Elégette a pénzt, majd beperelte a nemzeti bankot

MNO

2015. december 30., szerda 22:21

Különös pör az elégetett 100 pengősök miatt; új üzletekkel, vendéglőkkel bővül a szövetkezeti bolthálózat – a Magyar Nemzet 1938. és 1965. december 29-én megjelent számaiból válogattunk.

Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.


 

Különös pör az elégetett 100 pengősök miatt

Ezt írta a Magyar Nemzet
További bejegyzéseinket itt olvashatja.

Érdekes pert indított Szántó Sándorné ószeres a Nemzeti Bank ellen. Keresetében előadta, hogy ez év márciusában a Postatakarékpénztár Hold utcai intézeténél betétkönyvére felvett 300 pengőt, mely összeget a pénzintézet 3 darab 100 pengős bankjegyben fizette ki. Az ószeres újságpapírba csomagolta a bankjegyeket és otthon tévedésből az egész csomaggal begyújtott. A három darab százas hamuvá égett. Mikor rájött a tévedésre, kiszedte a hamut a kályhából, azt a Nemzeti Bank rendelkezésére bocsátotta és előterjesztette azt a kérelmét, hogy a Nemzeti Bank az elégett háromszáz pengőt térítse neki vissza.

A Nemzeti Bank vegyészmérnök szakértője megállapította, hogy a hamuban tényleg fellelhetők egy elégett százas bankjegy alkatrészei, de semmi esetre sem három százpengős bankjegyéi. A Nemzeti Bank erre száz pengőt fizetett ki Szántó Sándornénak, aki azonban ebbe nem nyugodott bele és a fennmaradó kétszáz pengő erejéig pert indított a Nemzeti Bank ellen.

Szerdán tárgyalta a törvényszék az ügyet és a felperest keresetével elutasította. Kiemeli az indokolás, hogy a bankjegy elvesztése vagy megsemmisülése estén elenyészik a Nemzeti Bankkal szemben az a követelés, amelyet a bankjegy testesít meg.

(1938. december 29., 9. oldal)

 


 

Új üzletekkel, vendéglőkkel bővül a szövetkezeti bolthálózat

A szövetkezeti kereskedelem és a vendéglátóipar ebben az évben is növekvő eredménye­ket ért el és a jövő esztendő­ben ezt tovább szándékoznak fejleszteni. A kiskereskedelmi üzletek idén – a még hátra­levő napokat is beleszámítva 21,2 milliárd bevételt ér­tek el.

Az ország szövetkezeti ke­reskedelmi üzlethálózatához 15 000 bolt tartozik. Az utóbbi négy esztendőben több mint ezerháromszázzal növekedett a kereskedelmi üzletek száma. A szövetkezeti vendéglátóipar szállodák nélkül 6500 üzletet tart fenn, 1960 óta, a hálózat 500 új üzemmel növekedett. Idén 261,6 millió forintot for­dítottak a szövetkezeti kis­kereskedelmi hálózat és 243 millió forintot a szövetkezeti vendéglátás korszerűsítésére.

A szövetkezeti kereskede­lem új építkezéseikre, tataro­zásra, felújításra, berendezé­sének, gépi felszerelésének korszerűsítésére 260 millió fo­rintot irányoztak elő. A jövő évben kilenc új szövetkezeti áruház, öt ABC Áruház, 92 vegyesbolt, öt újonnan felállí­tandó TÜZÉP-telep bővíti a többi között a szövetkezeti ke­reskedelem hálózatát. Ezek közül 192 új szövetkezeti üz­let helyiségvásárlások, átépí­tések útján jön létre. Jelenleg már több mint ezer önkiszol­gáló üzletet tart fenn a szö­vetkezeti kereskedelem, ezek 56 százaléka élelmiszerbolt.

Javítják a raktárhelyzetet, amely a szövetkezeti kereske­delemben is nagy problémát jelent. A jövő évben 48 000 négyzetméter új ráktárterüle­tet létesítenek. A szövetkezeti kereskedelem saját gyártó üzemében modern árusító pa­vilonokat állít élő. A váci te­lepen eredményesen kikísérletezték a könnyű betonból gyártható pavilon típusokat. Lengel szövetkezetektől faházakat vásárolnak, amelyeket a Balaton környéki víkendtelepeken állítanak fel.

A szövetkezeti vendéglátó-ipar is az ideivel hasonló mé­retű beruházásokat és felújításokat készít elő jövőre. Kétszázegy új vendéglátó üzemet nyitnak, felújítják a tihanyi Fogast, a balatonfüredi Ha­lászkertet, bővítik Ábrahám­hegyen a víkendtelepet, Balatonbogláron új kempinget lé­tesítenek. A Dunakanyarban a Vöröskő konyháját bővítik és modernizálják. Szegeden a Kiskőrösi Csárda, Szatymazon a Postakocsi Csárda kor­szerűsítése szerepel a programban. Bővítik a Gyöngyös melletti Szőlőskertet. A szö­vetkezetek idén eltettek 2700 métermázsa savanyúságot, 80 mázsa befőttet, 40 mázsa dzsemet.

A szövetkezeti kereskede­lem és vendéglátóipar a kö­vetkező esztendőben is foly­tatja erőteljes fejlődését és ja­vítja a vidéki lakosság ellá­tását.

(1965. december 29., 3. oldal)

 


Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a bittner.levente@mno.hu címre!

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.