Hollywood rasszizmusától féltik a sikeres japán rajzfilmet

2017. október 5., csütörtök 07:24, frissítve: csütörtök 11:58

Újabb japán animációra csapott le Hollywood, a tavaly bemutatott Neved (Your Name) című, világszerte több száz millió dolláros bevételt termelt animéből a Star Treket, a Super 8-at és a három legújabb Csillagok háborújából kettőt jegyző J. J. Abrams készít élő szereplős filmet. A remake híre komoly indulatokat gerjesztett; a rajongók máris kongatják a vészharangot, attól félnek, hogy a korábbi példákhoz hasonlóan az amerikai újragondolás ezúttal is kilúgozza majd az eredeti alkotás lelkét – írta a The Guardian.

Szemük előtt feltehetően a Scarlett Johansson főszereplésével az idén bemutatott a Páncélba zárt szellem (Ghost in the Shell) című film lebeg. A kilencvenes évek kultikus japán képregényéből készített művet számos kritika érte, amiért szinte teljesen megfeledkezett az eredeti történet filozófiai mélységéről, és szimpla nyugati szuperhősfilmmé degradálta a Páncélba zárt szellemet. A bajok már a szereplőválogatással elkezdődtek. A film készítői ugyanis a japán karaktereket mind fehér színészekkel helyettesítették, folytatva a „whitewashing” (fehérítés) sokat kritizált, de a mai napig általános hollywoodi gyakorlatát. Hiába védte meg a szintén a képregény alapján készült japán anime rendezője, Osi Mamoru az amerikai verziót, mondván, Scarlett Johansson tökéletes választás a főszerepre, a rasszizmus vádját már nem lehet lemosni a produkcióról.

Akárcsak A halállista (Death Note) című, augusztus végén a mozikba került film esetében, amely szintén egy japán képregényt vett alapul, és a Páncélba zárt szellemhez hasonlóan fehér főhősöket kreált az ázsiai karakterekből. A film producerei a kritikákra válaszul hangsúlyozták, az eredeti mű üzenete univerzális, a történet játszódhatna bárhol a világban, így nincs értelme rasszizmusról beszélni.

Hiába azonban a védekezés, a whitewashing mára fenyegető átokká vált, amely sokszor annak ellenére téveszti el célját, hogy a kritikák jogosan kérik számon Hollywood rasszizmusát. A fehérítés a negyvenes években vált kedvelt módszerré, megóvva az amerikai mozinézők érzékeny lelkét az ázsiai arcok látványától. A tibeti lánytól a sziámi királyon át a kínai detektívig minden karaktert fehér színészek keltettek életre Hollywoodban, és ez azóta sem sokat változott. Ami különösen pikáns, ha a kínai filmipar amerikai terjeszkedésére gondolunk, amelynek kapcsán Washingtonban több diplomata már nemzetbiztonsági kockázatról beszél.

Szuperplán hírlevél

Hírlevél fimkritikákkal és filmes cikkekkel a mozi szerelmeseinek.

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Persze az amerikai remake-eket nem csak a fehérítés miatt támadják. Hollywood előszeretettel teszi magáévá más országok produkcióit úgy, hogy a környezethez igazítják, vagyis lebutítják az eredeti történeteket. Sokan ettől féltik a Nevedet is, amely két fiatal különös, időutazással és testcserével bonyolított kapcsolatát meséli el. A Japan Today című lap weboldalát ellepték a rajongók dühös hozzászólásai. A legtöbben Hollywood ötlettelenségét kárhoztatták, amiért az amerikai filmipar más kultúrák történeteit kénytelen ellopni folyamatosan, hogy azokból termeljen profitot.

David Ehrlich filmkritikus az IndieWire oldalán megjelent cikkében hangsúlyozta: ha a sztorit egyszerűen áthelyezik Japánból az Egyesült Államokba, a végeredmény katasztrofális lehet.

Hozzátette ugyanakkor, a késztetés, hogy más kultúráktól kölcsönözzünk ötleteket, jóval régebbi a mozinál, és – ha jól csinálják – lopás helyett a történetmesélés szépségét láthatjuk meg a feldolgozásokban. Sinkai Makoto, a Neved rendezője elmondta, nagyon várja Abrams filmjét, mert bár a történet lelkét japán csapat alkotta meg, egy hollywoodi változatban számos új lehetőséget fedezhetnek fel, amelyeket maguktól nem vettek volna észre.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.04.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.