Folytatódik a kiberháború

Dávid Imre

2012. május 2., szerda 14:03, frissítve: szerda 14:07

Újabb támadások Irán ellen - állítólag azonosították a hackereket.

„Államilag támogatott” iráni médiumok keddi jelentései szerint az Ahmadinezsád-kormány elismerte: az elmúlt hetekben több ügynökségüket és igazgatási szervüket is kibertámadás érte. Köztük az ország olajügyi minisztériumát és számos energiaipari létesítményt.

A Mehr hírügynökség Esmaeil Ahmadi-Moqaddam országos rendőrfőkapitányt idézte, aki kijelentette, nyomozóik „olyan nyomokat találtak, amelyek bizonyítják, hogy több iráni minisztérium és vállalat ellen is internetes támadásokat kíséreltek meg.”

A Mehr az iráni kormány félhivatalos orgánuma. A riport nem részletezte, pontosan milyen „nyomokat” találtak a rendőrök, és mely minisztériumokat, illetve cégeket támadtak meg a hackerek. „Az Információs és Kommunikációs Technológiai minisztériummal, a Hírszerzési Minisztériummal és azokkal a minisztériumokkal, amelyeket kibertámadás ért, közösen vizsgáljuk az ügyet” – nyilatkozta Ahmadi-Moqaddam.

Ipari rendszerekre hangolódik a kiberbűnözés

Az internet veszélyes fegyver

Keletről jelentjük

A hírügynökség vasárnapi jelentése szerint a Tudományos, Kutatási és Technológiai minisztérium sikeresen visszavert egy hackertámadást; a támadás időpontját nem közölték. A minisztérium illetékesei azt állítják, sértetlenül vészelték át az online offenzívát.

Állami lapok értesülései szerint a hatóságoknak sikerült azonosítaniuk az ország olajinfrastruktúrája ellen intézett korábbi támadásokért felelős hackereket. „A támadás módszereit és az azt levezénylő ügynököket azonosítottuk, de – mivel folyamatban lévő nyomozásról van szó – további részletekkel egyelőre nem szolgálhatok” – idézte a Press TV Hamdollah Mohammadnejad olajügyi minisztert.

A Press TV a Mehr hírügynökséghez hasonlóan a kormány érdekeltségi körébe tartozik: az állami tulajdonban lévő Islamic Republic of Iran Broadcasting társaság egyik angol nyelvű csatornája.

Az iráni kormány szereti médiakörökben is megszellőztetni a fontosabb szervezetei ellen indított kibertámadásokat, amelyekért általában a nyugati titkosszolgálatokat teszik felelőssé. A legtöbbször – ahogy most is – tagadják, hogy a hackereknek sikerült volna kárt tenniük a rendszereikben, és nagy hangon dicsérik az ország "IT-védelmi hadosztályainak" teljesítményét.

Az iráni vezetés alig néhány esetben tért el a fent vázolt kommunikációs forgatókönyvtől. Ezek egyike a 2010 őszén kirobbant Stuxnet-botrány volt, amikor maga Mahmud Ahmadinezsád elnök is elismerte, hogy egy rendkívül kifinomult kiberfegyver - a rettegett Stuxnet – több tízezer számítógépet fertőzött meg az országban, és „néhány”, az urándúsításnál használt centrifugát is tönkretett.

Nyugati elemzők szerint a vírus ennél jóval nagyobb károkat okozott, és évekkel vetette vissza az iráni atomprogramot.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.