Új kórház, régi trükk?

2016. december 5., hétfő 05:35, frissítve: hétfő 14:33

Nem tudok semmit, arról nem tudok semmit, nem válaszolok – közölte lapunk érdeklődésre Tamás László Fidesz-közeli vállalkozó az újbudai Dobogó nevű városrészbe tervezett szuperkórház ügyében. Pedig, mint azt munkatársunk közölte vele, a hatályos tulajdoni lapok szerint ő maga és lánya, az általuk működtetett közös cég, valamint üzlettársuk a tulajdonosa annak a csaknem 8,8 hektáros területnek, amely pontosan az „Egészséges Budapest Program Dél-budai Centrumának” leendő helyszínén található.

Minderről a kormány 2016. október 26-án, a Magyar Közlönyben közzétett határozata rendelkezik. Ebben a kabinet nyolc ingatlant nevezett meg, és megbízta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert, s Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy vizsgálják meg a szuperkórház helyrajzi számok szerint felsorolt helyszínein a létrehozás feltételrendszerét, „különös figyelemmel a beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok egységes tulajdoni helyzetének biztosítására”.

Sőt, a döntés azt is tartalmazta, hogy az M7-es és az M1-es autópálya melletti, összesen 14,45 hektáros terület megközelíthetősége érdekében két sztrádalehajtó épüljön. Az ingatlanügyletek mértékéről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik korábbi kormányinfón már elszólta magát: „ötmilliárd forintos beruházást igényel az ingatlan megszerzése és közművel való ellátása.”

Lapunk kiderítette, a nyolc érintett ingatlan közül négynek a tulajdonosa Tamás László, továbbá gyermeke, Tamás Annamária, közös cégük, a Tara Külkereskedelmi Kft., illetve egy György Rozália nevű hölgy, akinek lakcíme Tamás Lászlóék kőbányai lakóparkjában, a Taraligetben van.

Tamás László korábban a XVII. kerületben is építtetett otthonokat a Helikopter elnevezésű lakóparkban, s régebbi cikkek, fórumbejegyzések alapján botrányos közterületi viták kísérték ezeket a milliárdos beruházásokat.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Tamás Lászlót nemcsak erről, hanem közéleti szerepvállalásáról, az esetleges összeférhetetlenségről, az ingatlanspekuláció gyanújának elkerüléséről is szívesen kérdeztük volna. A dobogói nagybirtokos neve ugyanis nem ismeretlen, hiszen 1998 és 2002 között Kőbányán fideszes önkormányzati képviselő volt, 2010 után a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottságának külsős tagjaként dolgozott, s jelenleg is két önkormányzattól kap fizetést: két évvel ezelőtt fideszes javaslatra beválasztották a fővárosi pénzügyi és ellenőrző bizottságba, ismét nem képviselőként. Ugyanezt megtették a kormánypártok Kőbányán, ahol 2014 óta Tamás László a gazdasági és pénzügyi területért felelős hasonló pozícióban.

Felvetődhet: a vállalkozó akár tudhatott is arról, hogy mire készül a kormány Dobogón, ám ő egyelőre meg sem kísérelte eloszlatni a kétségeket. Pedig a bennfentes információkkal való trükközés régóta dívik az országban.

Adatgyűjtésünk során kiderült, a csaknem kilenchektáros területet együttesen a BKV-tól vásárolta meg a Tara Külkereskedelmi Kft. még 1997-ben, amit érdeklődésünkre a fővárosi társaság meg is erősített, bár a két évtizeddel ezelőtti adásvétel körülményeiről és a vételárról már nem tudtak információt adni. Az ingatlan-nyilvántartásban az elmúlt években belső tulajdoni változások (Tamás Lászlóék saját cégüktől szerezték meg az egyik nagy, 4,4 hektáros telket) és lakcímcserék miatt szerepelnek új bejegyzések.

 
Csak látszólag értéktelenek a városszéli telkek. A nemzeti vagyonkezelő vizsgálja a Dobogó állami tulajdonba vételének lehetőségét.
Fotó: Beliczay László / Magyar Nemzet
 

Ugyancsak hiába kerestük a másik jelentős ingatlantulajdonost, a Pilisi Parkerdő Zrt.-t. Az állami céghez tartozó, közel 5,5 hektáros erdő (sokezernyi fa, bokor és cserje) sorsáról, a növényzet esetleges elpusztításáról, de magáról az állami kézből állami kézbe „átjátszandó” ingatlan ügyéről sem voltak hajlandók tájékoztatást adni.

– Kérem, kérdéseivel illetékességből forduljon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sajtóosztályához – válaszolta lapunk elektronikus levelére Lomniczi Gergely szóvivő.

Végül az NFM közvetítésével a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től is kaptunk egy e-mailt. Kállai Orsolya, az MNV külső kommunikációért felelős menedzsere szerint az állami cég most megvizsgálja az érintett ingatlanok állami tulajdonba vételének lehetőségeit.

– Ennek keretében az MNV Zrt. előzetes egyeztetést folytatott az ingatlantulajdonosokkal. Arról, hogy a tervezett beruházás a területen lévő faállomány kivágásával fog-e járni, elsősorban a Dél-budai Centrum tervkoncepciójának elkészítője, a kormányhatározatban felkért Noll Tamás Ybl-díjas építész és tervezőcsapata tud pontos tájékoztatást adni – írta Kállai Orsolya.

Egyelőre azonban az illetékesek az alapkérdésben is egymásra mutogatnak, miközben az MNV által említett előzetes egyeztetéseken szó sem volt az ingatlanok adásvételéről. Ezt már Hoffmann Tamástól (Fidesz–KDNP), Újbuda polgármesterétől tudtuk meg.

– Nem hivatalosan jártak a polgármesteri hivatalban az MNV illetékesei, de többet mi sem tudunk – mondta a XI. kerület vezetője. Szerinte kizárólag arról lehet szó, hogy az állam megveszi tőlük a Dobogón található három önkormányzati ingatlant, amelyek összterülete nem éri el a 2000 négyzetmétert. Ugyanakkor az ingatlanok jelenlegi besorolásuk szerint forgalomképtelen közterületek, amelyeken részben földút, részben árok húzódik.

– Ha megkeresnek bennünket, és a kerület ajánlatot kap, a földeket a képviselő-testület veheti ki a forgalomképtelen törzsvagyonból – folytatta Hoffmann, aki szerint esetükben szó sincs milliárdokról, hiszen nem az övék az igazán értékes terület.

A szuperkórház tervezett helyszíne a közelben található gyógy- és keserűvízforrások miatt fokozottan védett. Erről korábban nyilatkozott lapunknak Palik Tibor, a Medaqua Kft. cégvezetője, akivel – mint mondta – a kormány részéről senki sem tárgyalt.

Továbbra is kérdőjeles az elképzelt szuperkórház megközelíthetősége: a 4-es metró budai végállomásától közel két kilométerre lévő terület autóval 4,2 kilométeres kanyargós úton érhető el, 7-10 perc alatt. A kelenföldi vasútállomástól induló 154-es busszal és egy 700 méteres sétával negyedóra, míg csak gyalogosan legalább húsz perc alatt juthatunk el oda.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.12.05.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.