A bűnbakká tett hintőpor és a vakmerő jósnő esete a bírósággal

2017. szeptember 14., csütörtök 15:10, frissítve: szombat 08:19

Két biztos rizikótényezőjét ismerjük, tudunk több olyan okot is, amely fokozza a kockázatát. Egyik sem a talkum, illetve az azt tartalmazó hintőpor. Amerikában mégis kozmetikai cég fizethet kártérítést amiatt, mert az esküdtszék szerint terméke miatt alakult ki petefészekrák. Nem ez az egyetlen furcsa tengerentúli eset.

Egy Los Angeles-i bíróság esküdtszéke nemrég arra kötelezte a Johnson & Johnsont, hogy 417 millió dolláros (több mint 100 milliárd forint) kártérítést fizessen egy petefészekrákban szenvedő nőnek. A 63 éves Eva Echeverria keresetében azt állította, hogy a kozmetikai óriáscég nem figyelmeztette őt a talkum (magnézium-szilikát-hidrát, köznapi nyelven zsírkő) alapú babahintőpor veszélyeire, ami így évtizedes használat után daganatos betegséget okozott nála. Az eset nem egyedi, a cég ellen több ezer hasonló pert indítottak, a döntés az esküdtek kezében van. Más kérdés, hogy a hintőpor mennyire rejt ténylegesen ilyen veszélyt. Sokkal inkább lehetett kockázata annak, hogy az 1970-es évek előtt még nem volt ismert az, hogy a talkum egyes lelőhelyeken azbeszttel lehet szennyezett. Utóbbi közismerten rákkeltő, viszont nem bőrön át alkalmazva, hanem belégzéses úton: ha valaki ezt teszi, akkor az anyag a mellhártyán okozhat rosszindulatú daganatot, mezoteliómát. Viszont ez esetben sem a petefészekről van szó, és nem is a talkumról.

– Már évtizedekkel ezelőtt is felvetődött, hogy a talkumnak, illetve az orvosi kesztyűn lévő hintőpornak szerepe lehet a petefészekrák kialakulásában, de komoly bizonyíték ezt nem támasztja alá. Ennyi erővel rengeteg dologról állathatnánk azt, hogy petefészekrákot okoz. A betegség kialakulásának pontos oka nem ismert, és ellentétben más nőgyógyászati daganatokkal, a rákmegelőző állapota is ismeretlen. Hatékony szűrővizsgálatot jelenleg nem ismerünk – emeli ki Demeter Attila szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus.

Azt ugyanakkor hangsúlyozza a főorvos, hogy az összes petefészekrákos eset nagyjából 10 százaléka öröklődő, így amennyiben egy családban előfordult már ilyen betegség, akkor a női rokonok kockázata is emelkedett lehet. A rizikó mértékét napjainkban elég pontosan meg lehet határozni, hiszen ilyen esetekben onkogenetikai ambulancián konzíliumot lehet kérni. Indokolt esetben el is végzik a petefészekrákra hajlamosító BRCA gén kimutatását.

 
Angelina Jolie
Fotó: Khalil Mazraawi / Europress/AFP
 

Utóbbi leginkább Angelina Jolie révén került világszerte az érdeklődés középpontjába. Pozitív eredmény esetén a gyakran halálos kórkép gyakoribb szűréssel vagy kockázatcsökkentő műtéttel megelőzhető. Demeter Attila kiemeli azt is, hogy mivel kizárt a talkum rizikónövelő hatása, az orvosi kesztyűk a mai napig tartalmazhatják ezt az anyagot. Attól menteset – ezek speciális, drágább típusok – csak azok viselnek, akiknek nagyon érzékeny a kezük.

Az, hogy a talkum és ebből adódóan a hintőpor petefészekrákot okozhatna, Horányi Dániel szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebész szerint is abszurd állítás. A szakorvos egyik lehetséges okként a szintén BRCA mutációt emeli ki. Emellett a betegség rizikójára hatással van az is, hogy a nők hányszor ovuláltak, azaz hány peteérésük volt. Minél kevesebb, annál kisebb náluk a petefészekrák kockázata. Utóbbival magyarázható az, hogy a fogamzásgátló szedése – még akkor is, ha az csak fél évig tartott – csökkenti a petefészekrákra való hajlamot. Ugyancsak ez az oka annak, hogy aki szült gyereket, annál szintén kisebb a kockázat.

– Az előbbiek mellett tudjuk azt is, hogy a rizikót a petevezeték eltávolítása is csökkentheti. Ez akkor ajánlott, ha más okból a méhet el kell távolítani, ennek során pedig lehetőség nyílik erre is. Az egészséges táplálkozás, a zsírszegény diéta szintén enyhíti a kockázatot. A betegség 40 éves kor alatt csak elvétve fordul elő. Emellett ismert az is, hogy a petefészekrák nagyobb eséllyel alakul ki túlsúlyosoknál – sorolja Horányi Dániel. A meddőségi kezelések, lombikprogramok során adott hormonok ugyancsak növelhetik a későbbi petefészekrák kockázatát. A családban halmozódó, örökletes rosszindulatú daganatszindrómák is állhatnak a petefészekrák kialakulása mögött. A BRCA1 és BRCA2 mellett ilyen a Cowden-szindróma, a Peutz–Jeghers-szindróma, illetve az örökletes nem polyposis eredetű colorectalis carcinoma. A talkum nemhogy nem okoz petefészekrákot, de a hintőporból még csak be sem juthat a szervezetbe.

