A németek készültek fel a legjobban a jövőre

Stier Gábor

Stier Gábor

2017. október 30., hétfő 12:46, frissítve: hétfő 15:47

Németország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Japán várja a legfelkészültebben a meglehetősen kiszámíthatatlannak látszó jövőt. Ez derül ki az Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) és a Valdaj klub által készített, a világ húsz legfejlettebb országát (G20) érintő kutatásból. A felmérés nem a jelenlegi helyzetet, hanem hangsúlyozottan azt vizsgálja, hogy mennyire állnak készen a G20-ak az előttünk álló hatalmas változásokra. Így kiderült, hogy az országok erősorrendje a jelenhez képest 15 év múlva sem változik meg alapvetően.

Ha az éllovas németek indexét 1-nek vesszük, akkor az amerikaiak mutatója 0,96, a briteké 0,92, a japánoké pedig 0,9. A következő csoportot a franciák vezetik 0,74-os indexszel, és Kína zárja 0,6-del. Köztük van még sorrendben Kanada és Dél-Korea. A középmezőnyt két ország, Olaszország (0,43) és Oroszország (0,34) alkotja, míg a sereghajtók társaságát India vezeti 0,19-os mutatóval, és Indonézia zárja 0-val. E két ország között helyezkedik el az erősorrend alapján Mexikó, Törökország, Szaúd-Arábia, Argentína, Brazília és Dél-Afrika.

A felmérés a gazdaság, a technika, az oktatás, a kultúra és a kommunikáció, a társadalom, a tartalékok és az ökológia, az irányítás rendszere, a szuverenitás és a biztonság, valamint a globális befolyás területét öleli fel. Mindehhez felhasználták az ENSZ és más világszervezetek adatait, és a végső sorrend meghatározásában számított az orosz és külföldi szakértők szavazata is.

A gazdaság tekintetében például

a fejlődés megszokott mennyiségi alapú leírása helyett alapvetően minőségi szempontokat vettek figyelembe.

Vizsgálták például az innovatív termékek arányát, a szolgáltatások részesedését a bruttó hazai termékből, s az egy főre jutó nemzeti összterméket is. A tendenciákat összesítve e szférában kirajzolódott, hogy a jövőben mind nagyobb jelentősége lesz az automatizálásnak és a robotizációnak, valamint annak, hogy a fejlődő országokból át-, pontosabban visszahelyeződik a termelés a fejlett országokba.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A perifériák ipara leépül, a technikai fejlettséget tekintve mélyül e két világ között a szakadék, és mivel a megújulás sokkal sebesebb annál, hogy ezt egyszerű másolással követni lehessen, felgyorsul a lemaradás. Technológiai értelemben a jelenleginél bonyolultabb lesz a termelés, így

megnő a humán tőke értéke, s élesebb verseny folyik a tehetségekért.

Nő a munka termelékenysége is. Megjelennek a fogyasztás új formái, csökken a tartalékok felhasználása, s általában véve is jóval hatékonyabbá válik a gazdaság.

A technológiai robbanás nemcsak a gazdaság, de a társadalom fejlődését is alapvetően határozza meg, s a versenyképesség legfőbb mutatójává válik. Áttörés várható a digitális technikák tömeges hozzáférése terén, és még jobban felértékelődik az innováció. Mindez teljesen átalakítja az oktatást is, s azok az országok nyernek, ahol nagyobb arányban vannak a diplomások.

Kulcskérdés, hogy egy ország mennyire fér hozzá az energiahordozókhoz, s milyen racionálisan használja fel azokat. Megnövekszik a kommunikáció szerepe, a jövő társadalmában pedig meghatározó érték lesz az egészség, az élet hossza és minősége. E tényezők összessége – a katonai képességek mellett – meghatározó eleme lesz a szuverenitásnak is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.30.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.