Jobb, ha később vágjuk el a köldökzsinórt

2011. november 21., hétfő 12:09

A legújabb kutatások szerint az a legjobb az újszülöttnek, ha világrajövetele után várnak néhány percet a köldökzsinór elvágásával. Ez csökkenti az esélyét annak, hogy később vashiányos vérszegénység alakuljon ki, ráadásul mellékhatásokkal sem jár, tette közzé a BMJ.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az irányelvei közül néhány éve elvetette a köldökzsinór korai leszorítását. Arról viszont nem rendelkezik hivatalosan senki, hogy mikor vágják el azt. Egy pár éve végzett ellenőrzés során kiderült, hogy az Egyesült Királyság kórházaiban a megszületést követően szinte azonnal elvágták a köldökzsinórt. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy ez nem feltétlenül a legjobb gyakorlat, mert egészségügyi problémákhoz vezethet a későbbiekben.

Világszerte az óvodás korú gyermekek negyede szenved vashiányos vérszegénységben, ami a vashiány legsúlyosabb formája. Európában az előfordulási aránya 3-7 százalék. Ez jelentős gondokat okoz, mert károsan befolyásolhatja a gyermek agyának fejlődését. A kutatók szerint a legegyszerűbb megoldás, ha biztosítják a kicsik számára a legjobb kezdést: a méhlepényből maximalizálják a vér-és vasraktár feltöltését. Ha a születés után várnak még három percet a köldökzsinór leszorításával, akár egyharmaddal is növelhetik a kicsi vérmennyiségét.

A legutóbb végzett kutatások során svéd tudósok 400 újszülött adatait vizsgálták meg, akik problémamentes terhességből születtek. Néhányuknál legalább 3 percet vártak a leszorítással, a többieknél pedig ezt születés után 10 másodpercen belül elvégezték. A késleltetett lekötés hatására négy hónapos korban sokkal jobbnak mutatkozott a kicsik vasszintje, kevesebb vérszegényt találtak köztük. Ráadásul a korábbi aggodalmakat cáfolva (nevezetesen, hogy a későbbi beavatkozás hatására jobban besárgulnak) semmilyen káros hatás nem jelentkezett.

A kutatók becslése szerint minden húsz késleltetett lekötéssel megelőznek egy vashiányos vérszegénységet. Szerintük ezt az eljárást kellene standardizálni problémamentes terhességből időre született gyermekek esetén. A Szülészek és Nőgyógyászok Királyi Szakmai Kollégiuma (RCOG) nem tett kifejezett javaslatot a köldökzsinór lekötésének időpontjára, de tudományos véleményezésük elismerte: ”Az azonnali leszorítás szigorú kiértékelés nélkül vált rutineljárássá” Ezen a területen további kutatásokra van szükség.

”Az első néhány hónap során fellépő vashiányt összefüggésbe hozták a megkésett idegi fejlődéssel, amely akár visszafordíthatatlan is lehet. Azt nem lehet tudni, hogy a lepényi transzfúzió növelésével javítható e a korai idegi fejlődés, de a feltételezést nagyobb léptékű, randomizált kísérletek során is tesztelni kell” - jelentette ki Patrick O’Brien szóvivő, és hozzátette, hogy egyre több érv szól amellett, hogy később szorítsák le a köldökzsinórt, ezért már több brit kórházban is bevezették ennek gyakorlatát. ”A szakmai kollégium megvizsgálja ezt és a többi bizonyítékot is, hogy fontolóra vehesse az előírások megváltoztatását.” A szülészek ma már Magyarországon is arra törekszenek, hogy problémamentes esetekben minél később végják el a köldökzsinórt.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.