Jóval rövidebb ideig él a magyar, és messze még a felzárkózás

Marosi Adrienn

2017. november 23., csütörtök 05:58, frissítve: csütörtök 13:23

Nem csupán Európán belül, hanem Magyarország különböző megyéiben is jelentős eltérések figyelhetők meg a születéskor várható átlagos élettartammal kapcsolatban.

A KSH legfrissebb, a 2016-os adataiból egyebek mellett kiderül, hogy

  • míg a budapesti fiúgyerekek születéskor várható élettartamát 74,29 évben határozták meg, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyei társaiknál ez 70,29 év,
  • a lányok esetében a Győr-Moson-Sopron megyei és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gyermekeknél a legnagyobb az eltérés – előbbieknek 80,2, utóbbiaknak 77,45 évet jósolnak,
  • vagyis a soproni lánygyerekek csaknem 10 évvel előzik meg a borsodi fiúkat.
 
MN-grafika
 

Nemrég a HVG a 2015-ös adatokat ismertetve kiemelte, hogy a lányok közül a Szolnok megyeieknek jósolták a legalacsonyabb várható élettartamot, átlagosan 76,9 évet. A lap azt írta: a magyar nők élettartam-kilátásai az uniós tagság első évtizedében csak feleakkora ütemben javultak, mint a férfiak esetében. 

Magyarország uniós tagságának első évtizedében egyébként mérséklődött a megyék közti fejlettségbeli differencia: a legjobban a fiúk esetében, az ország keleti csücskében javult a mutató (4,7 évvel).

nemzetközi összehasonlításból pedig az derül ki, hogy míg 2015-ben Magyarországon átlagosan 75,7 év volt a várható élettartam, addig ennél magasabb volt például

  • Ausztriában (81,3),
  • Belgiumban (81,1),
  • Görögországban (81,1),
  • vagy Lengyelországban (77,5),

míg alacsonyabb csak

  • Romániában (75),
  • Lettországban (74,8),
  • Litvániában (74,6),
  • és Bulgáriában (74,7) volt.

Az EU-átlagot 80,6 évben határozták meg. 

2016-ban egyébként kissé nőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon, de még így sem sikerült elérni a 2014-es szintet, ami 76 év volt.

 
MN-grafika
 

De miért van ekkora eltérés a nemek között, és mennyire meghatározó, ki hová születik? Szakembereket kérdeztünk.

Kevesebb forrás mellett javuló statisztika

A várható élettartammal kapcsolatban jelentősek voltak a Magyarországon belüli, regionális különbségek, de tény, hogy ennek aránya a rendszerváltás óta tovább fokozódott – mondta lapunknak Erőss Gábor, az MTA TK egészségszociológiai és egészségpolitikai kutatócsoportjának vezetője.

Amellett, hogy ez nyilván szoros kapcsolatban áll a jövedelmi viszonyokkal, a térség gazdasági fejlettségével és az életmóddal, a szociológus kiemelte, hogy óriási különbségek figyelhetők meg a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, ezen pedig már közvetlenebb közpolitikai beavatkozással is változtatni lehetne.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:

  • a háziorvosi és védőnői praxisok betöltetlensége vidéken, azon belül is Északkelet-Magyarországon a legnagyobb.
  • az, hogy egy csecsemő meddig fog élni, attól is függ, hogy a fogantatás előtt és a várandóság idején milyen gyakran látja orvos, védőnő az édesanyát, s – főleg, hogy – milyen életmódot élt (a dohányzás különösen súlyos kockázati tényező), s ezzel összefüggésben, hogy mennyi volt a gyermek születésekor mért testsúlya. „Egyébként a védőnői hálózat hungarikum, egyrészt nagyon jó dolog, de pont azokban a térségekben működik rosszul, ahol a legnagyobb szükség lenne rá”.
  • országos jelenség, hogy ahogy nyugatról kelet felé, illetve a fővárosból vidékre haladunk, nő az orvoshiány, és ez az ellátórendszer összes szintjét érinti.
  • és erősödőben van egyfajta kétsebességes egészségügy: a privát, piaci alapon működő magánegészségügyi ellátás fejlődik, ebből viszont területi és jövedelmi alapon sokan ki vannak zárva. Azonban az állami ellátáson belül is hálapénzzel vásároljuk meg a közszolgáltatást.

