052 fő) és Szíria (1017 fő) – derül ki a KISZ összefoglalójából.

A program és a befektetett energia egyértelműen megtérül: a szolgálat éppen egy Magyar Nemzet-cikkre hivatkozva ír arról, hogy a pécsi, debreceni és szegedi egyetem 11 ezer külföldi hallgatója évente 22,12 milliárd forintot is elkölthet lakhatásra, megélhetésre és szórakozásra – emellett további 20,8 milliárdot fordítanak tandíjra.

Ez munkahelyekre vetítve azt jelenti, hogy a három városban átlagosan egy külföldi hallgató 1,2 munkahelyet teremt, összességében 13 ezret. Az elköltött pénz a három megye esetében az éves GDP 0,6 százalékára tehető.

Kutatók terén már rosszabbul állunk, és erről a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal is tehet: az elmúlt öt évben 26-86 között mozgott a kutatási céllal kiadott tartózkodási engedélyek száma, a BÁH pedig 2014-ben a beadott kérelmek 57 százalékát utasította vissza saját nyilvántartása szerint.

A Magyarországra érkező kutatók és hallgatók a projektek vagy tanulmányok lezárulta után kilenc hónapig maradhatnak az ország területén – előbbiek pedig magukkal hozhatják családtagjaikat, akik munkát is vállalhatnak itt-tartózkodásuk idejére. Dolgozhatnak tanulás mellett a hallgatók is, azt viszont törvény szabályozza, hogy heti 15 munkaóránál kevesebbet nem vállalhatnak.

Az oktatásbarát és ésszerű kedvezményeket látva könnyű elfelejteni: mindezt a hangsúlyozottan bevándorlásellenes Orbán-kormány biztosítja, ami az uniós felszólítások ellenére sem hajlandó 1297 ellenőrzött háborús menekült befogadására, és ami az ENSZ főbiztosa szerint is börtönszerű tranzitzónában tartja fogva a magyar határra érkező, legális menedékkérőket.

Az pedig a letelepedési kötvények ügyéből egyértelmű, hogy Orbán Viktor rendszere az okosok mellett a gazdag migránsokat is szereti: a kötvények forgalmazási ideje alatt 20 ezer kötvényt adtak el zömében kínai, arab befektetőknek – az üzleten közvetítői díj formájában legalább 130 milliárd forintot kerestek a Fidesz-közeli offshore cégek, a kötvények árát viszont a magyar állam fizeti vissza a vevőknek, 2,46 százalékos kamattal.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.