Ezek a világ legkülönlegesebb metróvonalai – a miénk is ráfér a ranglistákra

A metrózás 154 éves történetében számos érdekességre bukkanhatunk

2018. január 19., péntek 12:50, frissítve: péntek 13:39

Két hónapja kezdték meg a budapesti 3-as metró felújítását. A vonal jó eséllyel szerepelhetne „a világ legrosszabb állapotú földalatti-viszonylatai” néven összeállított listán. Ilyenre ugyan nem bukkantunk, ám a világ metróival kapcsolatban számos más „leg” lelhető fel. 

Az 5 legöregebb metróvonal

1. London
A világon először Londonban ereszkedhettek le a föld alá az utazni vágyók. Az első metróvonalat 1863. január 10-én nyitották meg. Neve Metropolitan Underground Railways, vagyis Városi Földalatti Vasút volt. A londoni metrót Tube-nak, vagyis Csőnek nevezik az alagutak és megállók hengeres formája miatt. Érdekesség, hogy bár földalatti vasútnak nevezzük, a londoni vonalak 55 százaléka a földfelszínen közlekedik.

 
A District Line építése. Egy 1860-as évek végén készült fénykép a South Kensington állomás közelében
Fotó: Henry Flather
 

2. Budapest
Az idő tekintetében hazánknak sem kell szégyenkeznie, hiszen Budapesten 1896. május 3-án, az államalapítás ezeréves évfordulójára időzítve épült ki a kontinens első metróvonala. 1973-ig két felszíni megállóval is rendelkezett (Állatkert, Artézi fürdő), amikor is meghosszabbították a vonalát a Mexikói útig, s minden állomását a föld alá vitték. 2002 óta a világörökség részét képezi.

 
A millenniumi földalatti az állatkert felől tart a Hősök tere alá ezen az 1954-ben készült fotón
  

3. Glasgow
Szintén 1896-ban, egészen pontosan december 14-én nyitották meg Glasgow városában az első metróvonalat. Az Egyesült Királyságban a mai napig ez az egyetlen hálózat, amely teljes egészében a föld alatt fut. További érdekessége, hogy az eltelt több mint 120 év alatt sosem bővítették, sosem alakították át az eredetileg kiépített vonalrendszert (a felújításokat kivéve), a szerelvények a jelenben is azon az útvonalon haladnak, ahol egykoron.

 
Wikipédia
  

4. Chicago
Chicagóban a magasvasúti rendszer (egyszerű nevén az L, amely az elevated, magyarul nagyjából a megemelt szóból származik) részeként nyitott meg az első, teljes metróvonal 1897. október 3-án (egyes szakaszok már 1895-ben is üzemeltek). A szerelvények a nap 24 órájában szállítják az utasokat.

 
Az Oscar-díjas Stanley Kubrick 1949-es felvétele a chicagói magasvasútról
Wikipédia
 

5. Párizs
Az ötödik legöregebb metróvonal Párizsban található. A francia fővárosban 1900. július 19-én indult el az első földalatti szerelvény, s mára már 16 vonalból áll az egész hálózat. A vállalat, amely eredetileg a rendszert üzemeltette, a Compagnie du chemin de fer métropolitain de Paris, röviden a CMP vagy Métropolitain néven volt ismert. Ebből alakult ki aztán a metró kifejezés.

 
Metrómegálló a Moulin Rouge-nál
Fotó: Loic Venance / AFP
 

Az 5 legnagyobb hálózat

1. Szöul
A legnagyobb metróhálózattal Szöul rendelkezik. Az állomások száma csaknem 700, igaz, a vonalak teljes hossza „csupán” 332 kilométer. Ugyanakkor a rendszer folyamatosan bővül, az elkövetkező években is számos fejlesztést és bővítést hajtanak végre rajta.

 
Metrószerelvények egy szöuli kocsiszínben
Fotó: Kim Jae-Hwan / AFP
 

2. New York
New York szintén óriási metrórendszerrel bír. A Nagy Almában jelenleg 472 állomáson állnak meg a szerelvények, ebből 469-et a nap 24 órájában kiszolgálnak. A New York-i földalatti rendszer egyébként csaknem 400 kilométer hosszú, és egyes állomásokon évente akár 65 millióan is megfordulnak.

 
Breaktáncosok és utcazenészek a New York-i metróban
Fotó: Don Emmert / AFP
 

3. Párizs
Szintén igen kiterjedt a párizsi metró, amelynek jelen pillanatban 303 állomása van és 214 kilométer hosszú. Zsúfoltságát tekintve a második legkihasználtabb európai hálózat a moszkvai után.

