Választás 2014: új politikai elemzői kezdeményezés indul

2013. március 26., kedd 10:45, frissítve: kedd 11:49

A társadalmi kohézió problémaköre, valamint a demokráciára nevelés kérdésének a kutatása mentén újul meg a Méltányosság Politikaelemző Központ a jövőben – mondta el lapunknak Csizmadia Ervin, a cég vezetője. Szólt arról is, hogy áprilistól kezdve a 2014-es választásokig dokumentálják a politikai árfolyamok alakulását.

– Miért volt szükség a honlap és a politikaelemző központ megújítására?
– Azért, mert a megindulásunk (2007) óta eltelt hat évben felmértük, hogy mely témák állnak hozzánk közel, s melyek azok, amelyeket más elemzőcégek jobban csinálnak nálunk. Tehát egyfelől egy racionális kalkuláció volt: egy elemzőcég arra profilírozza magát, amiben úgy érzi, hogy a legjobb lehet. Másfelől nagyon sok belső egyeztetés és önképzés után arra jutottunk, hogy kezdjük érteni, mi a gond a hazai politikával, s miért nem tudunk egyről a kettőre jutni. S miután ezt felismertük, már „csak” az maradt hátra, hogy megteremtsük e témák kutatásának szakmai és emberi feltételeit.

– És melyek ezek a témák, milyen irányban indulnak el a jövőben?
– Két vezető témánk van. Az egyik a társadalmi kohézió kérdésköre. Sokan mondják nekünk barátilag, hogy próbáljuk ezt kicsit érthetőbbé tenni. Nos, a társadalmi kohézió egy társadalomnak az az alapzata, amely felülírja az ideológiai elkötelezettségeket. Akkor beszélhetünk arról, hogy van kohézió egy társadalomban, ha van valami, ami az egyes társadalmi csoportokat, amelyek egyébként állandó vitában állnak egymással, ideológiai eltérésektől függetlenül összeköti. Úgy látjuk, a mai magyar társadalom egyik nagy deficitje, hogy nincs ilyen kötőszövete, ilyen alapja. Úgy is mondhatnám, hogy a magyar demokrácia „alaptalan”. A magunk eszközeivel arra törekszünk, hogy tisztázzuk, miért van ez így, jó-e, hogy így van, s van-e esély ennek a megváltoztatására. Elemzéseinkben ezekre a kérdésekre keressük a választ és sok gyakorlati kezdeményezésünk is lesz.

A másik nagy témánk szorosan összefügg az előzővel, s ez a demokráciára nevelés. Ami persze – a félreértések elkerülése végett – nem egy oktatáspolitikai feladat. A legkevésbé sem hiszek a mesterségesen előállított egységben: a társadalmi kohézió létrehozásához a társadalomban élő különböző normák között kell „dűlőre jutni”. Ebben az iskolarendszernek is van szerepe, de semmiképpen nem sajátíthatja ki ezt a munkát. Nekünk úgy tűnik: sem a társadalmi kohézió növelésében, sem a demokráciára nevelődésben nem sikerült szinte semmilyen eredményt elérni.

– Miért nem?
– Azért, mert még addig sem jutottunk el, hogy egyáltalán ennek a két tényezőnek a meghatározó szerepét felismerjük. A magyar politika és társadalom alkotmányos küzdelmekben őrlődik anélkül, hogy az állampolgároknak a demokráciát illető elkötelezettsége egy jottányit is javult volna. Ez azért elgondolkodtató, s ha nem akarjuk, hogy a helyzet még végletesebben széttagolja a magyar társadalmat, érdemi elemzések és alternatív gyakorlati javaslatok kellenek. Erre szeretnénk specializálódni.

– Vannak-e ebben a tevékenységben külső minták, amelyeket követnek?
– Természetesen. A Méltányosság védjegye, hogy erősen figyeli a külső mozgásokat. Ezeket követve jutottunk arra, hogy agytrösztöt, s nem politikai elemző intézetet építünk. Ez utóbbit nálunk jobban ismerik: a közvélemény előtt ismert fontos műhelyek elemzőcégek, amelyek nagy gondot fordítanak például a közvélemény hangulatának mérésére és a politikai preferenciák vizsgálatára. Mi tudatosan mások vagyunk, s inkább a nemzetközileg jól ismert független agytrösztök családjához kapcsolódunk. Hadd említsek három számunkra mintaadó agytrösztöt: Center for Social Cohesion, Institute of Political Cohesion, Center for Public Integrity. Valamennyi azzal szerzett nevet magának, hogy nem annyira az aktuálpolitikára vagy a pártpolitikára koncentrálnak, sokkal inkább a társadalmi-közéleti szereplők közötti interakciókat, együttműködési formákat vagy éppen konfliktusokat elemzik és mérik. Az ilyen munka Magyarországon is nagy kihívás, már csak azért is, mert nálunk szinte mindent elnyel a pártpolitika, és sokan azt hiszik, a pártokon kívül nincs is élet.

– Ezek szerint a pártpolitika nem is annyira izgatja Önöket? 2014-ben választások lesznek, s már most is dübörög az előkampány…
– A magyar politika állapota nagyon is érdekel bennünket. Most indítjuk útnak itthon egyedülállónak tekinthető projektünket, amely minden hónap elején felméri az internet világában megmutatkozó politikai véleményárfolyamokat. Maga a kifejezés is új; remélem, mihozzánk fog kötődni. Ahogyan a pénzvilágban is pillanatonként ingadoznak az árfolyamok, rá kell jönni, ez jellemző a politikára is. Az internet vizsgálata éppen ezekre a nagyon gyors változásokra és azok hátterére nyújt példát. Tervünk az, hogy áprilistól a 2014-es választásokig dokumentáljuk a politikai árfolyamok alakulását.

Emellett kitüntetetten figyelünk az európai folyamatokra is. E témában erős hiányérzet van bennünk. Úgy véljük, sem a pártok, de olykor az elemzők sem beszélnek eléggé egyértelműen és világosan arról, hogyan is áll Európa, mik a válság okai és milyen kiutak mutatkoznak. Magyarországon voltaképpen semmilyen Európa-vita nincs, ami egyáltalán nem jellemző Európára magára. Szeretnénk a minket figyelők számára közelebb hozni ezt a vitát, de ezen keresztül még valamire kísérletet teszünk. Ez pedig a nyílt, sokoldalú és konstruktív együttgondolkodás kereteinek kialakítása.

Az utóbbi időszakban tapasztalható végletes polarizálódás ugyanis elzárta az útjait a termékeny eszmecserének. Blogunkon ezért nem szentenciákat akarunk kimondani, hanem egymással vitatkozó platformok képviselőinek adunk helyet. Szándékunk tudatos: „alapot” adni a magyar demokráciának. Másképpen egyre dühödtebb táborok fognak acsarkodni egymásra a megértés és az elfogadás legkisebb esélye nélkül.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.