A régi kapitányok szerint nem Bernd Storck a bűnös

Gabay Balázs

Gabay Balázs

2017. október 18., szerda 20:02, frissítve: csütörtök 15:28

A korábbi szövetségi kapitányok közül Várhidi Péter és Gellei Imre is védelmébe veszi a távozó Bernd Storckot, kisebb szakmai hibákat látnak csupán. Várhidi ugyanakkor az egységes utánpótlásképzési rendszert hiányolja a magyar futballban, miközben Bicskei Bertalan már a 80-as években könyvet írt arról, hogy 20 éves lemaradásban vagyunk.

Kedden közös megegyezéssel véget ért Bernd Storck szövetségi kapitányi és sportigazgatói munkája, de azzal a labdarúgó-szövetség és bizonyára a szurkolók is tisztában vannak, hogy vele együtt nem tűnnek el azok a problémák a válogatottnál, melyek az utóbbi hónapok sikertelenségének okai. Azokkal a gondokkal, melyekkel a fényes sikert hozó Európa-bajnokság után szembesült, utódjának is meg kell küzdenie. Az utánpótlásból hiányoznak a tehetségek, a kiugró képességű, megfelelő képzésben részesült fiatalok nem teremnek ott máról holnapra.

Gellei Imre vezetésével 2003-ban egyetlen mérkőzésre volt a nemzeti csapat az Eb-pótselejtezőtől, de a rigai Skonto Stadionban egy bizonyos Verpakovskis véget vetett az álmainknak, a lettek jutottak ki a 2004-es portugáliai tornára. Az akkori szövetségi kapitány ma már az MLSZ szakmai bizottságát vezeti és alapvetően védelmébe veszi Bernd Storck szakmai döntéseit. – Óriási örömet okozott az országnak azzal, hogy átvéve Dárdai Páltól a munkát kijuttatta az Európa-bajnokságra a csapatot. Kint voltam az összes mérkőzésünkön Franciaországban, és állítom, remek húzásai voltak. Ugyanakkor az Eb-t követően eltűntek a csapatból az alapemberek, Juhász, Király visszavonult, sokan megsérültek. Mögöttük pedig nem kopogtattak sokan a fiatalok közül.

Gellei Imre rátapint arra, amiről már sokszor beszéltek a szakmabeliek a közelmúltban: nincs kit betenni a korosodó, pályájuk csúcsát maguk mögött hagyók helyett. Storck Gellei Imre szerint többek között abba bukott bele, hogy a nemzetközi kupában szereplő klubcsapatoknál hagyott több rutinos válogatottat, és Andorrában megpróbálkozott néhány zöldfülű újonccal. 1-0-s vereség lett a vége.

– Nincs válogatott meccs, ahol ne a rendelkezésre álló legerősebb csapattal kellene kiállni. Ugyanis Magyarországon mindig a fejével játszik a szövetségi kapitány, ha nem így tesz

 
Gellei Imre
Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
 

– magyarázza. A szakember úgy látja, mindenféleképpen szükség van egy, a szövetségi kapitányi pozíciótól szétválasztott sportigazgató vagy szakmai igazgató kinevezésére, ez legalább olyan fontos, ha nem fontosabb poszt, mint a kapitányé. Neki kellene kijelölnie a szakmai koncepciót, amely mentén a felnőtt- és utánpótláscsapatok játsszanak. Arra, hogy külföldi vagy magyar trénert kedvel-e jobban egy válogatott játékos, nem tudja a választ, abban viszont biztos, hogy a jövőben a stabil, komoly rutinnal bíró NB I-es játékosokat és a külföldön rendszeresen játszó légiósokat kellene behívni a nemzeti csapatba.

– Az MLSZ Storck előtt soha nem alkalmazott sportigazgatót, aki kidolgozza a szakmai koncepciót és együttműködik a kapitánnyal. Ez a felépítmény jól működhet, de ketté kell bontani: a sportigazgatónak kell felelnie az utánpótláscsapatokért, és a kapitánynak a válogatottért. De az egyik ne szóljon bele a másik munkájába – penget Gelleihez hasonló húrokat Várhidi Péter. A Mosonmagyaróvár jelenlegi trénere másfél éven át állt ült a nemzeti csapat kispadján (2006–2008), vele vertük emlékezetes barátságos meccsen a világbajnok olaszokat.

