Új egyházakat vehetnek nyilvántartásba

2015. szeptember 29., kedd 16:30

A jövőben az egyházakat megillető egyszázalékos adófelajánlásokra is jogosulttá válnának azok a vallási egyesületek, amelyeket a bíróság egyházként nyilvántartásba vesz. Ehhez elegendő lenne ötéves működés igazolása és legalább 1000 fős taglétszám – derül ki az egyházügyi törvény módosításáról szóló koncepció részletes vezetői összefoglalójából, amely a napokban került ki a kormányzati honlapra. A nagy múltú, „bevett” egyházak automatikusan, külön eljárás nélkül bejegyzett egyházként működnének tovább.

Az Igazságügyi Minisztérium által jegyzett, a tervezett módosítást részletesen elemző dokumentum szerint már az őszi ülésszakban elfogadhatják az egyházügyi törvény módosítását. Erre nagy szükség van, hiszen a korábbi szabályozás több pontját az Alkotmánybíróság (AB) idén júliusban megsemmisítette, mivel a törvény „irreálisan hosszú” várakozási időt (100 év külföldi, illetve 20 év, szervezett formában történő belföldi működést) és túl magas taglétszámot (legalább tízezer főt) írt elő a vallási közösségeknek a bevett egyházzá alakuláshoz. Mivel az érintett közösségek ilyen szigorú szabályok mellett nem tudtak egyházzá alakulni, így az egyházaknak juttatható egyszázalékos adófelajánlásoktól is elestek, vagyis hátrányba kerültek a nagyokkal szemben.

Alkotmányosan visszás az is, hogy eddig az egyházak elismeréséről az állam döntött, márpedig ez összeegyeztethetetlen azzal, hogy a vallásgyakorlás tekintetében az államnak semlegesnek kell maradnia. Az AB három hónapot adott a kormánynak a kifogásolt szabályok módosítására, a határidő október 15-én jár le.

Az egyházügyi törvény módosításának koncepciója szerint a jövőben már nemcsak vallási egyesületeket és egyházakat, hanem vallási közösségeket, vallási egyesületeket, nyilvántartásba vett és bejegyzett egyházakat különböztetnének meg. Vallási egyesületet legalább 10 fős taglétszám esetén lehetne alakítani, és így jogi személlyé alakulhatna a közösség. A vallási egyesületek kérhetnék közhasznú szervezetként való elismerésüket is, és közfeladatok ellátására is vállalkozhatnának az állammal kötött egyedi megállapodás alapján, amelynek teljesítéséhez támogatás járna. Az egyesületek – közhasznú szervezetként – jogosultak lennének a felajánlott adó 1 százalékokra, de csak az egyesületeknek járóra, és nem az egyházira. Nyilvántartásba vételük az egyesületi szabályozás alapján bírósági eljárásban, kérelemre történne, rendes bírói jogorvoslati lehetőséggel.

A módosítás egyik legfontosabb újítása a „nyilvántartásba vett egyház” jogi kategóriájának megalkotása, ami lényegesen egyszerűbb feltételeket írna elő az egyházzá alakuláshoz, mint a kifogásolt szabályozás. Ahhoz, hogy vallási egyesület kérhesse egyházként történő nyilvántartásba vételét, az új szabályozás legalább 1000 fős taglétszámot, vagy az 1 százalékos személyi jövedelemadó (szja) felajánlások alapján is igazolható társadalmi támogatottságot (400 felajánlás 3 év átlagában) ír elő, további feltétel pedig a legalább 5 éves vallási egyesületként való működés lenne. A nyilvántartott egyházak szélesebb jogokat kapnának a vallási egyesületeknél: hitéleti tevékenységüket az állam adókedvezményekkel (például egyházi személyek szja- és tb-kedvezménye), valamint egyes tevékenységek (például fakultatív hitoktatás) finanszírozásával támogatná, és megkapnák az úgynevezett egyházi 1 százalékot, illetve annak kiegészítését is.

