Káromkodás: hogyan kezeljük?

Gyarmati Orsolya

2012. április 16., hétfő 11:03, frissítve: hétfő 11:05

Vannak olyan szülők, akik különböző büntetések kilátásba helyezésével tiltják meg gyereküknek, hogy még egyszer csúnya szót ejtsenek ki a szájukon, míg mások bizonyos keretek között engedélyezik, hogy a gyerekek nem túl szalonképes kifejezéseket használjanak. Következzen néhány tipp, amely segíthet ennek a problémának a kezelésében.

Nem csúnya szó

Nem igazán jó, ha azt mondjuk a gyereknek, hogy valamit soha nem ejthet ki a száján, vagy hogy az adott szó nagyon csúnya. A megtiltott kifejezések listája nagyon hosszú lehet, ráadásul nincs annál nagyobb következetlenség, mint hogy a gyerekre minden egyes szóért rászólunk, miközben néhányat mi magunk is használunk időnként...

Tanítási kontextus

Próbáljuk meg elmagyarázni, melyik szó mikor és miért alkalmazható és milyen helyzetekben, illetve szövegkörnyezetben nem javasolt a használata. Például lehet viccelni azzal, hogy valaki tökfej, ha az illető mondjuk egy jó barát, vagy éppen a szülő, de ugyanezt nem mondhatja a gyerkőc olyan embernek, akit alig ismer, vagy akivel nincs túl jóban.

Koncentráljunk a kapcsolatra!

Beszéljünk arról, miért káromkodnak az emberek és hogy ez milyen érzéseket kelthet másokban. Ha jobban belegondolunk, ha egy szónak nem tudjuk a jelentését, semmit nem jelent számunkra. Ha a gyerekünk csúnyán beszél velünk, próbáljunk meg valahogy így reagálni: “Hm, nem volt jó érzés ezt hallani, nem igazán tetszett. “ Ha agresszívan beszél egy másik gyerekkel, próbáljuk meg így: “Kíváncsi vagyok, milyen érzés volt neki ezt a szót hallania? Kérdezzük meg tőle!”

Nézzünk a felszín alá!

Mindig gondolkozzunk el rajta, mit is próbál a gyerek kifejezni a csúnya szavak használata segítségével? Dühös valamiért? Kérdezzük az érzéseiről ahelyett, hogy megbüntetnénk! Csak a feszültségét próbálja kiadni a csúnya viccek mesélésével? Találjunk valami olyan tevékenységet számára, ahol kiengedheti a gőzt!

Maradjunk semlegesek

A gyerekek szeretik tesztelni, hogy mivel milyen reakciót váltanak ki belőlünk, szülőkből. Ha normális mederbe akarjuk terelni a káromkodást, ne kezdjünk sem hangosan kacagni, ha a gyerek csúnyát mond, sem hatalmas szemeket meresztve lélegzet után kapkodni!

És mi hogy beszélünk?

Legyünk őszinték: időnként a mi nyelvünk is megbotlik. Természetesen az nem baj, ha egy csúnya szót azért mondunk ki, hogy elmagyarázzuk a jelentését. Ugyanakkor nem árt megvizsgálnunk saját nyelvhasználati szokásainkat, valamint azt, hogy a különböző médiumokból mik ragadhatnak a gyerekre.

Ne görcsöljünk rá túlságosan a témára!

A gyerekeink a mi segítségünkkel ismerik meg a világot. Ne aggódjunk túlságosan az időnként elhangzó, számunkra kevéssé tetsző kifejezések miatt. Ha odafigyelünk arra, hogy megértessük a gyerekkel, mit és miért használjon, s mindezt humorérzékkel kezeljük, nagy gond nem lehet belőle!

Forrás: Családháló

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.