Már minden tizedik német látta a Luther feleségéről szóló filmet

Katharina von Bora a női egyenjogúság kezdeményét képviselte, már amennyire ez a XVI. században lehetséges volt

R. Kiss Kornélia

R. Kiss Kornélia

2017. szeptember 25., hétfő 18:10, frissítve: hétfő 19:24

Németországban a reformáció emlékévéről tényleg el lehet mondani, hogy „trendi, fancy és szexi”, vagyis olyan, amilyennek az ’56-os emlékévet szerette volna eredetileg a magyar kormányzat.

Mi lenne trendibb a női egyenjogúságnál? Erről is szól a Luther feleségét középpontba állító Katharina Luther című film. A Katharina kalandos történetét bemutató mozit a német közmédia hozta tető alá, Magyarországon eddig csak egyszer, a Szemrevaló filmfesztiválon vetítették. Nem meglepő, hogy az ötlet egy fiatal női rendező, Julia von Heinz fejében született meg: a XVI. századi viszonylatban kiemelkedően önálló nő, Katharina Luther és férje a női egyenjogúság kezdeményét képviselték, már amennyire ez lehetséges volt korukban. Lutherről készült már korábban egy nagyszabású német életrajzi dráma 2005-ben, az idén került mozikba ennek a „párja” , amely női szemszögből mutatja be a reformátor házasságát.

Katharina történetének kezdete nagyban emlékeztet arra, amin Denis Diderot regényhősének, Suzanne-nak is át kell mennie – bár Az apáca több mint kétszáz évvel később, a XVIII. században született. A fiatal Katharina von Bora elszegényedett nemesi családból származott, amelyek sokszor oldották meg az anyagi gondjaikat úgy, hogy zárdába adták a „felesleges” kislányokat. Ez történt Katharinával is. Miután a kolostorba is beszivárogtak a reformáció gondolatai, megelégelte a rabságot és a cölibátust, és megszökött, akárcsak Diderot főhőse. Ezzel társadalmon kívülivé vált, az egyetlen lehetősége a túlélésre az volt, ha férjhez megy. De erre is csak saját választása szerint volt hajlandó.

Szuperplán hírlevél

Hírlevél fimkritikákkal és filmes cikkekkel a mozi szerelmeseinek.

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A film többek között bemutatja, hogy Katharina Luther egy nagy gazdaságot és oktatási központot virágoztatott fel, miközben férje a teológiának élt. Luthernek írt levelei nem maradtak fenn, csak azok, amiket Luther neki címzett. Különleges státusát mutatja, hogy sokan – néha férje is – „Käthe úrként” hivatkozik rá, és, mint az a magyar tulajdonban lévő végrendeletéből is kiderül, a kor szokásától eltérően a reformátor őt tette meg egyedüli örökösévé. A Katharina Luther igyekszik a valódi kort bemutatni, a történelmi események mellett például azt, hogy milyen lelki nyomás alatt állhatott a kiugrott pap és apáca, akik úgy döntöttek, házasságra lépnek és gyermekeket vállalnak. Kapcsolatukat beárnyékolta egyik gyermekük halála; Luther ettől fogva megkeseredett emberré vált, a zsidókat hibáztatta sok más mellett lánya haláláért is, Katharina Luther pedig szegénységben halt meg, azért küszködve, hogy a világ elismerje a házasságukban kivívott státusát. A film nézettsége a német közszolgálati adó, az ARD adatai szerint átlépte a hétmilliót, vagyis majdnem minden tizedik német látta már.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.25.

A szerkesztő ajánlja

Pintér Bence

Magyar Nemzet Szalon: Ennek a nemzetnek a lelkében valami megtört

A kivándorlás a transznacionalizmus erősödését és a távozó fiatalok nemzeti identitásának teljes felszámolását okozhatja.

Földi Bence

Kölcsönzött szlogenekkel, program nélkül a Fidesz

A kormánypárt szinte az összes üzenetét máshonnan vette, például Donald Trumptól vagy a toryktól.

Ficsor Benedek

A magyar olajmezőkből nem lesz pénz a hatalmas múzeumokra

Mélyi József művészettörténész a Liget-projektről, a stadionokat benövő gazról és a megfordított folyókról.

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.