Ybl-összes a nappalinkban

2014. október 12., vasárnap 14:50, frissítve: vasárnap 16:56

Múltkor beszámoltam róla, hogy milyen könyvön dolgoztunk páran az elmúlt egy évben: azt vettük a fejünkbe, hogy a teljesség igényével minden egyes, még meglévő Ybl-épületet látni akarunk. A neves építész születésének kétszázadik évfordulója, és az erre szervezett Ybl-emlékév adta az apropót a nagyszabású vállalkozásunkhoz. Egyúttal azt is megígértem, hogy szólok, mikor már kapható: a héten kerül a boltokba.

Az épületek meglátogatásának ötlete egyszerűbbnek hangzik, mint a megvalósítás: a folyamat során kiderült, hogy rengeteg a tisztázatlan részlet az életműben: sok épület kapcsán nem egyértelmű, hogy Ybl-e a szerzője, vagy sem. Emiatt kutatnunk is kellett, hogy tisztán lássunk.

Az összeállított kötetben minden egyes Ybl-épületről található leírás, amelynek még legalább nyomai látszanak. Pusztulófélben lévő romokat ugyanúgy felkerestünk, mint ragyogó pompával működő palotát. Jártunk olyan helyeken, amik egykor fontosak voltak, most már alig emlékeznek rá a helyiek is: igen, ott a falun kívül talán áll még valami, régen jártam arra – hallottuk sokszor.

Számos utunk során jártunk a Vajdaságban, Szlovákiában, és Erdélyben is. Ybl legtöbb munkája persze Budapesten van, ezek meglátogatása nem okozott különösebb nehézséget, bár arra nem számítottunk például, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tetőterében is fogunk bujkálni. Ahogy arra sem, hogy a fővároson kívül a legtöbb egymáshoz közel lévő Ybl-mű Békés megyében áll – igaz, sok közülük elhagyottan, rossz állapotban.

Az összes még meglévő Ybl-épület leírását tartalmazó kötetet Viczián Zsófia kolléganőm igényes korrajzai egészítik ki, amelyek segítségével bepillanthatunk Ybl életébe és korába is. A könyvben olvasni lehet azokról a fontosabb Ybl-épületekről is, amelyek már nem állnak, de ilyen vagy olyan okból nevezetesek. Megemlítettük azokat az épületeket is, amelyekről azt tartják, hogy az ő alkotása, de erről a kutatások kiderítették, hogy nem így van. És bemutatunk olyanokat is, amelyeket például helyben Ybl-épületnek mondanak, de erre nincsen bizonyíték, így nem cáfolható.

A leírásokban bemutatjuk azt is, ami az egyes épületekről tudható: ki építette, mikor, és mire használták története során. Az épületlátogatások legszebb emlékei Tímár Sára fotói, amelyek segítenek az Olvasónak személyes élményeink átélésében.

 

 

A Látóhatár Kiadó gondozásában készült, mintegy 300 oldalas könyv – Halász Csilla kiadóvezető ötletének és egyéves áldozatos szervezőmunkájának köszönhetően, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával – hétfőtől kerül a nyomdából a terjesztőkhöz és így a könyvesboltokba, az interneten keresztül pedig már kedvezményes áron rendelhető. Igyekeztünk mindent elkövetni, hogy az Ybl Miklós teljes munkásságát bemutató kötet remek ajándék lehessen a bicentenáriumi év végén, nagyon reméljük, hogy sokan örömmel fogják forgatni.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.