Bár évtizedek óta zajlik a forráskivonás az egészségügyből mindez felgyorsult a válság óta, ami jelentős és közvetlen hatással van a várható élettartamra. „Ez paradox módon kevésbé látszik, mivel a gyógyszerek tekintetében forradalom zajlott, amitől alapvetően nőtt az átlagéletkor, vagyis a statisztikák viszonylag javuló tendenciát mutatnak. Az egyenlőtlenségek viszont a forráskivonás miatt nőnek, és nem javulunk annyira, mint egyébként lehetséges volna” – fogalmazott a szociológus.

Fontos szerepe van az iskolai végzettségnek is: a képzettebbek egészségtudatosabb életet élnek, és inkább részt vesznek a prevencióban. Vagyis az életkori kilátások egyenlőtlenségének növekedése összefüggésbe hozható azzal, hogy az iskolai végzettséggel kapcsolatos területi szakadék is nő. Az egyenlőtlenségi dimenziók pedig egymással is összefüggésben állnak, hiszen például ott magasabb az egy főre eső GDP, ahol több diplomás él.

A fiú- és a lánygyermekek közti különbséggel kapcsolatban elmondta, hogy bár ez egy univerzális jelenség, melynek hátterében elsősorban biológiai okok húzódnak, Magyarországon kicsit nagyobb a szakadék, ennek pedig már szociológiai okai vannak. „A szocialista nagyipar összeomlása jellemzően munkás férfiakat érintett, ők váltak tömegesen munkanélkülivé, és ők lettek később különféle szenvedélybetegségek rabjai” – magyarázta. Napjainkban viszont már egyre kisebb ez a különbség, ami azért van, mert most érnek azok a nők, akik már tömegesen dohányoztak, abba a korba, amikor leginkább kialakulnak az ezzel összefüggő betegségek. „Sajnos a nők kezdenek rossz értelemben felzárkózni a daganatos megbetegedések és a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében a férfiakhoz” – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy milyen változtatásokra lenne szükség, közölte: a betöltetlen háziorvosi praxisokkal kapcsolatban csak kisebb intzézkedéscsomagokról tudni, a problémát viszont úgy lehet megoldani, ha pozitív diszkriminációban részesülnek a vidéki, különösen a nagyobb településektől távolabb eső, rossz népegészségügyi jellemzőkkel bíró körzetek. Tehát a háziorvosi és védőnői lefedettségre egy, az eddigieknél sokkal komolyabb programra lenne szükség, valamint az alapellátás központi részévé kellene tenni a szűréseket.

Óriási a lemaradás

Ha a várható élettartammal kapcsolatos különbségeket genetikai tényezők, biológiai okok magyaráznák, nem lennének ekkora európai és országon belüli eltérések – ezt már Bálint Lajos, a KSH Népességtudományi Intézet tudományos munkatársa mondta el lapunknak. Szerinte alapvetően gazdasági, társadalmi természetű okok állnak a jelenség hátterében, a különböző erőforrás-dimenziók egyenlőtlenségei tükröződnek vissza az életesélyek területi, országok, megyék közötti különbségeiben. A biológia szerepe a férfiak és a nők közti különbségeket tekintve nem elhanyagolható, de az életmódfaktor meghatározóbb, például a férfiak körében magasabb a dohányzás és az alkoholfogyasztás előfordulásának az aránya.

A demográfus ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy mind országon belül, mind pedig Európában eltér az iskolázottság szintje és a társadalmi szerkezet az egyes területi egységekben. Azonban elmondható, hogy minél magasabb az iskolázottság, annál alacsonyabb a mortalitás, vagyis annál magasabb a várható élettartam. Ennek több oka is van, egészségtudatosabb életmódot jelenthet, de növelheti a kontrollképességet, az előnyös társas kapcsolatok számát, a problémákkal történő megbirkózás eszközrendszerét, amelyek mindegyike a kedvezőbb továbbélést segíti elő.

Arra a felvetésre, hogy mekkora szerepet játszik a környezet, Bálint Lajos elmondta: bár azokban az országokban, ahol magasabb szinten van a környezetvédelem, valóban biztonságosabbak a munkakörülmények és a lakókörnyezet, alapvetően nem ez a különbség okozza a kelet-európai régió lemaradását: inkább az életmódfaktor, az erőforrások közti eltérés és a humán tőke különbsége áll a háttérben.

Bálint Lajos úgy vélekedett: a legfontosabb az abszolút szegénység leküzdése, és ezzel párhuzamosan a népesség iskolázottságának az előmozdítása lenne (ebből a szempontból ugyanis Magyarország óriási lemaradásban van a Nyugat-Európai országokhoz képest).

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.