Joguk van visszaélni a joggal?

2016. december 21., szerda 20:32, frissítve: szerda 21:33

A korábbi frekvenciájáért küzd a rádió üzemeltetője. A médiahatóság képviselője rendesen belezavarodott egy jogszabályi rendelkezés értelmezésébe, és szerinte jogelvekre hivatkozni „nem túl erős” érv.

Szerdán délután kezdődött, és érdemi részét tekintve még aznap be is fejeződött a Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt. által a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ellen indított per tárgyalása a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A rádiószolgáltató azt várja: a bíróság kimondja, a hatóság jogellenesen döntött úgy, hogy nem újítja meg a frekvenciaszerződését. 

Más rádiókkal engedékenyebb volt a hatóság

A médiavállalkozás egyik fő érve, hogy míg az NMHH szerint a szerződésmegújítás kivételes, valójában eddig sorra adták meg a szolgáltatóknak az újrázás lehetőségét, mérlegelés nélkül. Az Advenio állítja, történetében először a Class FM-nél alkalmazott a hatóság széles körű mérlegelést, méghozzá azért, hogy mondvacsinált okokra hivatkozva elutasíthassa a hosszabbítást. 

Az alperes hatóság szerint ugyanakkor a korábbi ilyen eljárások sorával a Class FM ügye nem hasonlítható össze, mivel azok mind helyi és körzeti rádiók voltak, a felperes pedig országos adó, amelynél más szempontok érvényesülnek. Az Advenio jogi képviselője válaszul rámutatott: a törvény szerint ilyen alapon nincs eljárásjogi különbség. 

Nem volt egyetértés a felek között abban sem, hogy egy közigazgatási szerv csak akkor sérti-e az egyenlőség elvét, ha ugyanabban az eljárásban másként bánik egyes felekkel, vagy akkor is, ha hasonló eljárások alanyainál merőben más hozzáállást tanúsít.

Nem tiltja jogszabály a joggal visszaélést?

Az NMHH a megújítást elutasító határozatát egyrészt műszaki indokokkal, másrészt a Class FM médiajogi jogsértéseivel okolta meg. A felperes szerint ebből a hatósági indoklásból azonban semmilyen logikus úton nem következik a szerződés megújíthatatlansága. Az alperes felhozta például a digitális átállás kérdését az okok között, miközben tudható, a műsorszórást ezután is analóg módon tervezik megoldani. 

– A médiahatóság visszaélés-szerűen gyakorolta jogait, azaz alapvető jogelveket sértett, amikor a szerződésmegújítási kérelem után rövid, egy hónapos időtartam alatt ötször szabott ki bírságot a Class FM-re, nyilván azért, hogy aztán ezekre hivatkozva tagadhassa meg a megújítást – mondta az Advenio ügyvédje. Összehasonlította ezt az offenzívát azzal, hogy korábban nem kaptak ilyen büntetést, pedig a rádió műsorai nem változtak. 

Az alperesi jogász erre megjegyezte, elvekre hivatkozni „nem túl erős” érv,

a hatóság pedig annyiszor indít ilyen vizsgálatot, amennyiszer akar, mivel joga van hozzá. Ez utóbbi tényt ugyanakkor a felperes sem vitatta, az általa jelzett joggal való visszaélés lényege éppen abban áll, hogy valakinek – például egy hatóságnak – joga van valamit megtenni, ám e jogát mégsem a törvény céljával és szellemiségével összhangban gyakorolja.

Mire való az a törvény szerinti tíz hónap?

Az Advenio meglátása szerint egyébként a kérelem beadása utáni jogsértés-megállapításokat a döntésnél már nem is lehetett volna figyelembe venni. Mint mondták, ezt támasztja alá a médiatörvény is, tudniillik azt írja elő, hogy a műsorszolgáltató a megújításra vonatkozó kérelmét a szerződés lejárta előtt tizennégy hónappal adja be, ám a hatóság csak négy hónappal a lejárat előtt bírálhatja el. Magyarán tíz hónapon keresztül – bár már nála van a kérelem – nem dönthet arról. A felperes szerint ezt azért alakította így a jogalkotó, hogy a műsorszolgáltató elleni korábbi eljárásoknak legyen idejük kifutni. Ebből pedig szerintük az következik, hogy csak a kérelem beadása előtt elindult eljárások eredményének van jelentősége. 

Az NMHH ezt elutasította, azt mondja, a később felmerülő tényeknek is van relevanciájuk. Az Advenio ügyvédjének kérdésére, hogy akkor mégis mire való a tíz hónapos döntési tilalom, a hatóság jogásza nem tudott válaszolni. Először a közigazgatási határidőkről kezdett beszélni, később egyre jobban belekavarodott mondandójába. Miután Dudás Dóra Virág bíró többször szólt, nem érti, hogy miről beszél az alperes, néhány perc szünetet kaptak gondolataik összeszedésére.

Miután az NMHH öt képviselője összedugta a fejét, arra jutottak, hogy a jogalkotó azt akarta, az új körülményeket e tíz hónap alatt észlelje a hatóság, és csak utána döntsön. 

Az ügyben valószínűleg ítéletet hirdetnek január végén, hacsak a felperes nem kéri eredményesen a per felfüggesztését a már említett bírságokra hivatkozva, amelyeknek felülvizsgálata még bíróságok előtt folyamatban van.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.12.22.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.