Zöldfolyosó lesz Budapesten a Duna-mentén BBpd4.

Építészaki

Őrfi József

2012. április 17., kedd 12:00, frissítve: kedd 12:38

Írtam már többször róla, hogy éppen a szakdolgozatomat készítem Bécsbe, az ottani Műszaki Egyetemre. Választott témám a budapesti városfejlesztés, ezen belül pedig arra fókuszálok, hogy mit lehetne kezdeni a Duna-partokkal.

A belvárosi szakaszokon a rakparti forgalom miatt nem tudunk eljutni a Dunához, erről is írtam már, ahogy arról is, hogy körültekintő munkával ez a probléma orvosolható. De mi a helyzet a kijjebb eső szakaszokon? A Római-parton a gát helyével szenvednek, a lakóparkosok a Duna-parton, mindenki más beljebb szeretné, hogy ne vesszen el a kapcsolat a Dunával. Az Óbudai sziget sem biztos, hogy kaszinóvárosnak lenne a legalkalmasabb, hiába is erőltetné az ötletet a hasznát kereső befektető. A Gázgyár területe évek óta napirenden van, de a felmerült ötletek színvonala nem túl meggyőző: legyenek irodaházak és múzeumok. (Ezeket szinte bárhova lehet.) Északnál maradva, üres a teljes újpesti Duna-part, szép árterület, a városrésznek azonban szinte alig van vele kapcsolata. A Népszigeten megszűnt a hajógyártás (ahogy az Óbudain is), az épületek üresen állnak, csak egy kutyaiskola jelent némi életet az elég bánatos hangulatú helyszínen. A Marina-part nagy része felépült, de elfelejtettek iskolát, óvodát építeni a több ezer ott élő embernek, és a házak egymás elől takarják a dunai panorámát. A Margit sziget szomszédságában a budai és a pesti oldalon is zöldsáv van a Duna-parton, de szinte megközelíthetetlenek. Az Újlaki rakparton előbb a HÉV, majd az autóforgalom távolodik el a víztől, a másfél kilométeres maradék területre egy zebra és egy gyalogoshíd vezet csak át. A Vizafogónál, ha van türelmünk, öt perc várakozás után átkelhetünk a Párkány utcán, hogy elérjük a partot, de megéri, kifejezetten nyugodt, szemlélődésre alkalmas a partszakasz. A rakpartoktól délre az Egyetemváros a budai oldalon, és a Millenium-város a pesti oldalon nem szervesültek a város életébe, akinek ott van dolga, odamegy, utána pedig mielőbb haza. A Lágymányosi öböl üres a Kopaszi gát mellett, pedig ott a Rákóczi híd, nagyon jók a közlekedési feltételek. Ugyanígy üres a pesti oldalon is a híd melletti terület, amire szintén igaz a remek megközelíthetőség. Észak-Csepel óriási üres területe régóta megmozgatja a tervezők fantáziáját, mégsem történik semmi.

Összefoglalva: rengeteg kihasználatlan terület, egymástól elszigetelten, feladat nélkül. Budapest nagy lehetőségek előtt áll, anélkül, hogy a már kialakult struktúrát meg kellene változtatni. A felsorolt területek egymással és a szomszédos városrészekkel való összekapcsolásával olyan egybefüggő zöldterület jöhet létre, ami a város jelentős részéről közvetlenül elérhető lesz, és lehetőséget adhat akár a Duna-kanyarig tartó túrák megtételére a Szentendrei szigettől a Csepel szigetig. Ehhez nem kell más, mint egy-két gyaloghíd, a Hungária rendbetétele, hogy a rakpartokat ki lehessen váltani, cserébe elkezdhetne élni a város. Az új egybefüggő zöldterület idővel alkalmas lehet további fejlesztéssel sportlétesítmények építésére és kulturális programok számára, egyúttal jelentősen felértékeli majd a kapcsolódó városrészeket. A kétkedőknek pedig álljon itt Jamie Lerner brazíliai építész-polgármester üzenete, aki pénz nélkül is beindította Curitiba városát, ezért többször újra is választották: „Minden városban 3 év alatt fejlődést lehet elérni. Függetlenül az adottságaitól vagy a költségvetési kerettől. A kreativitás ott kezdődik, amikor egy 0-át levágnak a költségvetésedből. Ha 2-t vágnak le, a kihívás még szebb.” És egy másik idézet: „A város nem probléma, a város  a megoldás!”

Az ötlet megvalósíthatósága elsősorban akarat kérdése, de rengeteg részletet érint. Lépésről-lépésre, az érintett területek fejlesztése mellett lehetne megvalósítani.

Zöldfolyosó Budapesten a Duna-mentén. A narancs a lehetséges gyaloghidakat, a fehér a tervezett BKV vízi útvonalat jelöli.
Zöldfolyosó Budapesten a Duna-mentén. A narancs a lehetséges gyaloghidakat, a fehér a tervezett BKV vízi útvonalat jelöli.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.