Esküvőkkel, diákbulikkal próbálnak emelni a debreceni stadion gyér kihasználtságán

Radványi Benedek

Radványi Benedek

2017. november 3., péntek 10:45, frissítve: péntek 12:06

Érdekesen csengett az FTC-elnök Kubatov Gábor kiszólása, amikor múlt szerdán bejelentették az egyezséget az évek óta távol lévő Fradi-táborral. Így fogalmazott: „Ez rossz hír a liberális újságíróknak, mert idáig mindig azon nyikorogtak, hogy nincsenek telt házas meccsek a magyar pályákon. Hát most lesz! Csókoltatom őket százszor!”

Bár megszólítva nem érezzük magunkat, s az új egység első meccsén, a november 4-i Ferencváros–Debrecen találkozón tényleg megtelik a Groupama Aréna, érdemes néhány pillantást vetni egy másik, az FTC által bérelt pályához hasonlóan 2014-ben átadott, szintén bő húszezer néző befogadására alkalmas létesítményre, amely történetesen pont a szombati ellenfél otthona.

Nagyerdei Stadion a legszerencsésebb pillanatban épült fel, hiszen nem telt el egy hónap az avatóünnepség után, s máris bajnoki címet ünnepelhettek benne a Loki játékosai, húszezer néző előtt. Ráadásul ugyanennyien voltak a lelátókon a dánok elleni barátságos válogatott meccsen is, szintén 2014 májusában. Még a két hazai BL-selejtezőn is voltak 11-11 ezren (54 százalékos kihasználtság a 20 340 széken), de ezek már a szivárványos régmúlthoz tartozó adatok. 

 

A 12,5 milliárd forintból épített stadion a közelmúlt mérkőzésein sivár képet mutat, utoljára 2015 júniusában volt válogatott meccs Debrecenben (hatezren mentek ki a Litvánia elleni 4-0-ra), a legutóbbi bajnokin pedig 2802-en vállalkoztak arra, hogy megnézzék a paksiak vendégjátékát. Az őszi hét hazai meccs átlagban 21,75 százalékos kihasználtságot mutat a lelátón, ráadásul ezt az adatot felfelé húzza a 13. forduló játéknapja, amikor nemcsak a DVSC–Haladás, hanem a Diósgyőr–Honvéd találkozót is megrendezték egymás után a Nagyerdeiben.

A 4421-es átlagnézőszám hazai szinten egyébként nem számít gyengének, a B-közép drukkereit 1000 forintos jegyárral csábítják, ám a Fradi elleni rangadón is csak a negyede volt foglalt a székeknek, s a kongó lelátó nemcsak a hangulatnak tesz rosszat, a sűrű meccsrejárástól is eltántorít. Pedig Herczeg András vezetőedző a helyi fiatalok gyakoribb szerepeltetésétől pont a nagyobb szurkolói jelenlétet reméli, amin segíthetne az is, hogy csapata jelenleg a tabella harmadik helyén áll.

A kihasználtsághoz persze nem csak a focimeccsek járulhatnak hozzá. Ám míg a Groupamában volt például Robbie Williams-koncert, itt a virágkarnevált záró gálaműsor és a tanévindító yoUDay show a legnagyobb szám. Az épületben konferenciaközpont, zenei klub, söröző, egészségügyi centrum és fitneszcsarnok működik, a szabadtéri rendezvényterületen pedig telente jégpályát húznak fel. Évente közel száz nem sporteseményt bonyolítanak le, a stadion mellett van minden évben a Campus Fesztivál, tartanak például esküvőket és gasztronómiai eseményeket is, csakhogy kérdés, ezekhez miért kellett egy UEFA 4-es kategóriába sorolt stadiont építeni?

2015-ben 70 millió forintos veszteséggel zárt a létesítmény. Hogy továbbra is deficites-e, nem derült ki pontosan, Páll Lászlótól, a Debreceni Nagyerdei Stadion-üzemeltető Kft. ügyvezető igazgatójától annyit tudtunk meg, hogy évi 250 millió forint rezsivel működnek, amihez plázamodell alapján társulnak a bevételek az állandó és alkalmai bérleti díjakból.

Kiderült még, hogy három év elteltével is érkezhet névadó szponzor, „folyamatosak a tárgyalások”. Lehet, hogy gyorsításként hatna, ha az érdeklődők elolvasnák, mit mondott 2014-ben az avatóünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök: „A magyar szellem, a tervezők, a mérnökök, a munkások ilyen alkotásokkal teszik ismét naggyá Magyarországot.”

A szerkesztő ajánlja

Vég Márton

Maffiamódszerekkel dolgozhattak Tiborcz Istvánék

Az ellenzék szerint az Elios csalásgyanús pályázatai az utolsó szöget jelenthetik az Orbán-rendszer koporsójába.

Szabó Zsolt

Félig üres korsó: egyelőre nem lesz csendes a bulinegyed

Érvénytelen lett a helyi népszavazás a bulinegyedről, az egész VII. kerületben 43 520 ember szavazhatott. Riport.

MN

Az én Jókaim – 193 éve született a „nagy magyar mesemondó”

A nagy elbeszélőre emlékezve arra kértük szerzőinket, meséljenek nekünk egy flekk Jókait.

Pethő Tibor

„Párttitkárok soha nem határozhatják meg az anyaszentegyház magatartását”

Az év elején mutatták be a Bulányi György piarista papról és a Bokor közösségről szóló dokumentumfilmet.