Százmilliárdok stadionfejlesztésekre

Kizárólag kormányközeli cégek építhetik a szinte száz százalékban közpénzből megvalósuló sportlétesítményeket

2017. április 4., kedd 06:10, frissítve: szerda 08:52

A stadionok országa leszünk 2020-ra, ugyanis a kormány döntései alapján addig a jelen állapot szerint mintegy harminckét helyszínen minimum bruttó 250 milliárd forintnyi közpénzből épülnek fel vagy újulnak meg a profi csapatok létesítményei. Ráadásul a vizes vb költségeihez hasonlóan rohamosan növekednek a kiadások, amire konkrét magyarázat szokás szerint nem érkezik az illetékesek részéről. Körkép a mai magyar stadionvalóságról.
 
Bokrétaünnepség az Új Hidegkuti Nándor Stadionban 2015. május 31-én. Nemcsak megépíteni, hanem fenn is kell tartani ezeket a létesítményeket
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
 

A magyar futball világszínvonalúvá tételéért a magyar kormány egy ideje mindent megtesz, hiszen elképesztő mennyiségű közpénzt a sportágba öntve 2020-ig mintegy harminckét helyszínen fog új vagy alaposan felújított stadionban pattogni a labda. A mostani ismereteink alapján olyan bruttó 268,38 milliárd forintot tesznek ki a beruházások összesen, amiből a közbeszerzési pályázatokban megjelentek alapján úgy 250 milliárd a közpénz. És nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez a jelenlegi költségkeret, ugyanis a mostani trend alapján bőven emelkedni fog ez az irgalmatlan összeg.

Hogy mire alapozzuk mindezt? Nos, a tervek alapján az idei és a 2018-as évben összesen hét stadionnak kellene elkészülnie, az immár több mint bruttó 190 milliárd forintos költségvetésű Puskás Stadiont pedig állítólag 2019-ben adják át, ugyanis 2020 nyarán négy Európa-bajnoki meccset rendeznek majd ott. Egy biztos, ha a költségeket nézzük, a Groupama Aréna (19,51 milliárd forint, 22 500 férőhely) és a Nagyerdei Stadion (17,1 milliárd forint, 20 340 férőhely) lehetne a kiindulási pont, hiszen ennek a két stadionnak a költségét a szakma is reálisnak nevezte. Ezenkívül maximum a Pancho Aréna 3,7 milliárdos bruttó költsége és 3500-as befogadóképessége illik ebbe a sorba. Mindhárom létesítményt 2014-ban adták át; innentől kezdve a stadionépítéseknél olyan inflációs ráta figyelhető meg, amely már a sportközgazdászi szakma szerint sem indokolható, ráadásul mindig menet közben emelkednek az árak.

És minden drágább lett

Az MTK új katlanja például a 2014-es kormánydöntés értelmében összesen 5,65 milliárd forintba került volna, és ez az összeg akkor magába foglalta a zuglói Lantos Mihály Sporttelepre tervezett sportcsarnokot is. Már a kivitelezői szerződést is 6,31 milliárdra kötötte meg a kormány a fenti összeg helyett, ám mire megépült az Új Hidegkuti Nándor Stadion, a végszámla már 8,31 milliárd forintot mutatott.

A Videoton új létesítményének az UEFA előírása alapján legalább 8000 ülőhellyel, 500 viphellyel, legalább 25 fotósállással és ugyanennyi kommentátorállással kell rendelkeznie, és a pálya mérete is elő van írva: 105×68 méteresnek kell lennie. Az épülő fehérvári stadion mindenben megfelel majd az előírásoknak, és 14 201 főt lesz képes befogadni. Noha az eredeti tervek szerint 9 milliárd forintot költött volna erre az arénára a kormány, a beruházás összértéke jelenleg 18,7 milliárd forint.

A szombathelyi stadion a korábban tervezett 9,6 milliárd forint helyett milliárdokkal többért, 15,2 milliárd forintból épülhet meg, mert a kabinet költségvetési tételként emelte be a különbözetet a 2017-es büdzsébe.

A Vasas 106. születésnapján írták alá az új Illovszky Rudolf Stadion generálkivitelezői szerződését. A megállapodás mindenekelőtt az 5154 férőhelyes aréna megépítéséről szól, mégpedig a keleti lelátó igény szerinti későbbi bővítésének lehetőségével, amelynek köszönhetően a befogadóképesség elérheti a 6204-et. Eredetileg 7,5 milliárd forint szerepelt a kormányhatározatban a stadion költségeire, amihez a tavalyi év végén az 1801/2016. kormányrendelet szerint hozzáadtak még 5,4 milliárdot.

Diósgyőrben is szükségét érezték a költségek megemelésének, ugyanis ott a 10,9 milliárdos kivitelezői szerződésben található összeg mára már 14,015 milliárdra duzzadt – a 2016. december 17-ei Magyar Közlönyben jelent meg az erről is rendelkező 1787/2016. (XII. 17.) kormányhatározat.

És akkor ehhez tegyük még hozzá a már említett Puskás Ferenc Stadiont, amelynek költsége a 2024-es olimpia budapesti pályázatától való visszalépést követő huszonnégy órán belül a sportközgazdászi szakma szerint igencsak túlárazott 100 milliárdos költségről hirtelen 190 milliárd forintra emelkedett. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja közleményéből az is kiderült, hogy Mészáros Lőrinccel összefonódó cégek kapják meg ezt a munkát. Pedig nem is olyan régen, 2011-ben még maga a miniszterelnök is azt nyilatkozta, a 100 milliárd is nagyon sok az új Puskás megépítésére.

