Bőgőtemetés, Bacchus-hordó: itt a farsang!

Kovacsik Ágnes

2016. január 6., szerda 21:23, frissítve: szerda 21:48

Habár egykor a bacchanália, a dúsgazdagolás, valamint a talalajvasárnap kifejezések mindenki számára egyértelműen jelezték, hogy beköszöntött a farsangi időszak, ma azonban kevesen tudják, hogyan ünnepelt a régi magyarság. Cikkünkben csokorba gyűjtöttük az elfeledett szokásokat.

A vízkereszttel január 6-án kezdődő farsangi időszak hossza évről évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. Ha Jézus Krisztus feltámadása ünnepétől negyven napot visszaszámolunk, akkor hamvazószerdához jutunk, amely egyben a nagyböjt kezdete. Az ezt megelőző nap pedig a mulatságokkal teli húshagyókeddé, a farsang zárónapjáé.

A farsang vallási, liturgikus háttere

A farsang a Fassing, illetve Faschang német szóból származik, minden időben a mulatságoknak és a nagy lakodalmaknak volt az ideje. Ennek több oka is van – mutatott rá Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Újkori Történeti Tanszékének egyetemi docense. A farsang vallási, liturgikus háttere abból származik, hogy vízkeresztkor három misztériumot ünnepel mind a latin-nyugati, mind a keleti-bizánci kereszténység, tehát az ortodox és a görög katolikus egyház is: egyrészt a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) hódolatára, másrészt Jézus Krisztusnak megkeresztelkedésére, harmadrészt pedig a kánai menyegzőre emlékezünk. Ez utóbbi csodatétel evangéliumát a vízkereszt utáni második vasárnapon olvassa a nyugati egyház (idén január 17-én), és ebből következik, hogy a vízkereszti vasárnapoknak már az 1526-ban papírra vetett Érdy-kódex szerint menyegzős vasárnap volt a neve – mondta az MNO-nak Medgyesy.

Lakodalmak, mulatságok

A már említett bibliai történet, a kánai menyegző miatt – amely Jézus első csodatételéről szól, amikor a hat korsó vizet borrá változtatta a lakodalomban – vált a többnapos lakodalmak idejévé a farsang. Az egyetemi docens hozzátette: a régi világban megadták ennek a nagy életfordulónak a módját kikérővel, menyasszony-búcsúztatóval, a falun való átvonulással, szép templomi szertartással, vőfélyversekkel, apróbb más szokásokkal, valamint lakodalomban a kánai menyegző megéneklésével: Az igaz Messiás már eljött… kezdetű, a 17. századból származó énekkel.

Farsang idején az emberek jobban ráértek ünnepelni, arra is több idő jutott, hogy főzzenek, süssenek, a ház körüli kisebb munkákat végezzenek és az esküvőkre készüljenek, hiszen a téli időszakban Szent Márton napjától – november 11-től – március 25-ig, azaz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéig, nem volt mezei és kerti munka.

Emellett a régi gazdálkodó világban karácsony előtt, december 21-én, Szent Tamás napjának környékén tartották a nagy disznóöléseket. Farsang időszakára jól összeért a kolbász, a hurka és a sonka. A Szent Márton napjára megforrt újbor is zamatosabb lett, továbbá az ősszel szüretelt gyümölcsökből is kifőtt a pálinka. Gyakorlatilag a test és a lélek egységében ünnepelte a régi magyarság a farsangot.

A szent pár eljegyzésének ünnepe

Január 23-a is jelentős dátum a farsangi időszakban: Szűz Mária és Szent József eljegyzésének az ünnepe. Idén is lesz e napon délután a nógrádi Rimócon Kánai menyegző – hívta fel a figyelmet Medgyesy S. Norbert, majd kifejtette: olyan népi szertartásról van szó, amelyet az előénekes vezet és sok versszakos énekekkel és megfelelő olvasókkal éneklik meg Szűz Mária és Szent József eljegyzésének történetét. Ez ráadásul nincs is benne a Bibliában – emelte ki a szakértő, aki hozzátette: ez az evangéliumokon kívüli szenthagyománybeli történetnek számít, ma elsősorban a palócföldi és a jászsági néphagyomány tartja számon.

