Arton-betörés: aki a környéken járt, megismerte a kihallgatószobát

MN

2017. július 12., szerda 09:15, frissítve: szerda 13:38

Tömeges kihallgatást tartott a rendőrség azután, hogy ismeretlen tettesek április 7-én éjjel betörtek a letelepedési kötvényeket forgalmazó Arton Capital Ó utcai irodájába.

A 444.hu úgy tudja, hogy ezernél is több embert hívtak be a Teve utcai központba, olyan személyeket, akik a mobilokról lekért cellainformációk szerint a bűnügyi helyszín 600-700 méteres körzetében jártak. Ehhez elég volt csak hét háztömbbel arrébb sétálni, vagy a környéken taxizni is.

 Azt mondták, hogy a telefonom alapján a Hajós utcában voltam április 7-én. Mondtam, hogy igen, mert ott volt az albérletem. Aztán mutattak egy telefonszámot, és megkérdezték, hogy kié. Ránézésre nem tudtam megmondani. Azt mondták, hogy ezt a számot hívtam aznap este, és tudni akarták, hogy kivel és miről beszéltem

– idézi a portál egy fiatal, kihallgatáson átesett nő beszámolóját.

Mint a cikkben megjegyzik, a nyomozati módszer jogi szempontból is problémás – miközben a telefonbeszélgetések tartalmát (lehallgatás) csak alapos indokkal, bírói felhatalmazással ismerheti meg a rendőrség, addig a kommunikáció más adataihoz Magyarországon gyakorlatilag szabadon hozzáférnek a hatóságok. Ilyen forgalmi vagy metaadatpéldául a hívások indításának pontos ideje, a hívások hossza, hogy egy telefonról mely telefonszámokat hívták, és mely számokról fogadtak hívást (ki beszélt kivel), vagy hogy hol volt a telefon adott időben (GPS adatok és cellainformációk).

A magyar letelepedési kötvényeket Afrikában és arab országokban forgalmazó Artontól 600 millió forintot és értékes adatokat tartalmazó szervert vittek el a betörők, akiknek azóta sincs nyoma. Belsős információk nélkül ugyanakkor nehéz lett volna végrehajtani a bűncselekményt – írja a volt nyomozókra hivatkozó Átlátszó; a lap forrásai szerint az sem kizárt, hogy külföldi titkosszolgálatok akciójáról lehet szó, mások pedig önbetörésre gyanakodtak.

Ha valóban profin kivitelezett, adatszerzésre is irányuló betörés történt, akkor valószínűleg cellainformációkat is hiába vizsgálnak a rendőrök, akik meglepő buzgalommal és erőbevetéssel foglalkoznak az üggyel. A 444.hu nem megerősített információi szerint Bucsek Gábor budapesti rendőrfőkapitánynak például hetente kellett tájékoztatnia a Belügyminisztériumot az üggyel kapcsolatban, ami minimum furcsa egy betörés esetében, ráadásul a lopási ügyekkel nem foglalkozó bűnügyi felderítőket is ráállíthattak a nyomozásra.

A  bűncselekmény egy héttel azután történt, hogy a kormány március 31-én leállította a kötvényprogramot. Az Arton egyébként az egyetlen olyan cég a  letelepedésikötvény-programban, amelyet Magyarországon jegyeztek be, a többi kivételezett vállalkozást egytől egyig adóparadicsomnak számító helyszínen – Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson vagy éppen Szingapúrban – alapították.

Az Arton Capital Kft. esetében annyit tudni, hogy Rogán Antal kabinetminiszter évfolyamtársa, a bolgár származású Balogh Radosztina vezeti, és a Közel-Kelet szinte összes országára, valamint egyes afrikai és ázsiai piacokra is megkapta a forgalmazási engedélyt az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától. A cégnek négy bolgár tagja van, köztük Tchilinguirian Armand Arton az osztrák bejegyzésű Arton Group GmbH egyik tulajdonosa, ez a cég a magyar vállalkozásnak is tagja.

Az cég valamiért olyan jól feküdt a magyar kormánypártoknál, hogy külön fejezetet szenteltek neki a letelepedési kötvények értékesítését lehetővé tevő jogszabályban. A Rogán Antal által 2012 októberében kezdeményezett, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosításakor ugyanis különleges jogokat kapott az a cég, amely magyarországi székhellyel rendelkezik. Míg más vállalkozások esetében területileg és állampolgárság alapján osztották fel a világ országait, az Arton Capital Kft. – mint magyar székhelyű társaság – bármilyen hovatartozású külföldinek intézhet letelepedési engedélyt a kötvényprogramon keresztül. A cég esetében tehát nem érvényesül a területi és állampolgársági leosztás elve.

A szerkesztő ajánlja