Egyéb állami finanszírozást egyedi megállapodás alapján, közfeladat-ellátás és valós társadalmi igény alapján kapnának. A nyilvántartott egyházakkal szemben enyhébbek lennének a számviteli szabályok, és mellőznék az állami ellenőrzést bizonyos saját, hitéleti célú bevételek esetén, ilyen lenne például az adomány vagy a perselypénz. Nyilvántartásba vételük szintén bírósági eljárás keretében, kérelemre történne, rendes bírói jogorvoslati lehetőséggel.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A nagy társadalmi elfogadottsággal bíró, legalább tízezer magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező tagot számláló (vagy 5 év átlagában legalább 4000 egyházi egyszázalékos szja-felajánlással rendelkező), és hosszú ideje jogszerűen működő vallási közösségeket a bíróság bejegyzett egyházként veszi nyilvántartásba. A hatályos törvényi szabályozás szerinti jelenlegi bevett egyházak a törvény hatályánál fogva, tehát minden külön eljárás nélkül bejegyzett egyházként kerülnének a bírósági nyilvántartásba. Az elvárt működési időtartam esetükben egyébként legalább 20 éves magyarországi vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működés lenne. A bejegyzett egyházak további privilégiumokat élveznének egyes közfeladatok átfogó, szélesebb területre kiterjedő ellátása érdekében, hitéleti tevékenységük támogatása azonban megegyezne a nyilvántartásba vett egyházakra vonatkozó feltételekkel.

A dokumentum leszögezi: amennyiben az állam anyagilag támogatja a hitéleti működést, úgy ennek során nem tehet különbséget a vallási közösségek között, ám a közfeladat-ellátás állami támogatása már „objektív és ésszerű indokok” alapján eltérő lehet. Ennek szellemében a tervezett új szabályozás szerint az állam a közfeladatok ellátása érdekében a vallási közösségekkel csak egyes részterületekre vonatkozó egyedi megállapodásokat, míg a bejegyzett egyházakkal átfogó jellegű együttműködési megállapodásokat is köthet. A vezetői összefoglaló rámutat: a módosításokat úgy dolgozták ki, hogy az állam semlegességére vonatkozó kötelezettség alapján az állami beavatkozás látszatát is kerüljék, ezért a jövőben nem az állam folytatja le az egyházak „elismerési” eljárását, hanem bírósági eljárás keretében kerül majd sor a nyilvántartásba vételre, illetve a bejegyzésre, és biztosítják a bírói jogorvoslatot is.

A koncepció a visszaélések szűrésére elsősorban nem a nyilvántartásba vétel feltételeinek szigorítását, hanem a jelenleg is hatályos garanciális szabályok és szankciórendszer következetes végrehajtását tartja alkalmasabbnak. Amennyiben a vallási közösség működése alaptörvény-ellenes vagy más jogszabályba ütközik, akkor a többletjogosultságok megvonása, végső soron a nyilvántartásból való törlés lehet a megfelelő szankció. Ha az egyházi szabályozástól független, valamely más ágazati jogszabályt sért meg a közösség, akkor a jogsértésre az adott ágazati szabályozásban meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni; ha pedig a közösség működése alapvetően törvényes, csak valamelyik többletjogosultságot, például az adókedvezményeket veszi jogtalanul igénybe, akkor erre az esetre a jogalkotónak biztosítania kell a jogosultság megvonásának lehetőségét.

Az egyházügyi törvény módosítása koncepciójának főbb elemeiről szeptember elején ötpárti konzultációt tartott Trócsányi László igazságügy-miniszter, ahol a módosítás meghatározó elemeit ismertették. Schiffer András, az LMP társelnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy akár ötpárti konszenzust is elképzelhetőnek tart a módosítással kapcsolatban.

Az AB idén júliusban mondta ki, hogy az emberi jogi egyezménybe ütközik a magyar egyházakra vonatkozó törvény és kormányrendelet néhány rendelkezése, és a szükséges összhang létrehozására három hónapot adott a jogalkotóknak.

Az ügy előzménye, hogy a Budapesti Autonóm Gyülekezet Keresztény Egyesület 2013 októberében bevett egyházként történő elismerését kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, aki azonban elutasította a kezdeményezést, mert az egyesület nem igazolta legalább százéves nemzetközi vagy húszéves magyarországi szervezett formában történő működését, és azt sem, hogy az egyesületnek hazánkban legalább tízezer tagja van.

Az egyesület a miniszter határozatát közigazgatási bíróságon támadta meg. Az ügyben eljáró bíró fordult az AB-hez, mert álláspontja szerint a magyar egyházügyi szabályozás sérelmezett rendelkezései a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésének alapjául szolgáló egyezménybe ütköznek. A perbeli egyház korábban – más egyházakkal együtt – a strasbourgi bírósághoz fordult, mely tavaly áprilisban kimondta, hogy a magyar szabályozásnak a bevett egyházként történő elismerésre vonatkozó kikötései nem egyeztethetők össze az egyezmény semlegességet előíró rendelkezéseivel.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2015.09.29.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.