Az Alkotmánybíróság elnökével ülésezett a Kúria

Lándori Tamás

Lándori Tamás

2017. október 16., hétfő 14:22, frissítve: hétfő 16:33

Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökével és főtitkárával, valamint az Európai Unió Törvényszéke magyar bírájával tartott közös ülést a Kúria hétfőn. A legfelsőbb bírói fórum teljes létszámú ülésének az volt az apropója, hogy a polgári és közigazgatási eljárásjog szabályainak változása miatt jövő évtől új rendszer szerint fogják befogadni a felülvizsgálati kérelmeket. Az új szisztéma jobban hasonlít majd az Ab által alkalmazott gyakorlatra, ezért kérték fel a testület részéről Sulyok Tamás elnököt és Bitskey Botond főtitkárt, hogy osszák meg tapasztalatikat – közölte Darák Péter, a Kúria elnöke. 

Sulyok emlékeztetett, a jelenlegi módszert 2012 óta alkalmazzák, azt megelőzően az Ab-nek lényegében minden állampolgár minden alkotmányjogi panaszával érdemben kellett foglalkoznia – ami kezelhetetlen ügyteherhez vezetett. Az újítás óta alkotmányjogi panaszt csak bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadnak be. 

Az Ab elnöke elmondta, a befogadási eljárás során az ügy érdemi részét nem vizsgálják, csak a befogadhatóságot. Hangsúlyozta, a jogbiztonság szempontjából fontos, hogy ennek során világos és egységes szempontrendszer szerint járjanak el, tehát a panaszos számára egyértelmű legyen, mi szükséges ahhoz, hogy beadványa érdemben elbírálható legyen. 

Bitskey Botond ismertette, az adott ügy befogadásáról az előadó bíró nem hoz végzést vagy formális döntést, aminek az a jelentősége, hogy így ez nem is köti a testületet, az eljárás későbbi szakaszában is dönthetnek úgy, hogy a befogadásnak mégsincs helye. Előadásából az is kiderült, a beérkező panaszok alig tíz százaléka jut érdemi szakaszba, ráadásul ez az arány az utóbbi években csökkenést mutat. 

– A jó visszautasító végzés rövid. Ha a panasz bármely kritériumnak nem felel meg, a további vizsgálat felesleges – jelentette ki a főtitkár, hozzátéve, ha minden feltételnek megfelel a beadvány, azt be kell fogadni. 

 
Berke Barna, az Európai Unió Törvényszékének bírája beszédet mond a Kúria ülésén
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
 

Berke Barna az Európai Unió Törvényszéke bírája a luxemburgi székhelyű közösségi bíróság befogadási gyakorlatát ismertette. Ennek során megjegyezte, jelentősen lassítja az eljárásukat, hogy fő szabály szerint minden iratot le kell fordítani a szervezet munkanyelvére, ami a francia. 

A Kúria az új polgári perrendtartási törvény szerint a befogadási eljárás alá eső felülvizsgálati kérelemnek akkor ad helyt, ha a jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat fejlesztése, a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy az EU-s bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt, vagy pedig akkor, ha a Kúria ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéletről van szó – ismertette Orosz Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőhelyettese. 

A szerkesztő ajánlja

Wiedemann Tamás

Letelepedési biznisz: igaz vagy hamist játszottunk Rogán Antallal

Megvizsgáltuk a miniszter letelepedésikötvény-programmal kapcsolatos kijelentéseit. Az eredmény kevéssé biztató.

Gabay Balázs

Kuplerájból a válogatottba, kocsmából az élvonalba: íme, ő Urbán Flórián

Volt, hogy sörözőből hívta be Mészöly a nemzeti csapatba. A játékos, aki soha nem akarta befogni a száját, könyvet írt. Nehéz letenni.

Ficsor Benedek

Ady szerint plakátokkal „a sajtónak nem lehet konkurenciát csinálni”

Ady megmondja: bő száz éve írt pontos látlelet napjaink Magyarországáról. Meddig szabdalható egy életmű?

Vass Norbert

Virágzó kokainbiznisz – a felszippantott földrész

A Narcoamerica a szegénység, a kegyetlenség és a függőség motívumai köré szerveződő rendhagyó kontinenstörténet.