Hullámok hátán az északi fényben

A norvégiai Lofoten Masters a világ legvalószínűtlenebb szörfversenye, nyakig neoprénbe bújt emberekkel, szaunával és gyilkos bálnákkal

MN

2017. szeptember 29., péntek 21:47, frissítve: péntek 22:01

A szörfről feltehetően mindenkinek a napfényes partok jutnak eszébe, ahol az aranyszínű homokon barnára sült emberek rohannak a deszkáikkal a fehéren fodrozódó óceánba, hogy meglovagolják a hatalmas hullámokat. Hawaii, Kalifornia vagy Ausztrália lebeghet a szemünk előtt, esetleg Spanyolország vad hullámai, de semmiképpen sem az északi sarkkörön túli vidék, ahol a szörfösök nyakig neoprénbe öltözve vágtatnak a hullámokon. Pedig van egy verseny, amely éppen erről szól. A norvégiai Lofoten-szigeteken immár tíz éve rendezik meg minden ősszel a Lofoten Masterst, amely egy baráti társaság szórakozásából komoly presztízsű megmérettetéssé nőtte ki magát.

 
Északi fény (Aurora borealis) az Unstad-öböl felett a szörfbajnokság nyitó estéjén 2017. szeptember 22-én
Fotó: Olivier Morin / AFP
 

 

 
A dél-afrikai Shannon Ainsle egy hullámot vár 2017. szeptember 22-én éjszaka
Fotó: Olivier Morin / AFP
 

Ma már a világ minden tájáról érkeznek versenyzők az észak-norvégiai Unstadba, hogy meglovagolják a dermesztő hullámokat. Az idei tornát a múlt hét végén rendezték, és bár több kategóriában számos győztest hirdettek, a szervezők minden alkalommal hangsúlyozzák, a legészakibb szörfbajnokság lényege, hogy minden résztvevő jól érezze magát. Persze a festői szépségű szigeteken ez nem túl nehéz.

 
A német Alex Hulsberg lovagol meg egy hullámot 2017. szeptember 22-én az Unstad-öbölben, a Lofoten Masters szörfversenyen
Fotó: Olivier Morin / AFP
 

 

 
A víz és a levegő hőmérséklete 11 Celsius-fok körül van, ami az év ebben a szakaszában kifejezetten melegnek számít
Fotó: Olivier Morin / AFP
 

Lofoten a 67. és a 68. északi szélességi fok között fekszik, területe 1227 négyzetkilométer, amelyen alig 24 ezer ember osztozik a páratlanul gazdag élővilággal. A szigetcsoport gyakran felbukkan a világ legszebb tájait összegyűjtő listákon, nemritkán az első helyek valamelyikén, ami, elnézve az apró szigetekből és a mélykék tengerből hirtelen égbe szökő sziklákat és az előttük apró makett falunak tűnő zöld dombokra épült településeket, cseppet sem meglepő. Főként ha mindehhez a látványhoz a zöld égi hullámként felbukkanó északi fény ad hátteret.

 
Voltak, akik lakóautóval érkeztek a versenyre. A Lofoten Masters a világ legészakibb szörfversenye
Fotó: Olivier Morin / AFP
 

 

 
A norvég Markus Wegge sétál vissza a partról egy kora reggeli szörfözésből 2017. szeptember 23-án
Fotó: Olivier Morin / AFP
 

Ideális helyszín a szörfözéshez, ha csak a festői szépségű tájat, vagyis a világ leghíresebb strandjait is könnyedén lepipáló partszakaszt nézzük, és nem gondolunk bele abba, hogy vajon hány fokos lehet a víz. Persze hiába van több mint kétszáz kilométerrel az északi sarkkörön túl, Lofoten időjárása a helyzethez képes igen kellemes. A Golf-áramlatnak köszönhetően még télen sem gyakran megy fagypont alá a hőmérséklet, igaz, nyáron nincs melegebb 15 foknál.

 
Szörfösök öltöznek át egy üres szaunamedencében
Fotó: Olivier Morin / AFP
 

A meglepően barátságos időjárás azonban még így sem teszi a szörfösök paradicsomává a skandináv ország északi részét. Ennek ellenére a sportnak komoly hagyományai vannak Norvégiában. A hullámlovaglást a Lofoten Masterst szervező Marion Frantzen édesapja honosította meg az országban. A férfi halászhajón dolgozott a déli tengereken, és amikor Sydney híres tengerpartján, a Bondi Beachen szörfdeszkára állt, tudta, ezt a sportot haza kell vinnie magával. Visszatérve Norvégiába a barátaival a Beach Boys Surfin’ Safari című lemezborítója alapján elkészítették első deszkájukat, amihez egy régi hűtőszekrény szigetelését használták fel. Így született meg a norvég szörf.

 
Tengerpartra néző szaunában melegednek a szörfösök a verseny előtt
Fotó: Olivier Morin / AFP
 

Amely mostanra alaposan kinőtte magát. – Az elmúlt néhány évben egyre többen és többen érkeznek Norvégiába szörfözni – mesélte a Lofoten Mastersről riportot készítő al-Dzsazírának Marion Frantzen. – Az emberek vadregényes tájakra vágynak, és itt nem kell félniük a cápatámadástól, legfeljebb sirályok és fókák veszik körbe őket, miközben a megfelelő hullámra várnak.

 
Várakozás a hullámra
Fotó: Olivier Morin / AFP
 

Mintha csak megsértődtek volna Frantzen szavain, a verseny közben váratlanul két orka bukkant fel a part közvetlen közelében, beúsztak a nagy hullámra váró szörfösök közé, majd angolosan távoztak. Megjelenésük láthatóan nem okozott nagyobb pánikot, a verseny egyik kommentátora mindössze annyit mondott: „Kíváncsi vagyok, vajon a bírók hány pontot adnak majd a gyilkos bálnák produkciójára.” A szörfösök azért a biztonság kedvéért kijöttek a vízből, nehogy megzavarják a hívatlan vendégek hullámlovaglását.

 
A verseny győztese a férfiak között az indonéziai Edi Siswanto lett
Fotó: Olivier Morin / AFP
 

 

 
A svéd Maria Peterson lett az első helyezett a nők között
Fotó: Olivier Morin / AFP
 

A kardszárnyú delfinek felbukkanása aligha árt majd a verseny hírnevének. A lofoteni megmérettetéssel kevés rendezvény tudja felvenni a versenyt, hiszen hol máshol lehet nappal szörfölni, este pedig megcsodálni az északi fényt? – Persze nem trópusiak a körülmények, de a hideg vízhez is hozzá lehet szokni – mondta Edi Siswanto indonéziai szörfös. – Kevesen gondolnak Norvégiára mint igazi szörf helyszínre, de a jobb napokon a hullámok pont olyanok, mint Balin.

 
Száradó szörfruhák a napfelkeltében Unstadban
Fotó: Olivier Morin / AFP