Megszűnik az építési engedélyezés

2015. szeptember 17., csütörtök 18:12, frissítve: kedd 12:33

Lakóházak esetében drasztikus egyszerűsítés és mintatervek bevezetése várható.

Foglalkoztam már korábban az építésügyben várható változásokkal, és a témával kapcsolatban komplex elképzelésekkel bíró mérnökegyesület öt plusz egy javaslatát is közzétettem ezen a felületen. A múlt héten végre megjelent az a kormányhatározat, amelyből kiolvasható az építésügy átalakításának iránya. A feladattal megbízott Lázár János és csapata láthatóan felkészült előkészítő csomagot tett le az asztalra, a dokumentum az építésügy és az építőipar valódi problémáit feszegeti és ezekre keresi a választ.

A 1567/2015. (IX. 4.) számú kormányhatározat az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról Orbán Viktor által aláírt, melléklettel együtt tizenkét oldalas dokumentum, amely megnevezi az egyes feladatok felelőseit, meghatározza az egyes munkák költségvetési igényét, és határidőket jelöl ki. Az irat előzménye a Miniszterelnökségen keresendő: a BM-től átkerült építésügy ugyanis új szereplők irányítása alá tartozik, akik szemmel láthatóan korszerűbb, könnyedebb, átláthatóbb, egyúttal a felelősségi köröket egyértelműbben meghatározó jogszabályi környezetet szeretnének látni az ágazatban.

Az iratot olvasgatva olyan érzésem volt, mintha a készítői szintén olvasták volna a témával foglalkozó korábbi írásokat itt, az MNO felületén. A határozat alapját egy országjáró körút és az ott szerzett tapasztalatok adták – egy ilyen fórumon részt vettem magam is, és az volt a benyomásom, hogy Lázár valóban komolyan vette a rábízott feladatot. Bár elsőre furcsának tűnhet, miért ilyen érdekes az építésügy a kormány számára, megvan erre az egyszerű magyarázat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis világossá tette ezeken a találkozókon, hogy a magyar bürokrácia három legnagyobb területének egyikéről van szó, amelynek egyszerűsítésében – és az ezen keresztül talán könnyebben felpörgő ágazatban – a költségvetés számára százalékokban kifejezhető potenciál van.

Mivel senki nem szereti a hónapokig húzódó építésügyi hatósági eljárásokat, a téma népszerűséget is hozhat, ha az egyszerűsítés jól valósul meg. Márpedig itt drasztikus egyszerűsítésről van szó. Mindenki felkaphatja a fejét például arra, hogy ha elkészül a most előírt jogszabály, akkor 160 hasznos négyzetméter alatt egyszerű tudomásulvételi eljárás keretében lehet majd építési engedélyhez jutni. Mivel a többség számára ez a lépték lakhatás céljára bőven elég, kijelenthetjük, hogy csak ez az egy intézkedés gyökeres átalakulást hozhat magával, ha tényleg megvalósul. Hogy a tudomásulvételi eljáráshoz milyen szintű tervek lesznek szükségesek, most még persze nem tudható. Mindenesetre elgondolkodtató az életszerű osztrák gyakorlat, ahol egyetlen nagyméretű papíron kell beadni a rajzokat, amit a hatóság az építési helyszínen, az összes érdekelt jelenlétében egyszeri aktussal jóváhagy vagy elutasít.

A határozat várhatóan legvitatottabb, legtöbb kérdést felvető pontja lesz az építészszakma részéről a Nemzeti mintaterv katalógus elkészítésére vonatkozó miniszterelnöki utasítás. Kötelező lesz a mintatervek használata vagy fakultatív? Egyszerűbb eljárás vonatkozik-e egy mintaterv alapján beadott kérelemre, mint egy egyedi tervre? Hogy egyeztethető össze a mintatervek léte a következő pontokban megfogalmazott olyan alapvetésekkel, mint a tervezői minimáldíjszabás bevezetése, a tervezői szerződések tartalmának és a felelősségi köröknek meghatározása vagy a minőségi tervek kiválasztására vonatkozó határozatok? Ki fogja a mintaterveket kidolgozni? Ha már készítünk ilyeneket, ennek az egyetlen korrekt módja az lenne, ha a szakmai érdekképviseletek bevonásával, titkos pályázatokon keresztül választanák ki a regionális kulturális szempontokat figyelembe vevő terveket.

