Apa, ne dobd el a csikket!

2012. február 7., kedd 12:47

Ajtóóóóó!!! – kiabáltak a gyerekek az előadás végén a színészekre, mint mi gyerekkorunkban, mikor láttuk a háttérben osonkodni a gonosz boszorkányt. Csak itt most a környezettudatos gondolkodásra nevelés tört utat magának elképesztő gyorsasággal – a gyerekek ugyanis az előadás végére kívülről fújták: biciklizni jobb, a csapot el kell zárni, a rókaház ajtaját pedig mindig be kell csukni.

Mimó és Cipek két kedves bábfigura, akikkel egyszerű, ám mégis kalandos történetek esnek meg, némi zenei aláfestés keretében. Feladatuk, hogy a vidám, mesés és játékos köntösbe rejtett mondanivalót szerethetővé, elfogadhatóvá tegyék az óvodás korosztály számára, s ezt a szerepet szemmel láthatólag kiválóan be is töltik. A kicsik ugyanis hangosan felkacagva, izegve-mozogva, mégis tátott szájjal figyelik a két mesehős városi kalandjait, akik megtanítják Pemzlinek, a görkorcsolyás egérnek, miért nem szabad épületekre és szobrokra graffitizni, találkoznak Kupaccsal, a sünivel, aki elmagyarázza, mitől veszélyes egy hulladék és mit kell vele tenni, s Mityóval, a macskával, aki felhívja figyelmüket az újrahasznosításra.

A mese él és gurul, a színészek kiváló humorral és játékossággal görgetik a szálakat, a fülbemászó Kaláka dallamok, gegek pedig nem csak a kicsiket, de az őket kísérő felnőtteket is szórakoztatják. A két bolondos, lila-sárga mesehős történeteiből most új könyv is megjelent, s hogy miért olyan fontos a környezetvédelmi mese, arról Mimó és Csipek legújabb kalandjainak bemutatóján beszélgettünk az alkotókkal.

Szűcs Krisztina, a projekt vezetője elmondta, nagyon sok örömet hozott nekik a gyerekekkel való környezettudatos párbeszéd. Eddig 20 óvoda vett részt a programban, s a különböző szabadtéri családi programokon – Gyerekszigeten, Millenárison – tartott előadásokkal együtt már mintegy 3000 gyerekhez jutott el a mese üzenete. A kicsik nyitottsága, mosolya mellett az is óriási élmény, hogy jól látni, hogyan fordítják le az üzenetet az ő kis nyelvükre: a foglalkozások után bejelentik, hogy ezentúl nekik is kell sámli, hogy elérjék a csapot, vagy hogy mostantól biciklivel fognak közlekedni apával.

Egy család szokásait a gyerekeken keresztül a legkönnyebb megváltoztatni – veszi át a szót Victor András, pedagógus, környezeti nevelő, aki szerint az óvodás korosztályhoz – akármilyen fontos, sorsfordító dologról is van szó – nem szabad másként, mint játékkal és mesével szólni. Persze elmagyarázhatjuk nekik az okokat, összefüggéseket, de ez csak nagyobb korban, 10-13 évesen kezdi igazán érdekelni őket. Viszont egy kisgyerekkel nem lehet vitatkozni, ha azt mondja, hogy „apa, ne dobd el a csikket!” Akkor bizony nem dobjuk el, sőt, elszégyelljük magunkat, hogy ez nekünk miért nem természetes.

Bükkösy Nikolett, az Europalánta Egyesülettől arról mesél, milyen változásokat képes elindítani egy családban a gyerek, s így közvetve a program is. Sokszor ugyanis a gyerekek kedvéért kezdik el a szülők például a papírgyűjtést, ami csak nagyon kis plusz időráfordítást igényel. S milyen remek szombati, családi program kerekedhet például abból, ha apával, ketten elmegyünk a gyűjtőszigethez, s addig meg lehet beszélni rengeteg fontos dolgot egymással!

S hogy mennyire hatásos mindez? „Az egyik legnagyobb elismerés az volt, mikor a bábelőadás végén pakoltuk össze a kellékeket, s egy kisgyerek rám szólt, hogy kapcsoljam ki az elosztót – mert az óvodások még nyitottak, elhiszik, amit a színpadon látnak” – mesélte a környezettudatos életre nevelő bábfigurák, Mimó és Csipek egyik életre keltője, Futó Ákos. Partnere, Mákszem Lenke arra a pillanatra emlékezett legszívesebben, mikor az előadás után tartotta Mimó bábfiguráját, s egy kisgyerek odarohant hozzájuk, majd átölelte a bábot azzal a felkiáltással, hogy „soha nem foglak elfelejteni!”

Az ötletadók szerint rengeteg a pozitív visszajelzés, s nagyon jó együtt dolgozni a programban részt vevő óvónőkkel, akik nyitottak, lelkesek és szívesen vágnak neki a feladatnak. A részt vevő intézmény pedagógusai ugyanis az egy napos „eligazítás” után vezetik be csoportjukat Mimó és Csipek kalandjaiba, majd ezután egy foglalkoztató csomag segítségével újra és újra elővehetik a témát. A programot végezetül egy újabb, megerősítő találkozás zárja a két mesehőssel.

S hogy a mi lurkónk mikor találkozhat végre a két, mindig vidám nevelővel? Például február 18-án a Millenárison, ahol 11 órakor Mimó és Csipek erdei kalandjait tekinthetjük meg, majd délután három órától a városi környezetvédelmi mesék következnek, hogy végül egy Kaláka koncert zárja az egyébként ingyenes fesztivált.

Az egyelőre pályázati pénzeken, az óvónőkön és az intézmény vezetőségének nyitottságán múlik, hogy melyik óvoda indul el még a zölddé válás útján. Egyelőre a pályázati források állnak, de több önkormányzat támogatta már a kezdeményezést. „Sőt, olyan is volt, hogy egy vállalkozó kedvű szülői közösség keresett meg minket, hogy szednek jegyet, de szeretnék, ha hozzájuk is jönne az előadás. Reméljük, minél több gyerekhez juthat a továbbiakban is el Mimó és Csipek üzenete” - mesél a lehetőségekről Szűcs Krisztina.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.