A sportág, amely taópénzek terén megelőzte a magyar focit

B. Molnár László

2018. február 12., hétfő 15:34, frissítve: hétfő 17:01

A hazánkban egyre népszerűbb kézilabda nagyot lépett előre az utánpótlás és a sportlétesítmények terén, miután 2011-ben bekerült a látványsportágak közé. Ez azzal járt, hogy az eddig a központi költségvetésből kapott dotáció helyett a társaságiadó-kedvezmény rendszerén keresztül rengeteg állami támogatás, közpénz áramlott a sportágba.

Eddig összesen mintegy 81,8 milliárd forintot hívtak le az igényelt 154 milliárd és jóváhagyott 97,5 milliárd forintból. A tavalyi évet tekintve már több taótámogatást – 32,4 milliárd forintot – hagytak jóvá a kézilabda számára, mint a labdarúgásra. Utánajártunk, vajon az eddig befolyt összeg milyen hatással volt az utánpótlás különböző korosztályainak az eredményességre, illetve a sportágfejlesztési programjuk alapján mi változott meg 2011 óta a kézilabda háza táján.

Talán a legfontosabb dolog, hogy

a labdarúgásban tapasztalható aránytalansággal itt kevésbé vagy egyáltalán nem találkozhatunk.

Kiemelendő továbbá, hogy mind a felnőttcsapatok, mind a felnőttválogatottak esetében sokkal szigorúbban ellenőrzik azt, hogy a pénzeket kizárólag a jogszabályoknak megfelelően, az utánpótlásra és a sportágfejlesztésre használják fel a támogatást kérők. Persze így is történt visszaélés – lásd a balatonfüredi esetet, amikor az akadémia kollégiuma helyett négycsillagos szállót épített a pályázó –, ám ez nem jellemző a kézilabdára.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Tény, eddig elképzelhetetlennek tűnő, hihetetlen mértékű állami támogatás érkezett évente a sportágba azzal a céllal, hogy a most még utánpótláskorú játékosok felnőttválogatottként már a 2020-as, tokiói, de még inkább a 2024-es, párizsi olimpián eredményesen szerepeljenek. Ennek megfelelően úgy tűnik, a kézilabdába áramló hatalmas pénz megtette hatását. Az igazolt játékosok száma csaknem megháromszorozódott 2012 és 2017 között – a decemberi adatok szerint 70 200-an kézilabdáznak Magyarországon –, akárcsak a szakemberképzésre fordított összeg, amely 2017-ben meghaladta a 64 millió forintot.

Ráadásul amíg a felnőttválogatottak mindkét nemnél a vártnál gyengébben szerepeltek a világversenyeken, addig a korosztályos csapataink közül a junior-férfiválogatott tavaly ötödik helyen végzett a világbajnokságon, az ifik 2016-ban megnyerték a divízió 1-es Európa-bajnokságot, a hölgyeknél pedig mindkét korosztály harmadik lett az Eb-n, a Győrben rendezett Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF) az U17-esek megszerezték az aranyérmet.

 

Persze a fejlődésért, a megfelelő utánpótlásképzésért tesznek is. 2013-ban indították útjára a Sulikézi fesztivál programot, amely ma már több mint 150 iskolában több mint 5000 gyerekkel működik, és évente a programban részt vevő iskolák csapatai megmérkőznek egymással a különböző tornákon.

A sportág bekerült a Nemzeti alaptantervbe, és a pedagógusok képzésén túl 1548 iskolát láttak el eddig a szivacskézilabdához kellő sportszercsomaggal. Idén szintén a taótámogatásokból veszi kezdetét az úgynevezett Kezdődobás program, amely a már említett szivacskézilabda segítségével népszerűsíti a sportágat az alsó tagozatos gyerekek körében.

 
Gyerekek kézilabdáznak a Fejér megyei Mezőszilas általános iskolájában
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
 

A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) az iskolai tornatermekkel együtt összesen 702 sportlétesítményt tart nyilván, amely alkalmas a kézilabda valamely szintjén mérkőzés, valamint edzés megrendezésére, igaz állaguk, állapotuk és méretük nagy eltérést mutat. A pályákból egyébként 22 strandkézilabda-mérkőzések megrendezésére is alkalmas.

A taó megjelenésével a létesítményfejlesztésekben is érdemi előrelépés tapasztalható a sportágban.

2011 óta 220 sportlétesítmény építését vagy felújítását hagyták jóvá, valamint a közép- és hosszú távú stratégiának megfelelően a 2015–16-os támogatási időszakban 500 millió forintos keretösszegből 30 tornatermet újítottak fel.

Ez a program tavaly folytatódott – 24 iskolai tornatermet újítottak fel 1,6 milliárd forint értékben –, illetve további 34 felújítás van folyamatban 1,5 milliárd forint összegben, kiegészülve kültéri és strandkézilabda-pályák felújításával, építésével.

Az MKSZ tornaterem- és csarnokfelújítási programja tovább folytatódik taókeretből, immár a negyedik ütemmel, 2 milliárd forintos keretösszeggel, amelyet az illetékes minisztériumok a sportágfejlesztési program részeként már jóváhagytak.

A szerkesztő ajánlja

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.