Újraindul a hazai pilótaképzés a következő tanévtől

MN

2017. november 14., kedd 21:39, frissítve: kedd 22:14

Palik Mátyás, a NKE Katonai Repülőintézet vezetője sajtótájékoztatón jelentette be: a többéves előkészítő munka eredményeként az állami légiközlekedési alapszak két szakiránnyal – repülésirányító és légijármű-vezető – indul, így a 2018/2019-es tanévtől az egyetemen már nem csak katonai vezető, katonai üzemeltető és katonai logisztika szakon zajlik majd a tisztképzés.

Hozzátette: a szak indításával olyan légiközlekedési szakembereket képeznek, akik alkalmasak és képesek a védelmi szféra haditechnikai és más szaktechnikai eszközeinek üzemeltetésére, az üzemfenntartás biztosítására, valamint az új haditechnikai eszközök és a kapcsolódó új technológiák bevezetésére, alkalmazására.

Palik Mátyás szólt arról, hogy a honvédelmi tárca 2014-ben kezdte meg a légijármű-vezetők utánpótlását szolgáló képzési koncepció kidolgozását. Erre azért volt szükség, hogy a honvédség keretei között 1998-ban megszűnt iskolarendszerű pilótaképzést új alapokra helyezzék. Másrészről pedig a Gripen repülőgépek hadrendbe állítása miatt a harcászatirepülő-képesség fenntartására 2002-ben indult NFTC-program (NATO Flying Training in Canada) szerződése 2019-ben lejár, így meg kellett találni ennek a felkészítésnek az alternatíváját.

Az új képzési koncepciónak kezelnie kell azt a helyzetet is, hogy a repülőgép-vezetők átlagéletkora negyven év fölé tolódott, de például a helikopterszemélyzetnél ez 45-50 éves életkort is jelent – közölte az intézetvezető.

A hallgatók a képzés első hónapjaiban katonai alapképzésen vesznek részt Szentendrén. Mindkét szakirányon az első négy szemeszterben katonai, közszolgálati, gazdasági és humán, természettudományos ismeretek képzése zajlik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán a fővárosban. Az 5–8. szemeszterben a szakmai törzsanyag kötelező ismereteit oktatják, és a repülő-hajózó növendékek célirányos képzése, majd a gyakorlati repülés következik Szolnokon – ismertette.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Koller József dandártábornok, a szolnoki helikopterbázis parancsnoka elmondta: a gyakorlati kiképzési repüléseket a honvédség számára az elmúlt időszakban beszerzett Zlin típusú repülőgépeken és különböző típusú helikoptereken hajtják végre.

Palik Mátyás ezredes az MTI kérdésre elmondta: 2018/2019-ben az állami légiközlekedési szakon légijármű-vezető szakon 15-20, repülésirányító szakon pedig 10-15 ember beiskolázásával számolnak. Az alapszakra jelentkezők életkora a felvételi évében betöltött maximum 25 év lehet, alkalmassági vizsgán és felvételi elbeszélgetésen kell részt venniük. Angol nyelvből állami vagy államilag elismert B2 szintű (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga-bizonyítványra van szükségük, és érvényes repülőorvosi minősítésre is szükségük van.

Magyarországon 1949-ben alakult meg a Kilián György Hajózó Műszaki Főiskola (később Kilián György Repülő Műszaki Főiskola), amely az 1960-as évek elejéig látta el a magyar katonai pilóták képzését. Ezt követően az oktatás főként a Szovjetunióban és Csehszlovákiában zajlott. A rendszerváltással viszont ezek a lehetőségek megszűntek, így 1993-ban a honvédség úgy döntött, hazánkban újraindítja a pilótaképzést. De ez sem volt hosszú életű, mivel az első néhány évfolyam végzése után a képzést 1998-ban mégis felfüggesztették. Ezt követően csatlakozott a magyar honvédség a kanadai NATO Flying Training in Canada programhoz.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.