A jogállamiság alapelveihez kötné Berlin az uniós forrásokat

MN

2017. május 30., kedd 13:29, frissítve: kedd 22:04

A német kormány szerint meg kellene fontolni, hogy a kohéziós alapok megőrzését 2020 után a jogállamiság alapelveinek betartásához kössék – írja a Bruxinfo. Az eddigieknél több és szigorúbb feltételhez kötné a támogatások kifizetését a német kormány felzárkóztatási politika jövőjéről szóló pozíciós dokumentuma.

A portál birtokába került, május 11-ei keltezésű anyag számottevő változtatásokat sugall és javasol az EU-n belüli gazdasági, társadalmi és földrajzi különbségek kiegyenlítésére hivatott politikában, és már a következő többéves pénzügyi keretről szóló vita kezdetét jelzi.

Ezzel először fordulhatna elő, hogy egyes országokra más és más szabályok vonatkoznak. Berlin szerint azért kell új megközelítéseket is górcső alá venni a források elosztása során, mert egyes régiók sokkal lassabban zárkóznak fel, mint ahogy korábban gondolták. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes tagállamok számára nehézséget okoz a számukra elkülönített tetemes összegek határidőre való felhasználása. Ezért úgy vélik, hogy a tagállami „pénzes borítékok” tartalmának meghatározásakor a jelenleginél jobban figyelembe kellene venni az országok abszorpciós képességét.

A dokumentumban emellett szerepel, hogy

  • a fejlettebb régióknak olyan új kihívásokra is forrásokat kellene kapniuk, mint amilyen a menekültek integrációja és a demográfiai változások kezelése. Ennek elemzők szerint aligha fognak örülni a kohéziós források hagyományos célú felhasználását előnyben részesítő közép- és kelet-európai tagállamok;
  • a bruttó hazai össztermék (gdp) átlagához képest meghatározott támogatási kategóriákat a kohéziós források lineáris elosztásának modelljével váltanák fel;
  • a németek az uniós társfinanszírozás arányát is újra levinnék a gazdasági válság előtti szintre, és nem engednének ez alól kivételt. Mindez azt jelentené, hogy a tagállamoknak mélyebben a zsebükbe kellene nyúlniuk a projektek finanszírozásához, miközben a támogatás aggregát összege nem változna;
  • Berlin az eddigi n+3-as szabály helyett visszaállítaná a régi, n+2-es pénzköltési szabályt is, tehát a tagállamoknak egy évvel kevesebb idő állna rendelkezésükre az adott évben odaítélt források lehívására;
  • a kiadási plafon alatt egy megfelelő mértékű rugalmassági tartalékot hoznának létre az előre nem tervezett eseményekre – például migráció – adandó válaszként, ennek jegyében az egyes programokat a jelenleginél könnyebben és gyorsabban módosíthatnák;
  • azt ugyanakkor a német kormány nem támogatja, hogy a kohéziós alapokon belül minimális kvótát határozzanak meg a pénzügyi eszközök számára.

Emellett kifogásolják, hogy az Európai Bizottság eddig alig használta a makrogazdasági feltételrendszert – tulajdonképpen csak egy alkalommal, amikor Magyarországnak 2012-ben majdnem felfüggesztették a kohéziós alapok egy részének kifizetését. Berlin szerint a bizottságnak a jövőben bátrabban kellene ehhez az eszközhöz nyúlnia a költségvetési szabályok ellen vétő tagállamokkal szemben.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos keddi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bizottság közzé fog majd tenni egy dokumentumot, amelyben lehetőségként felvethetik, hogy 2020-tól jogállamisági és gazdasági feltételekhez kössék a kohéziós pénzeket – írja az MTI.

Mint Oettinger elmondta, a tagállami kormányokat tömörítő tanácsban „nincs mindenki meggyőződve a kohéziós alapok keretében finanszírozott programok mindegyikének gazdasági értelméről”. Hozzátette, elismeri, hogy politikailag érzékeny ügyről van szó, de a bizottság fel fog vázolni néhány opciót a kérdés kapcsán.

A szövetségi kormány állásfoglalása az EU 2020 utáni kohéziós politikájáról címmel a gazdasági minisztériumban készült dokumentumról beszámolt a Der Spiegel című német hírmagazin is, hírportálján kiemelve, hogy „még a varsói és a budapesti kormány bírálóinak körében is vannak, akik kételkednek a felvetett javaslatok észszerűségében.”

Elmar Brok, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) európai parlamenti (EP-) képviselője elmondta, hogy ami a választói támogatottságot illeti, Lengyelországban „kisebbségi kormány” működik. A lengyelek 80 százaléka kiáll az EU mellett, alapértékeiért százezrek tüntetnek. „Nem szabad őket mind megbüntetni” – mondta az EP külügyi bizottságának korábbi elnöke.

Corina Cretu román uniós biztos, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja is óvott attól, hogy „büntetőeszközzé tegyék a kohéziós politikát”.

Elmar Brok rámutatott, hogy a kohéziós támogatásokról is rendelkező úgynevezett többéves pénzügyi keretről egyhangúlag kell dönteni, és nemigen valószínű, hogy Lengyelország és Magyarország arra szavazna, hogy a jövőben kevesebb pénzt kapjon – írta hírportálján a Der Spiegel.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.