Nem a sonkától leszünk rákosak

2015. október 27., kedd 11:40, frissítve: hétfő 10:47

Bombaként robbant hétfőn a hír, mely szerint az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb közlése alapján a feldolgozott húsok rákot okozhatnak. Pedig ebben a hírben önmagában nem sok újdonság van, a szakma már sok éve harsogja: a feldolgozott húsokkal csínján kell bánni.

A felvágottak, szalámik, kolbászok, füstölt és pácolt húsok rákot okozhatnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése szerint. Az állásfoglalást, amely szerint aki ilyesmiből napi 50 grammot fogyaszt, annál 18 százalékkal megnövekedik a vastag- és végbélrák kockázata, az IARC (International Agency for Research on Cancer, Nemzetközi Rákkutató Ügynökség) egyévnyi kutatómunkája alapozta meg. Ez a korreláció viszont messze nem jelent ok-okozati összefüggést, nagy újdonság pedig főleg nem derül ki belőle.

„Az, hogy a vöröshús- és a feldolgozotthús-készítmények túlzott mértékű fogyasztása kockázati tényező lehet, nem újdonság. Ráadásul sajnos sokan félre is értelmezik ezt az információt” – szögezi le az MNO-nak Antal Emese dietetikus, a TÉT Platform szakmai vezetője. Mint mondja, a vörös-, illetve feldolgozott húsok kockázatot csak akkor jelentenek, ha a pácolt és füstölt termékek fogyasztását túlzásba visszük, vagy magas hőmérsékleten készült húsokat eszünk. Ugyanez derül ki a WHO állásfoglalásából is.

Azbeszttől a fűrészporig

A WHO nagyjából 800 felmérés adatait feldolgozó közlése elég rémisztő, lévén abba a csoportba, amelybe most a feldolgozott húsfélék is bekerültek, azok az anyagok tartoznak, amelyek bizonyítottan képesek tumoros megbetegedést okozni az emberi szervezetben. Azonban fontos azt is figyelembe venni, hogy ezek között is vannak különbségek. Például felelőtlenség összehasonlítani a tüdőrák lehetőségének cigarettázás vagy azbesztpor belélegzése miatt növekedését azzal, amennyivel a vörös és a feldolgozott húsok rendszeres, nagymértékű fogyasztása növeli a vastagbélrák kockázatát. A csoporton belüli különbségekre az is rámutat, ha megnézzük, miket soroltak ide: a 118 elemet számláló listán a dohányzáson és mostantól a vörös húsokon kívül megtalálható például a formaldehid, az UV-sugárzás, általánosságban maga napsütés, valamint a fűrészpor és a légszennyezés is.

A vörös húsok ebbe a kategóriába nem is kerültek bele, lévén a sertés-, marha- és bárányhús esetében nem tudtak hasonló biztonsággal, illetve megalapozottsággal állásfoglalást tenni, mivel a kutatások nem mutattak egyértelmű összefüggésre, illetve nem volt kizárható egyéb táplálkozási és életmódbeli tényezők hatása sem. A munkacsoport ezért arra a megállapításra jutott, hogy korlátozottan állnak rendelkezésre bizonyítékok arra, hogy a nem feldolgozott vörös húsok fogyasztása az egyes tumoros betegségek, így a vastagbél-, prosztata- és hasnyálmirigyrák gyakoriságát növelhetik, ezért azokat a 2A kategóriába sorolták, azaz „embereknél valószínűleg rákkeltő hatásúak” lehetnek.

Színhús előnyben

„Húst mindennap ehetünk, fogyasztása többek közt a B12-vitamin, a cink és a vas kellő mennyiségű bevitele miatt is fontos, főleg a fejlődésben lévő gyerekeknél. Az elkészítés módja viszont kulcsfontosságú: nem mindegy, hogy a termékeket nitrites pácsóval vagy füstöléssel tartósítják-e, esetleg otthon készítik el őket frissen. Húskrémet ugyanis házilag is lehet készíteni, így tudjuk, mit teszünk bele. Ideális esetben pedig arra kell törekedni, hogy lehetőleg színhúst együnk. Persze utóbbi drágább, viszont ilyesmit nem eszünk kilószámra” – hangsúlyozza a dietetikus.

Pozitívum, hogy számos hústermékeket előállító cég már így is évek óta törekszik arra, hogy az általa előállított termékekben minél kevesebb, csak a technológia miatt szükséges mennyiségű adalékanyag legyen, így is mérsékelve a kockázatot.

Egyéni kockázatok

Az emésztőszervi rákok megjelenésére nem csak a táplálkozás lehet hatással, hiszen ezek rizikóját a családi hajlam is növeli. Emiatt érdemes tisztában lenni azzal, hogy a szülők, nagyszülők érintettek voltak-e ilyen betegségekben. Ha igen, fokozottan figyelni kell a táplálkozásra is.

„Ma már léteznek olyan online kockázatfelmérő vizsgálatok is, amelyek az élelmiszer-fogyasztási szokások és egyéb életmódbeli tényezők alapján meg tudják mondani, kinél mekkora ez a kockázat. Ugyanis nemcsak azt kell nézni, hogy a feldolgozott és vörös húsok növelhetik a kockázatot, hanem azt is, hogy vannak védőtényezők is. Ilyenek például a rostanyagok, amelyeknek fogyasztása is sokat nyomhat a latba. Emiatt érdemes arra törekedni, hogy sok rostot tartalmazó teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket fogyasszunk” – emeli ki Antal Emese.

Egyes élelmiszereket megbélyegezni semmiképpen nem szabad. De ez nemcsak a táplálékokra igaz: például a napsugárzás is bizonyítottan rákkeltő, viszont szükséges annak a D-vitaminnak a képződéséhez, amely nemcsak a csontritkulás megelőzése miatt fontos, hanem bizonyítottan segíti egyes betegségek megelőzését is. Emiatt van az, hogy mindig mindent mérlegelni kell, és a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozásra kell törekedni.

Fától az erdőt

A hétfői hírről a TÉT Platform Egyesület állásfoglalást is kiadott, amelyben szakértőik legmeglepőbbnek azt tartják, hogy a híradások a bejelentésből csupán azt emelték ki: a feldolgozott húsfélék ugyanabba a csoportba kerültek, mint a cigaretta, az alkohol vagy éppen az azbeszt, a hátteret viszont nem ismertették. Ezzel az a látszat állt elő, hogy a feldolgozott húsfélék fogyasztása a cigarettázáshoz hasonlóan káros lehet. A nagy vihart kavaró bejelentés azonban nem állít ilyet, csupán a veszélyekre hívja fel a figyelmet. A WHO már közleményében is hangsúlyozza, hogy a feldolgozott húsok ilyen jellegű hatása csak társadalmi méretekben mérhető, az egyes emberek szintjén felfoghatatlanul kis mértékű a valós kockázat és annak növekedése. A tanulmány arra is felhívja a figyelmünket, hogy a húsok és a húsfélék továbbra is a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás részei maradhatnak.

A WHO vizsgálata nem terjedt ki a húsfogyasztás és a vegetáriánus étrend összehasonlítására sem, arra azonban felhívják benne a figyelmet, hogy a vegetáriánus étrendnek az előnyök mellett számos hátránya is van, illetve hogy a húsfélék a bennük lévő értékes tápanyagok miatt fontosak a szervezetünk számára.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.