A megmentő mítosza

Puzsér Róbert

Puzsér Róbert

2017. november 9., csütörtök 16:35, frissítve: csütörtök 20:37

Németország és Franciaország elesett, a nyugati civilizációnak befellegzett, az iszlám akadálytalanul hódítja meg Európát – egyetlen reménységünk Oroszország anyácska és a lomha, mégis szilaj cár atyuska, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor legerősebb jó barátja, Vlagyimir Putyin. Az egyszeri fideszes nagyjából így gondolkodik az európai iszlámról és a fenyegető migrációról – legfeljebb Gyurcsány és Putyin barátságára borult az elmúlt évtizedben a felejtés jótékony homálya. A közmédia propagandagépezete egy hadban álló és szüntelenül rettegő Európáról tudósít, amelynek alternatívája a „migránsmentes övezet” a visegrádi államok és a baráti-testvéri Szovjetunió egykori területén.

A Kádár–Brezsnyev élményt újjáélesztő Orbán–Putyin-szövetség nemcsak azért fészkelhette be magát ilyen otthonosan a magyar emberek lelkébe, mert Orbán Viktor az elmúlt tíz évben önmagából egy jóságos Kádár Jani bácsit formált, aki megemeli a nyugdíjakat és megvédi népét a kertek alatt ólálkodó farkasoktól, hanem azért is, mert azok a kulturális toposzok, amelyeket az államszocializmus propagandája és közoktatása oly állhatatosan vert alattvalóinak fejébe, egy gigantikus nosztalgiahullám keretében újra a slágerlisták élére kerültek. Újra sláger a Coca-Cola-mámorban fetrengő nyugati fiatalság rémképe – a friss feldolgozásban a nyugati fiatal társadalmi nemet növeszt, nőnek öltözik, szünet nélkül drogozik, és csak vállat von, ha civilizációjának sorsára terelődik a szó. Újra a slágerlisták élén áll a kövér és szívtelen nagytőkés elleni küzdelem évszázados toposza – az antihős ezúttal Soros György személyében ölt testet, aki bár nem kövér, de legalább zsidó. Újra a toplisták élén áll Oswald Spengler lassan százéves slágere, A Nyugat alkonya – hiába várja a Nyugat egy évszázada a beígért pusztulást, hiába rabolta ki és hódította meg az egész világot, a szocialista tábor most már tényleg hamarosan legyőzi. Ez a harc lesz a végső.

Ebben a fura, ideológiák és meggyőződések nélküli univerzumban a Facebook-lájkok mondják meg a politikának, hogy mit gondoljon a világról és önmagáról. Így válik a szovjet nosztalgiára gyúró, félmeztelenül vadászó realityhős a kereszténység védelmezőjévé, aki birodalmában egyszerre táplálja Krisztus és Sztálin kultuszát. Így válik kis barátja és üzlettársa végvári kapitánnyá, és így válnak a szerencsétlen, felheccelt nyugdíjasok honvédő hősökké, akik ugyanazzal az elszántsággal töltik ki a konzultációs íveket és a szavazólapokat, amellyel az egri vitézek egykor a forró szurkot öntötték a várfalak tövében ostromló ellenségre. De vizsgáljuk csak meg a népszerű slágerek és a valóság kapcsolatát: mi Oroszország tényleges viszonya az iszlámmal? Tényleg Vlagyimir Putyin védi meg a keresztény Európát?

Nos, rossz hírem van: Oroszország lakosságának tíz-tizenöt százaléka muszlim – ez nagyjából tizenöt-húszmillió oroszországi muzulmánt jelent. Míg Németországban a muszlim vallásúak aránya öt és fél, addig Franciaországban hét százalék. A fenti adatok fényében nyilvánvaló, hogy ha Németország és Franciaország elesett, akkor Oroszország kétszer esett el, hisz Putyin birodalmában arányaiban legalább kétszer akkora a muszlim populáció. Míg Európa legnagyobb muzulmán városa Isztambul a maga tizennégymillió muszlim lakosával, addig Európa második legnagyobb muzulmán városa Moszkva, ahol a muszlimok száma valahol másfél és két és fél millió között mozog – pontos adat azért nem áll rendelkezésre, mert ahogy Oroszország-szerte, úgy Moszkvában is nagyon sok az illegális bevándorló, aki a volt gyarmatokról, az egykori szovjet tagköztársaságok valamelyikéből érkezett. 2050-re konzervatív becslések szerint Oroszország lakosságának harmada lesz muszlim, a vakmerő prognózisok azonban arról szólnak, hogy az évszázad közepére a birodalom minden második lakója muzulmán vallású lesz. Oroszországban az iszlamista terror éppúgy szedi áldozatait, mint bárhol Európában, sőt: ha az elmúlt nyolc-tíz év statisztikáit vizsgáljuk, a helyzet az uniós magállamokban uralkodó állapotoknál rosszabbnak mutatkozik.

Természetesen eszemben sincs tagadni, hogy az Európai Unió és a nyugati civilizáció számtalan súlyos problémával küzd a demokrácia kiüresedésétől, a politikai korrektségtől és a környezeti katasztrófa fenyegetésétől kezdve a céges pszichopatákkal és a fundamentalista muzulmánokkal való együttélés nehézségein át egészen a demográfiai válságig, a keresztény ember tanult bűntudatáig és a két világháború centrumában szétégett több évszázados illúziókig. Európa valóban öreg, gyenge és megosztott – hiányzik belőle az a szilajság, harciasság és éhség, ami Moszkvára, Washingtonra, Pekingre vagy Rijádra tekintve feltárul. Európa népei békében és jólétben akarnak élni – ez teszi Európát védtelenné, és ez teszi Európát élhetővé.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az iszlamizációval szemben nem bigottériába, nem fundamentalizmusba kell menekülni: nem a radikálisok tették élhetővé Európát – ezért nem is tudják azt megmenteni. Sem a genderizmus szexuális ellenforradalma, sem a bezárkózó nacionalizmus nem változtathat azon a tényen, hogy a demográfiai csatát Európa elveszíti – előbb Oroszországban, aztán Nyugat-Európában is. Európa népei egyetlen módon őrizhetik meg az értékeiket és az életmódjukat: ha meggyőzik a velük élő muzulmán polgárokat arról, hogy kifejezetten a szólásszabadság, a nők tisztelete, a melegek megbecsülése és a szexuális önrendelkezés joga teszi Európát sikeressé és élhetővé. Európa jövője annak megértésén és megértetésén múlik, hogy bárki szabadsága csak addig terjedhet, míg nem sérti bárki más szabadságát, mert akár egyetlen egyén jogai is előbbre valók, mint akárhány ember vallási vagy erkölcsi meggyőződése. Még van idő. Először a xenofóbiába menekülő jobboldalt és a genderhisztériában vergődő baloldalt kell észhez téríteni – akkor talán lesz esélye Európának a túlélésre.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.09.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.