A mezőgazdaság nem fogja elbírni a béremelést

2016. november 22., kedd 18:11, frissítve: kedd 18:44

Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel: a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően. Részletek itt.

Munkaadói oldalról nem látja optimistán „a bérek kapcsán hirtelen jött kormányzati felzárkóztatási ötletmegvalósítást” a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára. Horváth Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy csalóka az idei helyzet, mivel kedvező időjárás mellett lehet, hogy az utóbbi tíz év legjobb termésátlagait takarítottuk be, ez a kép azonban megcsal bennünket, hiszen az agráriumban 20-30 százalékos árcsökkenés tapasztalható, különösen a gabonaféléknél. Az állattenyésztés gazdasági helyzetét pedig nem is kell különösebben kommentálni. Már az egész ország tudja, hogy tejválság van – elmondható, hogy évek óta –, a sertés pedig tavaly eladhatatlan volt, igaz, jelenleg van egy kis ármozgás a piacon. Nagy kérdés tehát, hogy az ágazatban mindenkinek lenne-e elégséges bevétele a bérfejlesztésre – húzta alá a főtitkár.

Van, ahol nincs is olyan, hogy fizetés

A helyzet azonban még ennél is bonyolultabb – mutatott rá Horváth Gábor –, az agrárium ugyanis nem egységes. Lényegében a társas vállalkozási szegmensben létezik igazából bér, és így annak színvonala is csak ott mérhető. Az ő perspektívájukat forrás szempontból vizsgálva azonban elég elkeserítő kép rajzolódik ki: az agrárpolitika nem „kedveli” e szereplőket, ők kevesebb támogatást kapnak, és még földtulajdont sem szerezhetnek, miközben a földből élnének. Még az európai uniós fejlesztési forrásokból is ki vannak zárva ezek a cégek. Magyarul a társas vállalkozói szektor a mezőgazdaságban egyre inkább zsugorodik, veszíti el a legfontosabb termelési alapjait. Egy ilyen mértékű bérfejlesztést elvárni akár a tulajdonosoktól, akár a vezetőktől, enyhén szólva sem megalapozott.

Jó oka van az alacsony átlagbérnek

A mezőgazdaságban ráadásul – a növénytermesztésben tipikusan – némi jóindulattal évente 8-9 hónapig folyik érdemi tevékenység, a maradék 3-4 minimális teljesítménnyel vagy csak névleges (esetleg semmilyen) munkával telik. A társas vállalkozások nagy része – leginkább a régi, szociális hangsúlyú foglalkoztatás továbbvitelével – az érintett dolgozókat nem küldi el októberben vagy novemberben, hanem folyamatosan állományban tartja őket. Ezért sem mindegy, hogy egy drasztikusan felemelt minimálbért és szakmunkásbért kell majd fizetni akkor, amikor hónapokig nincs teljesítmény. Horváth Gábor attól tart, hogy az említett 3-4 hónapos teljesítmény nélküli foglalkoztatás, mivel a minimálbér emelése kényszer lesz, nem fog jól elsülni. A mezőgazdaságban az egy hónapban egy főre jutó átlagos bér valójában 8-9 hónapi fizetés, csak el van osztva tizenkét felé. Ezzel persze az agráriumban dolgozók tisztában is vannak, mivel tudják, hogy hó alatt kevés munkát lehet végezni.

Csökkent az egyéni gazdaságok, nőtt a gazdasági szervezetek száma; egyre nagyobb az egyéni gazdaságok és egyre kisebb a gazdasági szervezetek által használt mezőgazdasági terület átlagos nagysága. A gazdasági szervezeteknek a többsége, az egyéni gazdaságoknak a fele foglalkozik növénytermesztéssel, és növekszik a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdák száma – derül ki a KSH Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírásának legfrissebb eredményeiből. Az összeírást 2016 nyarán végezték.

Kevés az igazi szakember

Más kérdés, hogy érzékelhető nyomás a munkaerő megszerzése oldaláról. Ez az átlagbéreket emelni fogja – mondta Horváth Gábor. Emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdaságban robbanásszerű műszaki fejlesztésnek lehetünk tanúi. A növénytermesztésben például az automatizálásnak egyre nagyobb szerepe van. Ugyanakkor ezek a gépek nagyon felkészült szakembereket kívánnak, akik már nem kalapáccsal szerelnek, hanem bizony az informatikához is értő profik, akikből kevés van. Ráadásul az iskolák sem bocsátanak ki elegendő, megfelelő műszaki felkészültségű fiatalt. A hiányt nyilvánvalóan muszáj pótolni, mert az új mezőgépeket esetenként akár százmillió forintot is meghaladó beruházással szerezték be. A műszaki fejlesztések másik oldala, hogy ezekhez az eszközökhöz szakemberek szükségesek ugyan, de más dolgozók munkáját pedig kiváltják, azaz végső soron a foglalkoztatottságot csökkentik. A MOSZ főtitkára szerint a tervezett béremelés a mezőgazdaságban nem fog teljesülni, a fentebb említett technikai mutató, az átlagbér azonban emelkedni fog.

A magasabb képzettséget igénylő munkakörök mellett van az agrárszektornak egy képzettséget, szakértelmet nem feltételező foglalkoztatotti rétege is, bár erről nemigen beszélnek a szakszervezetek. A főtitkár e dolgozók kapcsán példaként az esetenként nehéz fizikai munkát, a rossz munkakörülményeket – akár esőben vagy állatok között történő, kockázatos munkavégzést – említette, amelyért nem a munkaadók a felelősek, hanem az időjárás, a biológiai körülményekhez való alkalmazkodás. Ezekre a munkákra nincs vállalkozó, aki a teendőket folyamatosan elvégezné. Folyamatos a presszió tehát ebből az irányból is, hogy akár magasabb bér útján, de legyen munkaerő.

A mezőgazdaságra jellemző ráadásul az idénymunka, ami a többihez képest kiemelten kedvezményezett foglalkoztatási mód – tette hozzá a főtitkár. Meglátása szerint esetenként teljes foglalkoztatást is kiváltanak idényjellegűvel. Mivel pedig az ezzel kapcsolatos nagyon kedvező fizetési kötelezettségek nem változnak, ez a folyamat nem szűnik meg. Ezt a foglalkoztatási módot ugyanakkor nem a társas vállalkozások használják, hanem leginkább a gyümölcstermesztők, a mezőgazdaság földhasználat  felét kitevő egyéni gazdálkodók. Náluk pedig jellemzően bér, mint olyan, nem is létezik.

Nincs miből

Összességében: az agráriumban a várható viszonyok között nincs meg az az ösztönzöttség, hogy a bérfejlesztés terén eleget tegyenek a kormány elképzeléseinek. Az is kérdés, hogy miből lenne ehhez forrás, miközben az ágazat kedvezményezettsége is romolhat. Ennyi bértöbbletet, ezeken az árszínvonalakon, ezzel a támogatási konstrukcióval nem fog elbírni a mezőgazdasági társas vállalkozási szektor – szögezte le a MOSZ főtitkára.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.