Volt politikai tiszt a szakértő Biszku-ügyben

2015. november 13., péntek 19:00

A Magyar Néphadsereg politikai osztályvezetőjeként szolgált a rendszerváltás előtt Horváth Miklós, akit a Biszku-perben szakértőnek rendelt ki a bíróság. Az ügyészség elfogultság miatt kezdeményezni fogja a történész kizárását, ám az érintett tagadta, hogy elfogult lenne.

Heves szócsata alakult ki tegnap az ügyész és az egyik kirendelt történész szakértő között a Fővárosi Törvényszéken a háborús bűncselekményekkel vádolt, 94 éves Biszku Béla újra kezdődött perének második tárgyalásán. A bíróság által fölkért szakértő, Horváth Miklós hadtörténész ugyanis azt állította: 1956. december 6-án a Nyugati pályaudvarnál nem a pártvezetés – köztük a vádlott, az akkori kommunista belügyminiszter – által előre elkészített forgatókönyv alapján történtek az események. Sőt, azt is kijelentette, hogy sortűzről a szó szoros értelmében nem is beszélhetünk, ugyanis nem fegyvertelen, békés tömegről van szó, hanem olyanról, amely rátámadt a karhatalmistákra. Horváth szerint a karhatalmisták csak célzott lövéseket adtak le azokra, akik támadtak, vagyis sortűz helyett inkább „fegyverhasználatról” kell beszélni. Azt állította, egyes lövések megpattantak, gellert kaptak, és véletlenül okoztak sérülést, de olyan is volt, hogy a fej fölé leadott lövedék „leszállópályára kerülve” oltott ki emberéletet.

Forgatókönyv: volt vagy nem?

Ugyanakkor az ügyész szembesítette a szakértőt a Moson Vármegyének adott korábbi interjújával, amelyben arról beszélt: szakértőként hallgatták ki a rendszerváltozás után a Nyugati téri sortűzperben. Az interjúban kijelentette: „Csak azt nem mondtam ki, hogy itt jön az egyik, aki még él ebből a garnitúrából. Bejön a Biszku, felteszik neki a kérdést, mi történt december ötödikén. Válasz: elhatároztuk az elvtársaimmal, hogy visszafoglaljuk az utcát. A következő kérdés, mi történt hatodikán? Visszafoglaltuk. – Köszönjük, Biszku úr, elmehet – volt a válasz. A bíró keze meg van kötve. Nem mondhatta azt, hogy Biszku úr, várjon egy kicsit, még egyszer kihallgatjuk és letartóztatjuk.”

Az ügyész furcsállotta, hogy miközben Horváth korabeli szavai szerint maga Biszku ismerte be, hogy az ő forgatókönyvük szerint történt minden, most mégis azt állítja, nem volt kész forgatókönyv. A szakértő azt felelte: konkrét forgatókönyv valóban nem volt, de a karhatalom pontosan tudta, mi a teendője a pártvezetés által ellenségnek, ellenforradalmároknak minősített tüntetőkkel. A vádhatóság képviselője kifogásolta, hogy sortűz helyett fegyverhasználatról beszél a hadtörténész, holott egy illegitim, Moszkvában kinevezett politikai csoport által életre hívott fegyveres szervezet volt a karhatalom, amelynek semmilyen jogosultsága nem volt fegyverhasználatra. Az ügyész kérdésére Horváth tagadta, hogy politikai tiszt lett volna a Magyar Néphadseregben, ám azt elismerte, ő volt a néphadsereg politikai osztályvezetője, vagyis a politikai tisztek vezetője. Ezután az ügyész jelezte, kikéri Horváth Miklós aktáit a hadtörténeti levéltárból, és kezdeményezni fogja elfogultság miatt a kizárását. Erre a szakértő közölte: az ügyészség nem fog semmit találni, mert a rendszerváltás után – élve a lehetőséggel – magához vette a róla szóló aktákat. Egyúttal kiemelte: nem ő jelentkezett szakértőnek, és nem tartja magát elfogultnak. Az ügyész viszont megjegyezte: fontos, hogy szakértő elfogultsága miatt ne helyezzék ezt az ítéletet is hatályon kívül.

Nem tekinthető elfogulatlannak

Horváth Miklós egyébként a hódmezővásárhelyi Emlékpont egyik létrehozója, ám a múzeum internetes oldalán lévő önéletrajzában nem említi a politikai osztályvezetői tisztséget. Ismeretes, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla júniusban helyezte hatályon kívül a Biszku Béla ügyében hozott elsőfokú ítéletet, amely öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a volt kommunista belügyminisztert felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt az 1956-os szabadságharc utáni megtorlásban (egyebek között a Nyugati téri és a salgótarjáni sortüzekben) való szerepéért.

Az ítélőtábla szerint a törvényszék nem folytatott le megfelelő bizonyítási eljárást, és az akkor kirendelt Kahler Frigyes történész szakértő nem tekinthető elfogulatlannak. Biszku Béla védője, Magyar Gábor tegnap indítványozta, hogy függesszék föl az eljárást, amíg a Kúria elbírálja Polt Péter legfőbb ügyész jogorvoslati indítványát, amelyet az ítélőtábla elsőfokú határozatot hatályon kívül helyező döntése ellen nyújtott be. A bíróság ezt elutasította.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Nem bírta tovább

A tegnapi tárgyalásnak Biszku vetett véget, jelezve, nem bírja tovább, nem tud tovább figyelni. Bár a bíró fölkínálta neki a lehetőséget, hogy a távollétében folytatódjon a per, ettől Biszku Béla elzárkózott. „Minden tárgyaláson itt akarok lenni!” – mondta a kerekes székben ülő vádlott. A büntetőper hétfőn tanúk meghallgatásával folytatódik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2015.11.13.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.