A forgalom nő, a dolgozók száma apad: sokat túlóráznak a hazai boltokban

2017. augusztus 5., szombat 16:51, frissítve: szombat 17:55

Gyors ütemben növekszik idehaza a kiskereskedelmi forgalom, az ágazatban dolgozók létszáma viszont folyamatosan apad. E két folyamat eredője nem is lehet más, mint hogy az egyre kevesebb embernek egyre többet kell dolgoznia.

Ezt világosan megmutatják a Központi Statisztikai Hivatal adatai is, amelyek alapján a Blokk.com kiskereskedelmi szakblog készített összefoglalót. E szerint amíg 2013-ban összesen 3,9 millió órányi pluszmunkát könyveltek el a négy főnél több alkalmazottal dolgozó üzletekben, addigra ez a szám 2014-re már 4,4, 2015-ben 4,9, 2016-ban pedig már 5,7 millió órára emelkedett éves szinten. Nem véletlenül, hiszen négy évvel ezelőtt még csak ezernégyszáz betöltetlen álláshely volt az ágazatban, tavaly azonban már háromezer-nyolcszáz. Az idei esztendőben a jelek szerint mindkét folyamat, vagyis a túlórák növekedése, és a dolgozói létszám apadása tovább folytatódik. Az első negyedévben a túlóraszám (0,9 millió) elmaradt ugyan a tavalyitól (1,1 millió), de ennek az lehet a magyarázata, hogy tavaly a húsvét, és az ezzel járó óriási bevásárlási csúcs márciusra esett, idén pedig áprilisra.

A túlórák emelkedése, csakúgy, mint a munkaerőhiány, nem a kiskereskedelem sajátossága, hanem az egész gazdaságé – nyilatkozta lapunknak a téma kapcsán az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. Vámos György hangsúlyozta, hogy a két jelenség nem most jelentkezett, hanem fokozatosan, évek során alakult ki, ennek megfelelően a megoldás sem jöhet egyik pillanatról a másikra. – A kormány számos pozitív intézkedést hozott az elvándorlás csökkentésére és a munkaerőpiaci folyamatok megváltoztatására, gondoljunk csak a minibálbér emelésére vagy a járulékcsökkentésre, ám ez kevés. Még több jó irányba tett lépésre lenne szükség ahhoz, hogy a negatív folyamatok megforduljanak – jelentette ki. Vámos György úgy látja, hogy a problémahalmazt nem lehet pusztán azzal megoldani, ha kötelező fizetésemelést írnak elő, mert a többletbért valamiből ki is kell termelniük a szektor vállalkozásainak. Ő úgy látja, már így is kialakult némi aránytalanság, hiszen amíg tavaly a forgalom nagyjából öt százalékkal emelkedett, addig a kiskereskedelemben dolgozók fizetése húsz százalékkal nőtt meg. – Lehet elvárás, hogy ezt tovább emeljük, csak félő, hogy a munkaadók, főként a kisebb üzletek, nem fogják tudni kifizetni a magasabb bért. Az egész magyar gazdaság versenyképességét kellene javítani, hogy bekövetkezzen a fordulat – emelte ki.

Az ágazati szakszervezetek mindazonáltal nem tartanak attól, hogy a munkaadók belerokkannának a béremelésbe, hiszen jelezték, a munkavállalói oldal a kiskereskedelemben is kezdeményezi az ágazati párbeszéd bizottság összehívását. Ezzel csatlakoznának a turizmus és a vendéglátás dolgozóihoz, akiknek céljuk, hogy jövőre 240 ezer forintra emelkedjen a havi bérminimumuk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.05.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.