Őszinte csalódottsággal a hangjában beszélt arról, hogy Magyarországon még mindig nem dolgozta ki senki azt a koncepciót, amely alapján minden klubnál egységes utánpótlásképzési rendszer működne, és amivel a válogatott is nyerne. – Ki kellene dolgozni először is a magyar futball egységes filozófiáját, stílusát, mely régen létezett, ma már nincs.

A múltban hol a hollandok, hol az olaszok, hol a németek útját próbáltuk járni. 20 éve beszélek már arról, hogy ezt az egységes koncepciót meg kellene alkotni, nem akarom újrakezdeni

– így Várhidi. Hozzátette, Bicskei Bertalan, miután az ifjúsági válogatottal Európa-bajnokságot nyert 1984-ben, írt egy könyvet, melyben kifejtette, 20 éves lemaradásban vagyunk a képzést illetően. Ez a hátrány pedig azóta sem csökkent, miközben a svájciak, az osztrákok vagy a belgák bizonyítékul szolgálnak, hogy az egységes szisztéma alapján elvégzett munka komoly eredményeket hoz.

– Mi versenyeztetünk az utánpótlásban, és nem képzünk, ez a legnagyobb probléma

– fogalmazott a korábbi kapitány. 17 éves korig azért versenyképes a magyar focista, mert a versenyeztetés és a képzés jelentette különbség ebben a korban még nem mutatkozik meg annyira az eredményben. Később azonban igen, és akkor már nem lehet pótolni a sok-sok kiesett évet, amikor képzés helyett csak a győzelmet, vagyis az eredményt követelték a gyerekektől. – Az a baj, hogy erről mindig csak beszélünk, de a hasonló, kollégákkal folytatott vitaindító beszélgetések elhalnak két kávé között. Aztán csinálunk felmérést, programot, de a gyerekeket nem tudjuk eljuttatni a megfelelő szintre.

Amíg máshol egy Messiből, Iniestából, Thomas Müllerből ki tudja hozni a 100 százalékot az edzője, addig nálunk legfeljebb a 70 százalékot fogja tudni kipréselni az edző. Ők pedig ezzel a teljesítménnyel válogatottak lesznek, mert az elmaradt képzést később nem lehet pótolni.

 
Várhidi Péter
MN-archív
 

Várhidi Péter a fentiek alapján úgy véli, Bernd Storck a maga módján szépen teljesített, egyszerűen be kell látni, hogy a magyar játékosok ennél többet nem tudnak. A magyar kontra külföldi edző dilemmáról az a véleménye: nem lehet általánosítani. A magyarok között is van jó és rossz tréner, de ugyanez igaz a külföldiekre is. Ennek mentén azt sem lehet kijelenteni, hogy a válogatott játékosok külföldi vagy magyar kapitánnyal tudnának jobban dolgozni. – Amikor a nyugat-európai közegből jött haza a válogatottba a játékosok zöme, akkor jobban értették azt a „nyelvet”, amit ott beszéltek. Amikor magyar mezőnyből, tempóból érkezett a többség, akkor magyar edző talán jobban szót tudott érteni velük.

A tréner felhívja a figyelmet: az Eb-re kijutó csapat tíz évig formálódott, mire kiugró eredményt elért, a gerince 70-90-szeres válogatottakból állt, akik angol, német, belga bajnokságokban edződtek nap mint nap. Most viszont számos olyan csapattag van, aki a válogatottban tudja csak megszerezni a nemzetközi rutint, ezt egyébként Storck is mantrázta. A kiöregedett játékosok után viszont nem álltak sorba az újak, akihez most lehetne nyúlni. – Nem lehet azért a játékosokat hibáztatni, mert jelenleg nincs gerince a válogatottnak.

Várhidi szakmai szemmel egyedül Storck kiválasztási rendszerét nem értette: ő, ha egy-egy fiatalt bedobott volna a mély vízbe, akkor nem pár meccsre vetette volna be, hanem hosszabb távon. Baróti Lajost hozta példának, aki akkor is játszatta a válogatottban a futballistákat, amikor azok a klubjukban sem voltak mindig kezdők. Egységes csapattal egységes rendszerben próbált játszani.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.