Ez a voksolás különbözni fog minden korábbitól

Elindult a Magyar Nemzet Online választási műsora, a Billegő körzet

Pápay György

Pápay György

2018. január 13., szombat 15:39, frissítve: kedd 08:46

Lapunk volt publicistája, a Viszlát, Kétharmad Mozgalom vezetője Tóth Csabával és Ember Zoltán Leventével beszélget a választás legfontosabb kérdéseiről, a kampányidőszak politikai fordulatairól és az egyéni körzetek erőviszonyairól. A választásig rendszeresen jelentkezünk videós elemzéssel is, melynek első adását itt találják.

Egy választás soha nem tekinthető előre lefutottnak, sokat elárul azonban az a tény, hogy 2018 elején ezt külön hangsúlyozni kell. A pártverseny állása ugyanis régóta befagyott: a közvélemény-kutatásokban toronymagasan vezet a Fidesz, a legtöbb intézet 50 százalék felett méri a biztos pártválasztók körében. A második, 20 százalék alatti eredménnyel, a Jobbik, a baloldalon kiélezett versenyfutás zajlik a vezető szerepért. Míg ebből kiindulva sokan arról beszélnek, hogy az egyetlen nyitott kérdés az, vajon kétharmaddal vagy négyötöddel győz a kormánypárt április 8-án, addig az elemzők egyetértenek abban, hogy a kutatások a Fideszt rendszeresen túlmérik. Az ellenzéki pártok kampányának indulása mérsékelheti a lemaradásukat.

Ezzel együtt is hatalmas a bizonytalanság, különösen a baloldalon. A legújabb bejelentések alapján körvonalazódni látszik az a konstrukció, amelyben a baloldal indul a választáson: eszerint az MSZP és a Párbeszéd közös listát állít – amelynek már 10 százalékos küszöböt kell megugrania –, a DK-val az egyéni választókerületekben koordinálnak. Ha ez így marad, annak legnagyobb vesztese az Együtt lehet. Ez a kiszorítósdi ráadásul az egyéni jelöltek helyzetét is kedvezőtlenül érintheti, amit jól mutat Szabó Szabolcs esete: az Együtt országgyűlési képviselője 2014-ben megnyerte a budapesti 17. számú, csepel–soroksári egyéni választókerületet, ha viszont 2018-ban az MSZP saját jelöltet indít ellene Bangóné Borbély Ildikó személyében, akkor az ellenzék elbukhatja ezt a számára nyerhető körzetet. További hátrány a baloldal számára, hogy az elhúzódó egyeztetések miatt egyéniben induló jelöltjei igen későn kezdik meg helyi kampányukat.

Az utóbbi kérdések azért különösen fontosak, mert a 2018-as választás eredményét leginkább az fogja meghatározni, mi történik az egyéni választókerületekben. A 199 parlamenti mandátumnak ugyanis kevesebb mint a fele, 93 keletkezik a pártlistákra leadott szavazatok alapján, a többi 106 mandátum sorsa az egyéni választókerületekben dől el. Itt pedig, második forduló immár nem lévén, az első helyen végző egyéni jelölt akár egyetlen szavazattöbbséggel is elviheti a körzetet. 2014-ben a Fidesz azért szerezhetett 45 százalékos listás eredménnyel kétharmadot, mert a 106 körzetből 96-ot megnyert, s mindössze 10-et tudott elvinni az ellenzék. Ennek oka pedig számos körzetben nem a kormánypárt egyértelmű fölénye volt, hanem az, hogy az ellenzéki szavazatok több induló között oszlottak meg. Ez a helyzet 2018-ra sem változott: az egyéni választókerületekben várhatóan ismét baloldali, jobbikos és LMP-s jelöltek versengenek majd egymással.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
 

Emiatt különösen fontos kérdés, mennyire tanulták meg a szavazók az új választási rendszert. Több kutatás is kimutatta, hogy a magyar választók a korábbi rendszer kereteihez is alkalmazkodtak, egyre inkább tudtak élni a benne rejlő lehetőségekkel. Az új választási rendszer főpróbája 2014-ben volt, és 2018-ra már világosan látszik, mennyire felértékelődött az a tény, hogy két szavazatunk: egy listás és egy egyéni voksunk van. Ha a választók egy része hajlandó megosztani a két szavazatát, és listán a kedvenc pártját, egyéniben pedig a legerősebb ellenzéki jelöltet támogatni, akkor az ellenzék több egyéni körzetet elvihet, mint 2014-ben. Ez azért lényeges, mert az elnyert körzetek számától függ, lesz-e a Fidesznek kétharmados vagy akár csak egyszerű többsége.

Ebben az értelemben 2018 a választói tudatosság főpróbája lesz. Amennyiben lesz átjárás a pártok szavazótábora között, és a kormányváltást akaró választók egy része átszavaz az esélyesebbnek vélt helyi jelöltre, az mérsékelheti a kormánypárt listán kialakult fölényét. Míg ez nyitott kérdés, addig többé-kevésbé biztosra mondható, hogy az egyik legfontosabb adat a választási részvétel lesz: azzal kapcsolatban konszenzus uralkodik az elemzők között, hogy az alacsony részvétel egyértelműen a Fidesznek, a magas részvétel pedig inkább az ellenzéknek kedvez.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.13.

A szerkesztő ajánlja

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.

Stier Gábor

„Nem tiltakoznék amiatt, ha Ungvár felett magyar zászló lengene”

Az új hidegháború áldozatának tartja magát Oleg Bondarenko, az EU-ból lengyel döntésre kitiltott moszkvai politológus. Interjú.