Világhírű magyar kutató kéri Ádert: ne írja alá a CEU-törvényt - Magyar Nemzet

Világhírű magyar kutató kéri Ádert: ne írja alá a CEU-törvényt

MN

2017. április 5., szerda 12:15, frissítve: szerda 14:16

Nyílt levélben kéri Áder János köztársasági elnököt egy nemzetközileg elismert fizikus, hálózatkutató: ne írja alá a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosítást. Barabási Albert László szerint Magyarország magának okozza a legnagyobb kárt az egyetem elűzésével, és emigrációba kényszeríti legtehetségesebb polgárait.

Nyílt levélben fordult Áder János államfőhöz Barabási Albert László világhírű fizikus és hálózatkutató: az erdélyi származású, Bostonban kutatóközpontot fenntartó tudós, az MTA külső tagja kéri a köztársasági elnököt: ne írja alá a Közép-európai Egyetem munkáját ellehetetlenítő törvénymódosítást, mert az messze ellentmond a magyar nemzet tudományba és oktatásba vetett hitének és büszkeségének. Barabási arra is figyelmeztet, hogy a törvény a legtöbbet Magyarországnak árt – a CEU ugyanis találhat magának új befogadó várost, a magyar kutatók és diákok viszont a világ egyik legrangosabb egyetemét veszíthetik el.

A Facebookon közzétett levelet tartalmi változtatás nélkül közöljük:

„Tisztelt Köztársasági Elnök Úr,

Nagy öröm volt számomra, amikor négy évvel ezelőtt fogadhattam Önt az általam vezetett bostoni kutató központban. Úgy éreztem, hogy a látogatás gesztusértékű volt – jelezte, hogy mennyire fontos Magyarország jövője szempontjából a tudomány és az oktatás.

Számomra is vannak értékek, amelyek politika fölöttiek. Ilyen a minőségi oktatás, amely egy tudásalapú világban elengedhetetlen. Így oktatóként és kutatóként úgy érzem, hogy a Közép-európai Egyetem ellehetetlenítését célzó, a parlament által tegnap megszavazott törvénymódosítás messzemenően ellentmond a magyar nemzet tudományba és oktatásba vetett hitének és büszkeségének. Bízok benne, hogy a köztársasági elnök úr mindet megtesz, hogy a törvényjavaslat ne válhasson törvénnyé.

Mi, magyarok jogosan vagyunk büszkék a Neumann Jánosainkra és Szent-Györgyi Albertjeinkre. Nekik köszönhető, hogy bár kis ország vagyunk, tudományos nagyhatalomként tart számon bennünket a világ. Éreztem ezt már a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium diákjaként, amikor Wigner Jenők és Szilárd Leók életrajzai inspiráltak kutatói pályára. Nekik köszönhettem azt, hogy a 80-as évek diktatórikus Romániájának a korlátai között magyarként úgy érezhettem, hogy semmi sem lehetetlen.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Mintegy hat évvel ezelőtt, két évtized Amerika után, Budapestre költöztem. Tettem ezt azért, hogy a gyerekeim anyanyelvükön tanulhassanak. De jöttem azért is, hogy visszaadhassak egy keveset abból a szakmai tudásból, amit a legjobb egyetemeken magamba szívhattam. Hazatérésem után elfogadtam a Közép-európai Egyetem felkérését, hogy segítsek egy világszínvonalú kutatási központ létrehozásában. Büszkén állítom, hogy az elmúlt öt évben Budapest a hálózatkutatás fővárosává vált Európában.

Ez az idő alatt azt is megértettem, hogy milyen fontos szerepet tölt be a Közép-európai Egyetem a magyarországi felsőoktatásban. Meghonosított egy akadémia kultúrát, amelynek párját csak a Harvardon tapasztaltam. Egyedülálló együttműködési lehetőségeket teremtett a többi magyar egyetem diákjainak és oktatóinak. Azt is tanúsíthatom, hogy egyetlen cél lobog úgy az oktatók mind a diákok előtt: hogy a munkánk gyümölcseként a világ egyik legrangosabb egyetemét teremtsük meg itt Magyarországon.

Azt is láthattam, hogy a Közép-európai Egyetem milyen stratégiai szerepet tölt be Magyarország nemzetközi megítélésében és a szomszédos országokhoz kapcsolódó viszonyunkban. Több száz Budapesten végzett diák dolgozik európai, ázsiai, és amerikai kormányhivatalokban és nemzetközi intézményekben. Az egyetemen keresztül szerették meg a magyarokat és Magyarországot. Magyarország láthatatlan nagyköveteiként vannak jelen befolyásos pozíciókban, Közép-Kelet Európában példa nélküli az politika tőke, amit ők képeznek.

Ha a parlament által megszavazott törvénymódosítás életbe lép, meggyőződésem, hogy annak a legnagyobb vesztese mi, magyarok leszünk. Nemcsak a felsőoktatás csorbul példa nélküli módon – megfosztjuk a gyerekeinket és unokáinkat attól a lehetőségtől, hogy Magyarországon világszínvonalú oktatásban részesüljenek. Emigrációba kényszerítjük a legtehetségesebb csemetéinket.

Micsoda ország lehetnénk, ha ahelyett, hogy a legjobb oktatási intézményünk megszüntetésén igyekeznénk, azt iktatnánk törvénybe, hogy minden egyetemünk a világ élvonalába kell, hogy kerüljön! Addig is amíg a parlament ezt a nemes célt napirendre tűzi, arra kérem a köztársasági elnök urat, hogy segítsen, hogy a józan ész a politika fölé emelkedhessen.

Mély tisztelettel,

Barabási Albert László”

A múlt pénteken – amikor Orbán Viktor egy rádióinterjúban egyértelművé tette, törvénytelennek tartja a Közép-európai Egyetem működését, és megindult a kormány egyetem elleni hadjárata – több mint százötven jeles európai és amerikai tudós írta alá a CEU-t támogató nyílt levelet. Köztük van tizennégy Nobel-díjas, hét John Bates Clark-érmes, valamint az Európai Közgazdasági Társaság, az Amerikai Közgazdasági Társaság és a Nemzetközi Közgazdasági Társaság elnöke, továbbá számos más díjnyertes személyiség. A tudósok „a lehető leghatározottabban” azt kérik, hogy a kormány vonja vissza a törvénymódosító javaslatot. A CEU-n kutató Barabási Albert László már ekkor jelezte, pártállástól függetlenül mindenkinek el kell ítélnie a beterjesztett törvénymódosítást.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.