Választás 2014: mi történhet a Jobbikban?

2013. december 29., vasárnap 06:30, frissítve: hétfő 14:09

A jelenlegi tendenciák alapján nem valószínű, hogy a Jobbik megkerülhetetlen erő lesz a majdani kormányalakításnál – többek között erről is beszélt az MNO-nak Nagy Attila Tibor. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint az, hogy mostanában nincsenek kilépések, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a frakción belül nincsenek esetleg akár éles konfliktusok.

Ha a politikai célok között szerepelt a támogatottság növelése, akkor ez – legalábbis a közvélemény-kutatások szerint – nem sikerült a Jobbiknak – nyilatkozta az MNO-nak Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) munkatársa. A párt év elején – Vona Gábor pártelnök január 26-i beszéde szerint – 2013-ban nagy figyelmet kívánt fordítani a devizahitelesek és a termőföld ügyének – tette hozzá.

„Utóbbi kapcsán a Jobbik parlamenti akciója, a pulpitus mögötti hangos kiabálás inkább maradhatott meg a politika iránt kevésbé érdeklődőben, mint a párt politikusainak szakpolitikai érvelése.” Ami pedig a devizahiteleseket illeti, a Jobbik kereste a kapcsolatokat a civil szervezetekkel, részt vett demonstrációkban, elvileg tehát a „cigánybűnözés” mellett más témáknak is komoly figyelmet szentelt. Mégis, a korábbi vonalvezetés, például a Horthy-szobor avatása, vagy a cigánykérdés folyamatos hangoztatása továbbra is döntően alakította a Jobbik politizálását – mondta a szakember.

Erről nem tud a nyilvánosság?

Nagy szerint a Jobbik-frakción belüli dezintegráltság megállítása praktikusan annyit jelent, hogy nem folytatódtak a kilépések. Elképzelhető, hogy a frakcióvezetésnek sikerült úgy átszervezni a belső munkát, és olyan kommunikációt a frakciótagokkal kialakítani, hogy senki ne érezze magát annyira megbántva, hogy kilépésre szánja el magát – vélekedett az elemző.

„Ez nem lebecsülendő teljesítmény akkor, ha meggondoljuk, hogy amennyiben a Jobbik nagyjából a 2010-es választási eredményét ismétli meg jövő tavasszal, akkor sok képviselője kiesik a parlamentből, akik már jó előre frusztráltak lehetnek emiatt.” Az viszont, hogy mostanában nincsenek kilépések, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a frakción belül nincsenek esetleg akár éles konfliktusok – csak legfeljebb ezekről nem tud a nyilvánosság – mutatott rá az MPK munkatársa.

Ez még megbosszulhatja magát

A közvélemény-kutatások nem igazolták vissza eddig a Jobbik politikáját. A párt nem tudott kikerülni az összes választó körében mért 9-12 százalék közötti tartományból, a Jobbik mért népszerűsége év eleje óta stagnál, és ebben nagyjából egyeznek is a különböző közvélemény-kutató cégek adatai – mondta a politikai elemző. Elvileg lehetnek még tartalékok a párt számára a kormányváltást akaró, de a konkrét pártpreferenciájukat titkoló szavazók körében, de ebben a körben a baloldallal, köztük a legerősebb ellenzéki MSZP-vel is meg kell küzdeni – tette hozzá.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Nagy szerint a párt helyesen ismerte fel, hogy meg kell nyerni minél több, „csak” nyugodt és boldog életre vágyó szavazót is, csakhogy az időnkénti botrányokozás, a Jobbik, vagy a hozzá közeli szervezetek gyűlésein megjelenő olykor félelmetes arcú, agresszív, uniformisba öltözött személyek leronthatják ezt a fajta képet. Úgy látja, hogy az imázsváltás, és a párt egésze között nincs igazi összhang, ami még megbosszulhatja magát.