Több előbb említett pont alapján is úgy tűnik, hogy az építészszakma felelőssége, egyúttal munkájának értéke növekedni fog, de rögtön felmerül kérdésként az is, hogy a mintatervekkel megkerülhetők lesznek-e az amúgy drágábbá váló építészek. Aki nem akar vacakolni a házával, az kér egy mintatervet, beadja, és kész, vagy a mintatervek helyszínre adaptálása lesz az építészek feladata? És utóbbi esetben ezt a tevékenységet fogják az építészek államilag meghatározott díjszabás ellenében végezni, vagy a teljesen általuk kitalált, egyedi házak tervezését? A mintatervek fogalma manapság, amikor minden eddiginél magasabban van az önálló hozzáadott érték iránti vágy az alkotók részéről, könnyen kiverheti a biztosítékot az építészek körében. Az erre vonatkozó elképzelést nem ártana kormányzati részről mielőbb kifejteni, így megelőzhető, hogy az egész strukturális reformot eleve elutasítsák a szakmagyakorlók.

A határozatból persze sok minden más is kiderül. Hiánypótló például, hogy megnevezik a jó minőségű építéshez elengedhetetlenül szükséges feladatköröket: úgy tűnik, a generáltervező, a felelős tervező, az építésügyi igazgatási szakértő és a beruházás-lebonyolító megkerülhetetlen szereplők lesznek a jövőben. Módosítani és egyszerűsíteni szeretnék az építésügyi eljárások elektronizálását – ezek szerint a korábban a BM-ben kidolgozott e-napló rendszer és ÉTDR jelen formájában nem egészen váltotta be a hozzáfűzött reményeket.

A külterületekre való építésre vonatkozó szabályokat „Magyarország adottságainak és településfejlesztési potenciáljának hosszú távú biztosítása érdekében” komplexen kívánják megváltoztatni. Az irat sejteni engedi, hogy megengedőbb lesz a szabályozás, ami egyfelől üdvös, hiszen ilyen és hasonló fejlesztések könnyebben valósulhatnak meg, másfelől muszáj felhívni a figyelmet arra, hogy a külterületek miatti nehezebb ellenőrizhetőségre tekintettel igen komoly szabályozást igényel, ha az évtizedek óta jellemző hazai sufnituning jellegű kerti építéseket szeretnék megakadályozni.

Programterv készül végre az építőipari szakoktatásra, aminek szükségességét saját fapadlózói szakképesítésem során szerzett tapasztalataimmal és építészként egyes kivitelezésekre érkező szakemberek felkészültségét látva csak alátámasztani tudom. Érdekesség, hogy jövő évtől évi százmillió forintból népszerűsíti az építészeti kultúrát a Miniszterelnökség, s a tér- és környezetkultúra, illetve környezetesztétika bekerül az alapoktatási rendszerbe.

A dokumentum számos további javaslatot tartalmaz, a struktúrabeli átalakítások azonban jelen pillanatban talán kevésbé érdekesek, hiszen az építtetőt nem igazán érdekli, hogy egyszerűbbé váló építési ügyét a jegyző vagy a járási hivatal intézi. Feltehetően szintén kevésbé érdekes a szélesebb közönség számára, hogy az állami ingatlanokról milyen kataszter készül, milyen országos struktúrában dolgoznak majd a főépítészek, gyorsulni, egységesedni és egyszerűsödni fog-e a településrendezési eszközök készítésének folyamata, a területrendezési tervek készítését országosan készítik-e elő és digitális felületen összehangolják-e, vagy az, hogy ingyenesen elérhető lesz az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis és az állami topográfiai adatbázis a tervezők számára.

Mindennek elvégzése egy európai színvonalú ország számára régóta hiánypótló és szükséges feladat, de ha valóban el akarják végezni, akkor elképzelhető, hogy az építésügyben dolgozó hivatalnokok száma egy ideig nemhogy csökkenni, de növekedni fog. A most közzétett dokumentum szerint a tervezett intézkedések apropóját az ország versenyképességének javítása és a jelen uniós költségvetési ciklus forrásainak hatékonyabb felhasználása adja.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.