Eseménydús centenárium

2014. március 9., vasárnap 08:53

Kiállítások, tematikus bemutatók, koncertek, koszorúzások és emléktábla-avatások várják országszerte a centenáriumi Herman Ottó-emlékév keretében az érdeklődőket. A neves tudós halálának századik évfordulójára a nemzeti parkok is közönségcsalogató programokkal készültek.

Bő egy hónappal a Herman Ottó-emlékév hivatalos nyitánya után máris jelentős figyelem irányult a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI) által kezdeményezett, a sokoldalú tudós életét, munkásságát és örökségét, ezeken keresztül pedig a természet csodáit, óvandó értékeit bemutató programsorozatra.

A legismertebb közösségi oldalon például pillanatok alatt meghaladta a kétezret az érdeklődők száma, akik folyamatos hozzászólásaik tanúsága szerint nemcsak gyűjtik, hanem előszeretettel meg is osztják régi és új információikat az 1914-ben elhunyt polihisztorról. A tavasz beköszöntével ez az elragadtatottság várhatóan tovább növekszik, hiszen a szervezésből részt vállaló szervezetek, különösen a nemzeti parkok mind több eseménnyel csalogatják magukhoz a vendégeket.

A Bükki Nemzeti Park például most szombaton a Hór-völgyi látogatóközpont kiállításának megtekintésével, valamint filmvetítéssel egybekötött, a hegységben található ősemberbarlangokat bemutató gyalogtúrára várja azokat, akik a márciusi hétvégét nem a televízió előtt vagy egy plázában akarják elütni.

Herman Ottó

Az utolsó magyar polihisztor. Herman Ottó, akit sokan az utolsó magyar polihisztorként tartanak számon, Breznóbányán született 1835. június 26-án, s Budapesten hunyt el,1914. december 27-én. Nem volt diplomája, de önszorgalmának köszönhetően korának egyik jelentős természettudósa és a kiegyezés utáni magyar politikai élet fontos közszereplője lett. Egyaránt nevet szerzett magának mint zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész.

 

Talán legnépszerűbb műve A madarak hasznáról és káráról című könyv, amely rövid idő alatt több kiadást is megért, további jelentős művei A magyar halászat könyve I–II. és a Magyarország pókfaunája I–III. Nevéhez fűződik a magyar paleolit- és a magyar tudományos barlangkutatás megindítása, mivel a Miskolcon talált szakócák alapján ő állította elsőként, hogy éltek ősemberek Magyarország területén.

A program rávilágít Herman Ottó érdemeire a hazai őskorrégészet megalapozásában. Hiszen 1893-ban ő szolgáltatta az első tárgyi bizonyítékot arra, hogy Magyarország területén valaha kőkori ember élt.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ugyanakkor a Bugaci Pásztormúzeum tárlatát bővíti egy Herman Ottó életét és a Bugachoz kötődő néprajzi tevékenységét bemutató vitrinnel, amely március végétől tekinthető meg. Továbbá időszaki kiállítás nyílik a kecskeméti Természet Házban (május 9.– október 31.), ahol a tudós ornitológiai tevékenységére koncentrálnak. Ugyanott április 12-e és május 3-a között látható az Egretta Természetfotós Csoport madártani fotóiból készült válogatása.

Szintén a madarakra fókuszál a Duna–Dráva Nemzeti Park, amely május 17-re hirdetett jelvénygyűjtő túrát Erdőlakó madarak nyomában címmel. A vándorút Kárászról, a faluház elől indul. A választás szimbolikus, hiszen éppen ott, ezen az erdőkkel és patakokkal körülvett, télen-nyáron madárdaltól hangos kis településen jött létre hazánk első, gépi erőre berendezkedett fészekodúgyára. Az alapító Kühnel Márton a XX. század elején került kapcsolatba Herman Ottóval, akinek madárvonulási megfigyeléseket küldött. A nagy magyar polihisztor akkor az általa alapított Madártani Központ vezetője volt. A találkozásból barátság, a barátságból munkakapcsolat alakult ki. Herman Ottó többször járt Kárászon, s az ő alapos megfigyeléseinek és gyakorlati tanácsainak segítségével közösen alakították ki a különböző méretű odúkat cinkéknek, csuszkáknak, légykapóknak, harkályoknak és sok más madárcsoportnak.

Az istállóskői barlang. Ősemberbarlangokat bemutató gyalogtúrákra is várják az érdeklődőket
Az istállóskői barlang. Ősemberbarlangokat bemutató gyalogtúrákra is várják az érdeklődőket
Fotó: MTI/Jászai Csaba

 

Az emlékév rendezvényei közül nem egy kimondottan a fiatal, iskolás korosztályt vette célba, s önálló kutatásra, alkotásra buzdítja a nebulókat. Ilyen például az Aggteleki Nemzeti Park rajzpályázat- és projektnapja. Az utóbbit Jósvafőn, a Kúria Oktatóközpontban rendezik október 15-én. Az előadásokkal készülő fiatalok közönség és szakemberek előtt adhatnak számot munkásságukról.

Mindez persze csak rövid ízelítő a Herman Ottó-emlékév műsorkínálatában szereplő vándorkiállítások, tematikus bemutatók, túrák, koncertek, koszorúzások és emléktábla-avatások sokaságából. A rendezvénysorozat keretében ráadásul ünnepi kiadásban újranyomtatják Varga Domokos Herman Ottó életéről szóló könyvét és a Nyitott szemmel Herman Ottó útjain című felfedezőfüzetet is.


Képalá:
Az istállóskői barlang. Ősemberbarlangokat bemutató gyalogtúrákra is várják az érdeklődőket
fotó: mti/jászai csaba
keretes:


Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.