 
Csúcsforgalom a Gare du Nord állomáson
Fotó: Pierre Verdy / AFP
 

4. Madrid
Madridban is igen sok időt el tud tölteni a föld alatt az a helyi lakos vagy turista, aki utazni akar: a spanyol fővárosban 301 állomás jut a 293 kilométer hosszú hálózatra. Érdekesség, hogy a madridi metró rendelkezik a világ legtöbb mozgólépcsőjével, szám szerint 1698-cal.

 
Paco de Lucia spanyol flamencogitáros portréjával díszített megálló Madridban
Fotó: Sebastien Berda / AFP
  

5. London
Világváros révén a londoni metróhálózat sem kicsi. Az ottani szerelvények jelenleg 270 állomáson állnak meg, amelyek egy 402 kilométeres vonalhálózaton találhatók.

 
A londoni metró az olimpia idején
Fotó: Andrew Cowie / AFP
 

Az 5 legzsúfoltabb megálló

1. Sindzsuku pályaudvar, Tokió
A világ legforgalmasabb metróállomásai mind Japánban találhatók. Közülük is a legdurvább a Sindzsuku pályaudvari megálló, ahol hétköznapokon csaknem négymillió ember fordul meg.

 
Fotó: Susumu Toshiyuki / AFP
 

2. Ikebukuro pályaudvar, Tokió

 
Az Ikebukurón hétköznap nagyjából három és félmillió ember ömlik ki és be
Fotó: Toru Yamanaka / AFP
 

3. Oszaka pályaudvar, Oszaka
Az Oszaka pályaudvaron is nagyjából hárommillióan fordulnak meg egy-egy átlagos napon.

 
Hajléktalan az oszakai pályaudvaron
Fotó: Richard A. Brooks / AFP
 

4. Sibuja pályaudvar, Tokió
A Sibuja pályaudvaron többnyire szintén hárommillió utast lehet összeszámlálni hétköznaponként. 

5. Umeda pályaudvar, Oszaka
Az Umedát körülbelül két és félmillióan használják napi szinten.

 
Az Umeda pályaudvar
Wikipédia
 

Az 5 legszebb megálló

1. Toledo, Nápoly
A toledói állomás egy művészeti projekt részeként nyerte el mai formáját, amely a kék különböző árnyalatait vegyítő mozaikcsempéivel egészen különleges világba kalauzolja el a mélybe érkezőket. Úgy érezhetjük magunkat, mintha a víz alatt lennénk.

 
Oscar Tusquet Blanca tervezte a nápolyi Toledo állomást
Fotó: Mario Laporta / AFP
 

2. Kijevszkaja, Moszkva
A moszkvai állomások között is található nem egy, amely legendásan szép. Közülük például a Kijevszkaja megálló olyan, mintha egy barokk kastélyba lépne be az ember: mindenfelé pompás csillárok, oszlopok, fali díszek és festmények sorakoznak.

 
Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP
 

3. Arts Et Métiers, Párizs
A párizsi Arts Et Métiers megállója a legizgalmasabb steampunk történeteket vagy éppen Némó kapitány tengeralattjáróját juttathatja eszünkbe.

 
Fotó: Patrick Kovarik / AFP
 

4. Szent Gellért tér, Budapest
A kissé félresikerült budapesti 4-es metró pozitívumok terén többnyire csak néhány igencsak szép állomása miatt szokott a hírekben szerepelni. Leginkább a Szent Gellért téri állomás az, amelyet még külföldön is elismerő szavakkal illetnek, nem véletlenül: a sporaarchitects építészcsapatának és Komoróczy Tamás keze munkáját dicséri.

 

5. Rådhuset, Stockholm
A svéd város egyik metrómegállója konkrétan egy titokzatos barlang. A fővárosban több állomásnál is az organikus építészetet részesítették előnyben, amely meghagyta azt a természetes barlangrendszert, amelyet felhasználtak a metróvonal kialakítása során.

 
Fotó: Arild Vågen / Wikipédia
  

Az 5 legbizarrabb metró

1. Jereván
Az örmény főváros, Jereván földalattija azért különös, mert a vonal egyszerűen kihagyja a város főbb csomópontjait, az állomások igen gyéren vannak megvilágítva, a szerelvények pedig az eredetieknél már pár kocsival rövidebbek, s még így is kihasználatlanul futnak.

