Harcot imitálva a harcok szünetében

Pethő Tibor

Pethő Tibor

2016. október 22., szombat 12:01, frissítve: vasárnap 14:59

Darabokban a Sztálin-szobor, romokban a pesti utca, szovjetek ütik az olimpián vízilabdásainkat. A forradalom képeiből válogattunk.

Negyvennyolc és ötvenhat: egy férfi Kossuth-címert, az új felségjelvényt - amit nem pályázati úton készítettek, hanem a magyar nép tervezett – festi föl egy tankra a Nemzeti Múzeum előtt. A forradalom és a feliratok szorosan összetartoztak egyébként is: 1956. október 23-a után a falakat, a hirdetőoszlopokat, a kirakatok üvegeit szinte azonnal ellepték a röplapok. „WC” – írta a népharag a Dózsa György úti Sztálin szobor fejére. A kolosszust apró darabokra szaggatták; a töredékek a szabadságharc becses relikviái lettek, Pécsi Sándor színművész házának kertjében őrizte a zsarnok egyik fémkezét. „Oroszok haza!” – festették fel a Móricz Zsigmond körtér déli, Fehérvári úti kijáratánál macskakövekből és egyéb fa alkalmatosságokból emelt barikádra október végén. Néhány nap múlva a Fehérvári út felől közelítő szovjet tankok éppen innen nyitottak tüzet a körtérre, nyomai ma is láthatók: érdemes egy pillantást vetni a könyvesbolt és a McDonald’s melletti házra. Homlokzatából alig maradt valami, ami maradt, azt meghagyták ugyan, ám a legromosabb falakat új külsővel egészítették ki és belül is átépítették. Ennek köszönhetően a lakások egy részében ma kisebb szintkülönbség van, attól függően, hogy az eredeti, vagy az ötvenhat után emelt szobákban tartózkodunk-e éppen.

A legnagyobb harcok a körút vidékén dúltak, itt működtek a fegyveres ellenállás legfontosabb csoportjai. Az Üllői úton, a Kilián laktanya előtt hatvan éve az idő múlásával növekvő számban üzemképtelen tankok sorakoztak; egyikük beszorult a laktanya kapujába. Azon érkezett ide várbeli parancsnokságáról a forradalom első napjaiban Maléter Pál a koalíciós Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere, akit november 3-án este tárgyalás közben raboltak el a szovjetek.

Ma úgy tűnik, hogy a forradalom idején legalább annyian, ha nem többen fényképeztek, mint harcoltak. Mindig újabb felvételek kerülnek elő archívumok mélyéről vagy magánszemélyektől. Meglepetést kelthet például az a fotó, amelyen egymás hegyén-hátán heverő bútorok mögül, egy ablakmélyedés előtt férfiak lövésre emelik fegyverüket. Nyilván beállított kép, éles helyzetben hasonló nem szokott születni. Elég egy pillantást vetni a tekintetekre. Mikor exponálhatott a fényképész? A harcok szünetében, megkérve egy szabadságharcos alakulat tagjait, hogy álljanak modellt ahhoz, amit nem sokkal korábban még élesben, a halál közelében csináltak? Meglehet.

A küzdelem később az utcai harcok elültével, a menekültáradat megindulását követően is folytatódott. Így a melbourne-i olimpián, ahol 1956 végén négy-nullra megvertük a Szovjetunió vízilabda-csapatát. A szovjet center a meccs közben úgy megütötte Zádor Ervint, hogy véres fejjel kellett kimennie a vízből. A magyar forradalommal szimpatizáló közönség ezt látva áttört a kordonon, a befejezés előtt egy perccel le kellett fújni a mérkőzést.

Érdemes végül két képet megtekinteni. A helyszín ugyanaz, a nagykörút és a Rákóczi út sarka. Az egyiken a híres, ma is működő Csemege éjjel-nappali közért előtt várakozik hatalmas sor. A másik a zsarnokság győzelmét jelzi: munkásőrök vonulnak fel alig egy évvel később ugyanitt. A túloldalon jól kivehető a gyógyszertár. 

 
A Sztálin-szobor ledöntése október 23-án este
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Ujjongva ünnepli a tömeg a Felvonulási téren a Sztálin-szobor ledöntését
MTI
 
 
Feldühödött tömeg darabolja a Sztálin-szobrot az Akácfa utca és Rákóczi út sarkán október 29-én
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Nagy Imre miniszterelnök megérkezik a Parlamentbe a forradalom első estéjén. Este kilenckor a Parlament ablakából beszédet intézett a tüntetőkhöz, amelyben reformokat ígért és hazatérésre szólította fel az embereket
Fotó: Hollós Tibor-Petrovits László / MTI
 
 
Tüntetők vonulnak az Erzsébet (Lenin) körút – Király (Majakovszkíj) utca sarkánál
Fotó: Pesti Srác / Fortepan
 
 
Ruszkik, haza, barikád Budapesten a XI. kerületben
Fortepan
 
 
Füstölgő szovjet könyvek és füzetek a Lenin körút (64.) és a Szófia utca sarkán lévő Horizont könyvesbolt előtt
Fortepan
 
 
Tildy Zoltán államminiszter, Nagy Imre miniszterelnök és Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter a Parlamentben november 2-án
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
  
 
Felkelők tűzpárbaja szovjet katonákkal. / Menekültek az osztrák határnál. / Osztrák katonák lefegyverzik a menekülő magyar fegyvereseket a határon
 Europress/AFP
  
 
A járókelők körülállják a felbőszült tömeg által felakasztott ÁVH-s tiszt tetemét, Budapesten a Körúton 1956. november 2-án
Fotó: Petrovits László / MTI
 
 
Fegyveres forradalmárok a Corvin köz közelében egy kilőtt tank előtt
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Villamos roncs a József körúton a Rákóczi térnél, háttérben a Kölcsey utca torkolata.
Fotó: Pesti Srác / Fortepan
 
 
Sírhalmok a Rákóczi téren
Fotó: Pesti Srác / Fortepan
 
 
Szétlőtt ház a Lenin körúton
Fotó: Pesti Srác / Fortepan
 
 
Harcképtelenné tett szovjet harckocsi a Ferenc körúton a Kilián György laktanya előtt az ostrom után
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Szabdságharcos katona felfesti a Kossuth címert egy harckocsira
 Fotó: Kurutz Márton / Fortepan
 
 
Szovjet tank roncsai
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Harckocsik zárják le a Margit híd pesti hídfőjét
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Szovjet katonák járőröznek Budapesten a forradalom leverése után december 14-én
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
  
 
Menekültek próbálnak átjutni Ausztriába, miután az orosz csapatok bevonultak Magyarországra
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Amerikába tartó magyar menekültek a müncheni repülőtéren 1956. december 11-én
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Zádor Ervin véres fejjel a melbourne-i olimpián a Szovjetunió elleni elődöntőben egy hónappal forradalom leverése után
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Szovjet tank a Rákóczi úton
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 
 
Munkásőrök szemléje 1957. március 30-án a Rákóczi úton. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 29-én határozatot hozott „A polgári fegyveres karhatalom kialakítására”. Ennek eredményeként 1957. február 19-én megtörtént a Munkásőrség felállítása
Fotó: Intercontinentale / Europress/AFP
 

 

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.