 
MN-grafika
 

„A terveket visszább kellett venni, a 65 000-es stadion költsége 100 milliárd felett lett volna. Az egész ügy ugyanis nem korlátozódhat csak a futballra. Nagy terület van ott, sok mindenre tekintettel kell lenni, és bár mi a futballért élünk, mások is vannak a pályán, figyelnünk kell az atlétákra, a kerékpárosokra és a teljes környék rendbetételére is. Ezért nem tudtunk annyi pénzt áldozni egy olyan stadionra, amelyet talán sokan szerettek volna, de szerintem a magyar futball állapotában tíz-tizenöt évig egy 45 000-es stadion bőségesen elegendő lesz” – jelentette ki az Index újságírójának hat évvel ezelőtt Orbán Viktor.

És a fenntartással mi lesz?

Nos, ahogy mondani szokás, változnak az idők, változnak a vélemények. És akkor nem kellene megfeledkezni arról sem, hogy nemcsak megépíteni, hanem fenntartani is kell ezeket a létesítményeket, ami jelenleg 50-70 milliárd forintos költséget jelent évente.

Újfent csak a közgazdászokra kell hivatkozni, ugyanis a szakma szerint megközelítőleg száztíz év múlva térülnek meg ezek a beruházások. Felmerül, vajon az országnak megéri-e mindez. Valakiknek biztos. Ha valaki ennek a hihetetlen költségemelkedésnek az okára kíváncsi, akkor nem jár mesze az igazságtól, ha a kivitelező cégek tulajdonosi körében találja meg a megoldást. Ugyanis ha megnézzük, mely cégek azok, amelyek a sorra épülő stadionok felépítéséből elnyerik a megbízásokat közpénzből, akkor kizárólag kormányközeli társaságokat találunk.

Például a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt., a zalaegerszegi székhelyű ZÁÉV Zrt., amelynek például az MTK-stadion építésénél „véletlenül” alvállalkozójaként felbukkant Mészáros Lőrinc egyik újabb alapítású cége, a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.

A Swietelsky Magyarország Kft. – korántsem véletlenül – a szombathelyi stadion építésével került be elsősorban ebbe a kiemelt társaságba, ugyanakkor az osztrák tulajdonú Swietelsky-csoport másik tagja, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. névadó szponzora a két egykori focista, Illés Béla és Halmai Gábor tulajdonolta Haladás futballcsapatának. A Hunép Universal Zrt. és Épkerservice Zrt. volt a debreceni stadion két kivitelezője, melyek az elmúlt években több nagy önkormányzati megbízást nyertek el. A West Hungária Bau Kft. a stadionbizniszbe az MTK arénájának egyik kivitelezőjeként került be, ám Paár Attila cége azzal vált leginkább ismertté, hogy sorra nyert el nagy állami megbízásokat például a Várkert Bazár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Bálna és a keszthelyi Festetics-kastély építésében, felújításában kiírt tendereken.

És a végére hagytuk a szintén zalaegerszegi Pharos ’95 Kft.-t, amely kivitelezőként úgy végzi a helyi stadion befejezési munkálatait közpénzből, hogy egyidejűleg a benne játszó csapatnak is a tulajdonosa. A társaság tizenegy stadionfejlesztés munkálataiban vesz részt, ráadásul egészen véletlenül Felcsúton telephelye is van, a Fő utca 311/5. hrsz. alatt. Hogy ez miért érdekes? Nos, a cégjegyzék adatai szerint Mészáros Lőrinc állandó lakcíme, egyben a Mészáros és Mészáros Kft. székhelye.

Fűthető pályák

A balmazújvárosi eset óta – amikor is annak ellenére elmaradt egy bajnoki találkozó a játéktér balesetveszélyes állapota miatt, hogy milliókat költöttek a fű fűthetőségére – teljesen jogos felvetést tett Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő, miszerint közpénzen hol építettek ki a fenti pályához hasonlatosan fűtést. Nos, ahogy azt korábban megírtuk, Balmazújvárosban azért nem kapcsolták be a fűtést, mert akkor a Balmaz Kamilla Gyógyfürdő termálvize hatvanról húszfokosra hűlt volna. Egyéb fűtési lehetőséget meg egyszerűen nem tud kigazdálkodni a városi önkormányzat.

A szocialista képviselőnek Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a következőket válaszolta. Taópénzből eddig a gyirmóti, a felcsúti, a telki edzőközpont és a szolnoki pálya fűthetőségét oldották meg, a Nemzeti stadionfejlesztési program keretén belül Békéscsaba, Dunaújváros, Mezőkövesd és Zalaegerszeg kapott pályafűtést. A 2020-as labdarúgó-Eb megrendezéséhez, valamint az igazolt sportolók több mint hetvenöt százalékát lefedő labdarúgás versenyszerű és szabadidősport-jellegű gyakorlása címszó alatt a Ferencváros, az MTK, a Debrecen és a Győr pályája lett fűthető. Még szerencse, hogy termálfürdő egyik mellett sincs…

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.04.04.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.