 
Wikipédia
  

2. Bukarest
Bukarestben a Piata Romana megálló lehet sokkoló azoknak, akik nem szeretik, ha túl közel robog el mellettük a metrókocsi, hiszen ott másfél méter sincs a peronok szélessége.

 
Wikipédia
 

3. Dnyipro
A csaknem egymilliós lakosú Dnyipro (korábban Dnyipropertovszk, előtte Dnyepropetrovszk, még korábban Jekatyerinoszlav) metróhálózata 1995-ben nyitott meg, s nehéz hálózatnak nevezni, mivel csak egyetlen, hat állomással rendelkező vonallal bír. Igaz, a tervek szerint 2020-ra további három állomást kaphat majd a vonal, illetve két új végállomás is az elképzelések között szerepel.

 
Wikipédia
 

4. Kairó
Afrikában Kairó volt az első város, ahol metró épült, naponta több millióan utaznak rajta. A szerelvényen külön nőknek fenntartott vagonok is vannak, ugyanakkor ezt nem vallási okokból alakították ki, tehát nem kötelező ezen utazniuk a hölgyeknek. A tömött szerelvények ugyanakkor elég ritkán járnak, ráadásul a ki- és beszállás gyakorlatilag egyszerre történik, igencsak megnehezítve a haladást.

 
Nőknek fenntartott metrókocsi Kairóban
Fotó: Amr Nabil / AFP
 

5. Brüsszel
Meglepő módon a brüsszeli metróvonal egyes szakaszai sincsenek a helyzet magaslatán, többre is ráférne már a felújítás, ráadásul a felszállni vágyó utasok zöme nem igazán foglalkozik a vonatetikettel, így aki szeretne leszállni, komoly küzdelem árán tudja csak megtenni. 

 
Nadrág nélküli utasok a brüsszeli metrón 2014. január 12-én. A No Pants Subway Ride elnevezésű, 2002-ben New Yorkban útjára indított megmozduláshoz ebben az évben már hozzávetőleg hatvan nagyváros lakosai csatlakoztak
Fotó: Olivier Hoslet / MTI/EPA
 

Az 5 legsúlyosabb metróbaleset

1. Azerbajdzsán
1995 októberében Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban gyulladt ki az egyik metró, s a tűzben 289 utas (köztük 28 gyerek) lelte halálát. A balesetet elektromos hiba okozta, ugyanakkor annak lehetőségét sem zárták ki, hogy szabotázs történt.

 
Az áldozatok gyászoló rokonai Bakuban, a temetésen 1995. október 30-án
Fotó: Serguey Chirikov / AFP
 

2. Dél-Korea
2003. február 18-án 192-en utolsó útjukra indultak el a dél-koreai Daegu városában. Egy Kim Dehan nevű férfi úgy döntött, a metrón lesz öngyilkos. Amikor fel akarta magát gyújtani, az utasok egy része ezt próbálta megakadályozni, sikertelenül. A tűz hamar továbbterjedt a metrókocsikban, így nagyon sokan rekedtek a lángoló szerelvényekben. Kim Dehan ugyan megégett, de elmenekült, később tartóztatták csak le gyújtogatásért és emberölésért. Életfogytiglani börtönbüntetése azonban nem tartott sokáig, ugyanis 2004-ben meghalt.

 
Füst ömlik ki a metró kijáratón a dél-koreai Daeguban 2003. február 18-án
AFP
 

3. New York
1918-ban New Yorkban egy metróvezetőt helyettesítő, szakképesítéssel nem rendelkező férfi miatt kisiklott a szerelvény, amelynek következtében 97-en meghaltak és több mint 200-an megsebesültek.

 
A kisiklott metrókocsi roncsa
Wikipédia
 

4. Párizs
Párizsban szintén a tűz pusztított 1903-ban. Akkoriban a szerelvények még nagyrészt fából készültek, egy motorhiba miatt pedig tűz keletkezett az egyik járaton, amelyet nem próbáltak meg időben lokalizálni és elfojtani. Ennek következtében 84 ember halt meg.

 
Korabeli újság ábrázolása a párizsi metrótűzről
 

5. London
A moorgate-i alagútbaleset 1975-ben történt. Az egyik szerelvény vezetője későn kezdett el fékezni, és emiatt túlhaladt a végállomáson, amelynek következtében a jármű az alagútvégi falnak csapódott. Az ütközés miatt 43-an meghaltak és 74-en megsérültek.

 
Tűzoltók mentés közben a moorgate-i alagútbalesetnél
Fotó: london-fire.gov.uk