Nincs markáns véleménye a Jobbiknak

A Jobbik hasonló problémával küszködik, mint az LMP, amennyiben nehéz önálló, sok választóhoz eljutni képes profilt kialakítani, amikor az „ Orbán megy, vagy marad”, „felszámoljuk-e a fideszes önkényuralmat/megmarad-e a magyarságot védő nemzeti kormány?” kérdésekké egyszerűsödik le a választás – fejtette ki az elemző. „Az LMP nem foglal egyértelműen állást egyik vagy másik oldal mellett, pontosabban mind a bal-, mind a jobboldal politikai elitjét kárhoztatja – emiatt viszont nincs markáns mondanivalója az »Orbán: igen vagy nem?« játszmában.” Ha pedig ez a játszma fogja meghatározni döntően a választások mondanivalóját, nehezen tud majd önállóan megmutatkozni, és ezzel a problémával most is birkózik, eddig nem túl eredményesen – hangsúlyozta az MPK munkatársa.

Így nem lehet szavazatokat szerezni

A Jobbik is bírálja mind a két oldalt, igaz, meghatározásában egyértelműen a jobboldal felé húz. Ahhoz, hogy jobb eredményt érjen a választásokon, több dolog is kellene a szakember szerint: el kellene hitetnie a jobboldali szavazók körében, hogy rá legalább akkora szükség van, mint a Fideszre. Ez nehéz, mert a Jobbik ebben a ciklusban a kormányoldal nem egy javaslatát megszavazta, illetve a Fidesz komoly versenytársa szimbolikus, nemzetpolitikai témában (határon túli magyarok). Mivel a Jobbik nem erősödött jelentősen a szavazók körében, ezért a jobboldali szavazó a baloldal legnagyobb kihívójában nem a Jobbikot, hanem az Orbán Viktor vezette Fideszt látja, és ez megnehezíti, hogy a Jobbik a jobboldali riválisától szerezzen meg szavazókat.

Jó kommunikáció is kellene

Nagy úgy látja, jó kommunikációra is szükség volna, ám a pártnak alig van hatásosan, jól kommunikáló politikusa. Bár Vona látszólag határozottan beszél, inkább közepes a kommunikációs teljesítménye, Novák Elődé izgalmasabb. A kommunikáció hátráltatja a pártot a további sikerekben, de a kommunikáció technikai elsajátítása önmagában még kevés, szerethető, szimpatikus emberek kellenének – tette hozzá. „A jobbikos politikusok körében felvonuló gárdisták, uniformisba öltözött, szigorú arcú, olykor agresszív egyének riasztóak lehetnek a nyugalmat jobban kedvelő, középen lévő választók számára.”

2010 fog megismétlődni?

Egy a magyar társadalom egészét átfogó, hiteles program is szükségeltetik, amely elhiteti, hogy a Jobbik jobban ért a kormányzáshoz a Fidesznél – mutatott rá az MPK elemzője. Nagy szerint a Jobbik több botrányos megnyilvánulása (a parlamenti elnöki pulpitus mögötti terület látványos elfoglalása, hangzavart keltve) nem erősíti azt a képet, hogy a párt felelősségteljesen vezetné az országot kormányra kerülve.

„A Jobbik helyzetét nehezíti az is, hogy az új választási rendszer is preferálja a győztest, vagyis aki a választáson győz, az valószínűleg egyértelmű győzelmet arat (főleg, ha nagy pártról van szó) – ez tehát csökkenti az esélyét egy olyan, választások utáni helyzetnek, hogy a Jobbik képviselőire is szükség legyen a kormány megalakításához.” A jelenlegi tendenciák alapján tehát nem valószínű, hogy a Jobbik megkerülhetetlen erő lesz a majdani kormányalakításnál, és egyelőre kevés esély van arra, hogy lényegesen javítani tudjon 2010-es eredményein, bár egy jó kampány ezen elvileg segíthet – zárta szavait az elemző.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.