Új Nemzeti alaptanterv: bemutatták a szakembereket

Hutter Marianna

Hutter Marianna

2017. szeptember 27., szerda 19:16, frissítve: szerda 20:52

Még nem készül a Nemzeti alaptanterv (NAT), és nincsenek titkok, de feladat van bőven – erről beszélt Csépe Valéria miniszteri biztos a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) szerdai konferenciáján. Az új NAT készítésének körülményeit többen azért bírálták az utóbbi hetekben, mert a nyilvánosság kizárásával, az abban részt vevő szakértők bemutatása nélkül zajlik. Az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma a kritikákra úgy reagált szeptember elején: az előkészítés a törvényben meghatározott rend, szakmai eljárások és egyeztetések szerint történik, a szakmai nyilvánosság ütemezett bevonásával.  Azt is jelezte: a készülő koncepcióról a következő időszakban számos alkalommal terveznek előadást tartani szakmai fórumokon. A tárca által említett egyik rendezvény volt az NPK szerdai konferenciája, ahol valóban derültek ki új információk.

Csépe Valéria az eseményen arról beszélt: a NAT-tal kapcsolatos munkálatoknak el kell jutniuk a tudásterületek felülvizsgálatától a tartalom korszerűsítéséig. Meg kell vizsgálniuk, hogy más országok hogyan vitték végig a fejlesztéseket úgy, „hogy ne álljon fejre az oktatási rendszer”. Szerinte olyan munkacsoportok kellenek, amelyek nem egyszerűen az oktatáshoz értenek, hanem a tanulástudományokhoz is. „A gyerekközpontúság nem azt jelenti, hogy a gyerekek igényeihez alkalmazkodunk, hanem azt, hogy tudjuk, hogy a gyerekeknek milyen a fejlődése.” Arról beszélt: a sokat emlegetett finnek 40 évet dolgoztak, hogy ott legyenek, ahol ma. „Ha 40 évnyi, néhány területen akár nagyobb lemaradásunkat 13 év alatt be tudjuk hozni, az azt jelenti, hogy képesek vagyunk tanulni másoktól” – mondta.

 
Csépe Valéria miniszteri biztos
Fotó: Marjai János / MTI
 

A miniszteri biztos bejelentette azt is: három nagy tartalomfejlesztő munkacsoport fogja végezni a munkát, amelyeknek a vezetőit be is mutatta. „Mindhárman vállalták, hogy a mai naptól mellém állnak mint céltábla” – mondta, hozzátéve, „a személyünkkel, az eddigi munkánkkal vállaljuk a felelősséget, hogy a feladatot megcsináljuk”.

Az egyik munkacsoport a „curriculum fejlesztéséért” fog felelni, ennek vezetője Katona Nóra lesz, akit Csépe Valéria „Európa legismertebb iskolapszichológusaként” mutatott be. Katona Nóra egyébként az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karán (PPK) dolgozik. A „digitális technológia” munkacsoportot Juhos István fogja irányítani, aki a Geomatech projekt szakmai vezetője. A Geomatech a honlapja szerint olyan kezdeményezés, amelynek célja, hogy a közoktatásban részt vevő diákok megszeressék a matematikát és a természettudományos tárgyakat, illetve nagyobb arányban tanuljanak tovább e területeken. Ezért korszerű, nemzetközi kutatási módszertanokon alapuló digitális tananyagokat hoznak létre. A harmadik munkacsoport, amelynek a feladata a „tudásterület fejlesztése” lesz, Csapodi Csaba irányításával fog működni. Csapodi maga is részt vett a konferencián, így személyesen is bemutatkozott a jelenlévőknek. A szakember matematikatanár, 13 éven át tanított az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájában, később dolgozott például az Oktatási Hivatalnak, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek, 2015 óta pedig az ELTE Természettudományi Karának Matematikatanítási és Módszertani Központjában oktat. „A sajtóban megjelenő hírek alapján néhányan úgy gondolhatják, hogy sötét pincében ücsörgő szakemberek – miután elfogyasztanak három gyereket reggelire – valamilyen írógéppel elkezdik pötyögni az új szabályozókat. Egyáltalán nem erről van szó” – hangsúlyozta Csapodi. Hozzátette: megértést kér azzal kapcsolatban, hogy valamifajta védelemre a többi szakembernek szüksége van, mert „pontosan tudjuk, hogy milyen könnyű valakit ellehetetleníteni néhány jól vagy rosszul elhelyezett mondattal”. Az ELTE oktatója emiatt a NAT-on dolgozó többi szakember nevét nem kívánta elmondani, ehelyett ismertette azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztották őket a feladatra. Mint kiderült, arra törekedtek, hogy az oktatás minél szélesebb területein jártas szakembereket hívjanak. Így lesznek benne nemcsak gyakorló pedagógusok, hanem az adott terület elismert egyetemi oktatói is, fiatalabb, de tapasztalatlanabb tanárok, továbbá alsó, felső tagozaton, illetve gimnáziumban és szakképző intézményekben oktató pedagógusok. „A cél, hogy az átlag alatti, az átlagos és a tehetséges gyerekek tanárai egyaránt véleményt nyilváníthassanak” – mondta, hozzátéve, hogy törekednek az országos lefedettségre.

Csapodi azt is jelezte, hogy az adott tudásterületeken működő szakmai egyesületek képviselőit is fel fogják keresni, hogy kikérjék a véleményüket. Ahhoz, hogy később megalapozott javaslatot tehessenek, Csapodi elsőként egy részletes kutatást rendelt meg az egyes tudásterületek vezetőitől. A szakértőknek vizsgálniuk kell a korábbi hazai NAT-okat, elemezni a jelenlegi tartalmi szabályozókat és a nemzetközi példákat is, „hiszen nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt”. A vizsgálat után pedig javaslatokat kell kidolgozniuk az egyes tudásterületekre. Csapodi előadása végén felkérte az NPK szakmai tagozatait, hogy fejtsék ki írásban a véleményüket a jelenleg érvényben lévő tantervi-tartalmi szabályozókról. A tagozatok egy hónapos határidőt kaptak.

A szerkesztő ajánlja

Lándori Tamás

Döntenek ma a lúgos perben: összeszedtük a vád és a védelem főbb állításait

A negyedik – és minden valószínűség szerint nem az utolsó – bírói tanács dönt a bűncselekmény ügyében.

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.