– Képtelenségnek tartom, hogy a hintőpor komponensei a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül fölszívódjanak, eljuthassanak a petefészekig. Emiatt én is úgy gondolom, hogy ez a történet arról szól, hogy Amerikában mindenért lehet perelni – ezt már Wikonkál Norbert bőrgyógyász, klinikai onkológus mondja a történettel kapcsolatban.

A tengerentúl abszurd bírósági ügyeiről külön gyűjtemény is rendelkezésre áll, ezeket a szakértők érdekességként is számon tartják.

– Volt például olyan eset, amelynél egy balesetet szenvedett jósnőn végeztek CT-vizsgálatot. Bevitték a kórházba, ahol a vizsgálatot rutinszerűen megejtették. Az ugyanis szabály, hogy ha koponyatrauma történik, akkor az agyhártyák alatti vérömleny lehetőségét ki kell zárni – mondja Vizi János pszichiáter és jogász, igazságügyi pszichiáter szakértő. A Magyar Pszichiátriai Társaság jogi bizottságának elnöke azt meséli, hogy felépülése után a jósnő beperelte a kórházat arra hivatkozva, hogy a CT miatt elvesztette jóslási képességét, ezáltal pedig a megélhetését. A fő ok, ami miatt perelt, az volt, hogy a kórház nem tájékoztatta arról: nincs adat a képalkotó vizsgálat jóslási képességre gyakorolt hatásáról. Ha ugyanis tájékoztatták volna, akkor nem egyezett volna bele a vizsgálatba.

A bíróság az ügyben szakértőt nyilatkoztatott, akinek véleményében – nem meglepő módon – az állt, hogy nincs arról szakirodalmi adat, hogy a vizsgálat befolyásolja-e a jóslási képességet. Így sem igazolni, sem kizárni nem lehet azt, hogy a CT esetleg károsítja azt. A kártérítés tehát tulajdonképpen amiatt járt, mert a kórház nem tájékoztatta a beteget arról: fogalmuk sincs róla, hogy a CT károsítja-e a jóslási képességet.

Ide kapcsolódik, hogy a magyar egészségügyi törvény is előírja, hogy a beteget teljes körűen tájékoztatni kell. Ez elvileg teljesen parttalan kötelezettséget ró a tájékoztatást adó orvosra, de szerencsére a bírói gyakorlat általában csak az ésszerű, az adott helyzetben elvárható tájékoztatást követeli meg. Ugyanakkor nem véletlen, hogy hazánkban is gyorsan szaporodnak a tájékoztatás hiányosságaira alapuló „műhibaperek”.

Amerikában már rengeteg hasonló per van, kártérítést már egészen abszurd ügyekben is megítéltek. – Ugyan nem orvosi téma, de olyan nyert per is volt, amelynél a betörő perelte be egy kocsi tulajdonosát. Az autót a zárt garázsából próbálta eltulajdonítani, de megzavarta az indulni készülő sofőr, aki elől a kocsi alá feküdve rejtőzött el. A tulajdonos tolatni kezdett, eközben pedig eltört a betörő karja. A bűnöző azzal érvelt, hogy a sofőrnek a saját garázsában is meg kell győződnie arról, hogy biztonságosan tolat, de a vezető ezt nem tette meg – mondja Vizi János. Amerikában fizetett már kártérítést a McDonald’s is azért, mert egy asszony kiborította kávéját egy éttermükben, amin elcsúszott a fia. A bíróság úgy találta, hogy mindez a láncnak róható fel. És persze nem kacsa az a sokat emlegetett hír sem, amely miatt a figyelmet föl kell hívni arra: ne szárítsunk macskát a mikrohullámú sütőben. Tényleg nyertek ugyanis kártérítési pert arra hivatkozva, hogy a háziállat amiatt pusztult el, mert gazdáját a konyhai gép gyártója nem tájékoztatta a művelet veszélyeiről.

Úgyhogy attól, hogy valaki ostobasággal fordul a bírósághoz, ott akár még igazat is adhatnak neki. 

Láthatatlanul lopakodik

A női daganatos betegségek közül a petefészekrák okozza a legtöbb halálesetet, aminek oka főképp az, hogy ennek a ráktípusnak korai tünetei nincsenek, szűrni sem lehet. – Maga a betegség a jelenlegi ismeretek szerint a petevezetékből indulhat ki, onnan terjed át a petefészekre. Korai stádiumát a nőgyógyászati vizsgákat során végzett ultrahangvizsgálattal is nehéz kimutatni. Ha ilyenkor petefészekben elváltozást látnak, végezhetnek további vizsgálatokat, de egyértelműen nem lehet szűrni ezt a daganattípust. Diagnosztikájában a szövettani mintavételnek lehet jelentősége – mondja Horányi Dániel. A nőgyógyász kiemeli, hogy a betegséget gyakran csak előrehaladott állapotban ismerik fel, ami a lefolyásra is rányomja bélyegét: ilyenkor már nem lehet egyszerű műtéttel eltávolítani. Az előrehaladott stádiumban kemoterápia szükséges.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.