Stieber Zoltán kifakadt, amiért Leekens mellőzte

MN

2018. április 6., péntek 08:55, frissítve: péntek 12:07

„Azok után, hogy Georges Leekens odajött hozzám, és azt mondta, nagyon tetszik neki, amit tőlem lát, szerinte megfelelő állapotban, jó formában vagyok, nem. Sőt, nagyon nem ezt éreztem” – felelte a Nemzeti Sportnak adott interjújában Stieber Zoltán arra, hogy érezte-e, hogy az új szövetségi kapitány a két márciusi felkészülési mérkőzésen egy perc játéklehetőséget sem ad majd neki.

Így folytatta: „Azt mondta, úgy látja, az ék mögött mindhárom középpályás pozícióban használni tud, és kérdezte azt is, hogy nekem melyik a kedvencem. Ne értsenek félre: megviselt engem is a kazahok elleni kudarc, a csapat tagja vagyok, ha pályára nem is léptem, de az első mérkőzés után végképp nem hittem, hogy Skócia ellen sem jut nekem egyetlen perc sem. Kegyetlen rossz érzés a két vereség, nekem még

külön rosszul esett, hogy ennyire semmibe vettek.

Nem tagadom, huszonkilenc évesen nem erre számítottam.”

A 29 éves, 25-szörös magyar válogatott középpályás – aki a 2016-os Eb első csoportmeccsén döntő jelentőségű gólt szerzett az osztrákok ellen – az amerikai D. C. United játékosa, elmondása szerint negyven órát utazott a válogatott szereplés miatt, ami „tényleg soknak tűnik nulla percért”. Ráadásul az előző bajnokiján pont ezért csak a meccs hajrájában cserélték be. „Soha nem helyeztem magam a válogatott érdekei elé, soha nem kötöttem feltételekhez a szereplést, ha hívtak, jöttem, de nem tagadom,

nagyon megviselt, ami most történt.”

Állítása szerint át kell gondolnia, hogy ha legközelebb hívják, jön-e. „Ha biztosan nincs esélyem a pályán bizonyítani, akkor lehet, hogy nincs értelme ennyit utazni.”

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.