A farsanghoz kötődnek a Bacchus-játékok, a bacchanáliák is. Sok faluban, főleg Tokaj-hegyalján, a Badacsony és Somló környékén, valamint más borvidékeken végiggörgették a falun Bacchus hordóját.

Az istenek vitája

A barokk kori iskolai színpadokon adták elő Bacchus és Neptunus vitáját. Bacchus a mámornak, a bornak, a testi gyönyörnek az istene (ennek görög megfelelője Dionüszosz), Neptunus pedig a tenger, a víz istene. Vagyis az előadások a bor és a víz vitájáról szóltak. Az iskolai és a népi hagyomány kettéosztotta a farsangot – hangsúlyozta Medgyesy, mert a farsang első felében mindig Bacchus győzött, mert akkor még lehetett mulatni, a második felében, amely a liturgikus idő szerint már a böjtelő ideje, azonban már Neptunus kerekedett felül.

Regelő hétfő

Középkori és kora újkori adatok szerint nagy mulatságok voltak ebben az időszakban esküvőtől függetlenül is – magyarázta a szakértő. Mint mondta, több szabad királyi városban országos vásárt tartottak. Élt egy késő középkori és újkori szokás elsősorban Dél-Erdélyben, a szászok körében: a regelő hétfő. Ez mindig a vízkereszt napja, január 6-a utáni hétfőt jelentette, amikor vásárral egybekötött óriási táncos mulatság és lakomázás vette kezdetét.

„Talalaj, talalaj, Tót Lőrinc…

A farsang végéhez kötődik a Nyitra-környéki Zobor-vidék szép szokása, amely a húshagyókedd előtti második vasárnap, azaz talalajvasárnap hagyománya volt: a gyerekek házról házra jártak köszönteni, és ütempáros, szép tavaszváró énekeket kiáltottak:

„Talalaj, talalaj, Tót Lőrinc, Lángba szökött a kakas, Feldöntötte a vajat…”

Egy héttel később, farsang vasárnapján, vagyis sardóvasárnap, amely a húshagyókedd előtti vasárnapot jelenti, szintén a Zobor-vidéki falvak reggeli szokása volt, hogy a fiúgyermekek házról házra jártak és tavaszhívogatóként a következőt énekelték:

„Sardó gyűjjön, hozzon meleget! Micsodai meleget? Nyári meleget! Haj, székecske, székecske, szőlő dombocskája…”

Temetjük a bőgőt

A legnagyobb mulatság, a legnagyobb bálok ideje a karnevál (melynek jelentése: Isten veled hús, a hústól való búcsú) a farsangvasárnapot, a farsanghétfőt és a húshagyókeddet foglalja magában. A húshagyókeddi bálok este sok helyen bőgőtemetéssel zárulnak – emelte ki Medgyesy S. Norbert. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy egy nagybőgőt a kocsma legnagyobb asztalán felravataloznak, egy fehér lepedővel terítenek le, és gyertyát gyújtanak mellette kétoldalt. A hangszer mellett siratóparódiákat énekelnek: a temetés gregorián dallamú tónusait idéző énekkel búcsúztatják el a nagybőgőt, azaz a farsangot.

Ma is élő hagyomány az ördögbetlehemes

Élő hagyományként tartja magát a székely Szentegyházán a dúsgazdagolás, más néven az ördögbetlehemes: ennek lényege, hogy a bibliai dúsgazdag és a szegény Lázár példázatát adják elő, amely egy 17. századi iskoladrámának a népi változata. Ebben a dúsgazdag – a szegény embert elküldve – folyton „zabál”, a farsangi nagy evések káros hatásaira figyelmeztetve az embereket. Végül a dúsgazdag elkárhozik, a szegény Lázár pedig üdvözül. A dráma bemutatja színesen, hogy az ördögök hogyan kínozzák a pokolban a fösvény és irigy dúsgazdagot. A dúsgazdag siralmát (Ó, búlátott, sok kínt vallott, gyarló testem…) néhány évtizede – színi előadástól függetlenül – még minden kántornak illett elénekelnie húshagyókedden – tette hozzá Medgyesy S. Norbert.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.