A kiskirályok helyett ma már a legnagyobbak döntenek a zsíros üzletekről

2018. január 23., kedd 16:33, frissítve: kedd 19:45

Létezett 2010 előtt is, a Transparency International Magyarország (TI) már 2008-ban jelezte: intézményesült a korrupció Magyarországon. Ám a nyolc esztendővel ezelőtti kormányváltással különösen központosítottá és rendszerszintűvé vált a közpénzek átjátszása; korábban a decentralizált séma volt a jellemző korrupcióra, virágzott a kenőpénzfizetés, valamint helyi kiskirályok döntöttek egy-egy megbízásról, napjainkban pedig sokszor igen magas szinteken dől el, hogy mely beruházásoknak melyik cég lesz a kivitelezője – fejtette ki lapunknak a TI ügyvezető igazgatója. Martin József Péter szerint ezt jelzi, hogy a legzsírosabb projektek számos alkalommal Mészáros Lőrinc vagy más kormányközeli oligarcha valamelyik érdekeltségénél landolnak.

Martin József Péter kijelentette: a közbeszerzés a korrupció melegágyának tekinthető, a TI becslései alapján az uniós pénzből finanszírozott fejlesztéseket 20-25 százalékkal túlárazzák a piaci árhoz képest.

Mint kifejtette, a hazai hatóságok függetlensége lényegében megszűnt, mivel a végrehajtó hatalom szinte teljesen felszámolta a fékeket és az ellensúlyokat. A Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) eddig negyvenegy beruházás esetében jelezte a magyar szerveknek, hogy az ellenőrzések során visszaélés gyanúja vetődött fel, ám a magyar ügyészség csak három esetben emelt vádat. Az OLAF a gyanús eseteket jelzi az Európai Bizottságnak is, ennek folyománya lehet a pénzvisszatérítés, mint legutóbb az Elios-ügy esetében, amikor az OLAF több mint 13 milliárd forintnyi visszatérítésre tett javaslatot.

A helyzeten sokat javítana, ha hazánk végre bevezetné az elektronikus közbeszerzési rendszert, amellyel minimálisra csökkenthető a visszaélések lehetősége. Szintén jót tenne, ha Magyarország 2020-tól csatlakozna a felálló uniós ügyészséghez, ezzel ugyanis az OLAF jogköre bővülne az eljárásindítás jogával, ám erre mindeddig nem sok hajlandóságot mutatott a kormány.

„A közbeszerzési eljárásokon éves szinten átlagosan több mint 1000 milliárd forint uniós forrást osztanak szét. Egy hétéves ciklusban összesen mintegy hatvanezer beruházás fut, amelyet csak szúrópróbaszerűen tud monitorozni Brüsszel” – mutatott rá Martin József Péter, megjegyezve: a TI számos európai uniós projektben működik közre, civil monitorként vagy például egy közbeszerzési korrupciós kockázatot jelző rendszer fejlesztésével.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A civil szervezet 2016-ban 190 millió, 2017-ben mintegy 150 millió forintból gazdálkodott. Az összeg 53 százalékát 2016-ban EU-s intézményektől nyerte pályázati úton, 20 százalék a TI berlini központjától érkezett. A szervezet vezetője kitért arra is, hogy 2016-ban éves költségvetésük 7 százaléka származott a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványtól, és ez az arány tavaly sem változott jelentősen.

A TI ügyvezetője arról is beszélt, hogy hazánkban a lobbitevékenységben is fellelhetők korrupciógyanús vonások. Nincs például hatályos, a lobbizás feltételeit és körülményeit rögzíteni hivatott jogszabály, így a nagyvállalatok minden intézményes korlát nélkül próbálhatják meg befolyásolni a döntéseket. A Transparency International cégvezetők körében végzett felmérése szerint a lobbizás szempontjából három fő csoportról lehet beszélni: az egyik a kormányhoz közeli oligarchák, vállalkozók és vállalatok köre, akiknek és amelyeknek nincs szükségük lobbizásra, hiszen annyira közel állnak a közhatalomhoz. A másik nagy csoport a jellemzően, bár nem kizárólag a termelő tevékenységet folytató nagyvállalatoké, amelyekkel stratégiai megállapodást kötött a kormány. „E cégek vezérigazgatóinak már valószínűleg felveszik a telefont a minisztériumokban, vagyis a stratégiai megállapodással bejutottak a lobbizás„előszobájába” – idézte fel kutatásuk egyik következtetését Martin József Péter. A harmadik csoport azon vállalatoké, amelyeknek semmilyen kapcsolatuk nincs, így lobbizni sem nagyon tudnak. „A stratégiai megállapodások rendszere hungarikum, ami jól mutatja, hogy a kormány a mindenkire egyformán érvényes intézményi megoldások helyett az egyedi alkukat részesíti előnyben. Nem tudjuk, milyen háttér-megállapodások vannak ez egyezmények mögött, amelyek jogilag nem kikényszeríthetők, a róluk közölt hírek inkább kommunikációs eszközként tekinthetők” – tette hozzá a TI vezetője.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.23.

Legolvasottabb cikkek

1

Pethő Tibor, Szathmáry István

Megszólalt az egyik utolsó élő csendőr

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.