A választás után kiszorítják az üzletláncokat?

MN

2017. október 6., péntek 05:43, frissítve: péntek 14:06

A 2018-as választások után kerülhet sor Orbán Viktor Nagy Tervének befejezésére, és a kormány az élelmiszer-kereskedelemben is döntően magyar tulajdonosokat hoz helyzetbe, a média, az energetika és a bankszektor után – értesült több forrásból a Magyar Nemzet. Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor terjeszkedése előtt egyengethetik így az utat.

„Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük” – mondta Orbán Viktor a lengyelországi Krynica városában rendezett gazdasági fórumon, ahol Az év embere díjat is átvehette. A Magyar Nemzet iparági információi szerint a 2018-as választások után a Fidesz nekifut a még „meghódítatlan” negyedik területnek is, és a legfőbb cél lesz a hazai tulajdon részarányának további növelése a most nálunk működő multik kárára.

Orbán Viktor még nem sokkal a 2010-es választások után beszélt erről a négy „stratégiai területről”, és Matolcsy György akkori gazdasági miniszter közreműködésével gyakorlatilag egyből neki is láttak a megvalósításnak. A kormány ráadásul soha nem titkolta, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel a tulajdonosi szerkezet átszabásán fog dolgozni, Matolcsy György még gazdasági miniszterként azt nyilatkozta, a külföldi tulajdonosok választhatnak: vagy jó áron megszabadulnak magyarországi érdekeltségeiktől, vagy a kormány olyan gazdasági, jogi környezetet teremt a számukra, hogy előbb-utóbb úgyis elmennek.

Ennek jegyében 2013 őszére 350 milliárd forintért államosították az E.ON gázüzletágát, ugyanígy 2013 őszére mind az öt föld alatti gáztároló állami tulajdonba került, majd az állam további százmilliárdokért megvette az elosztótársaságokat és magát az infrastruktúrát is, így már a teljes vertikumot birtokolja.

Ugyanez történt a bankrendszerben: az állam nagyvonalú ajánlatokkal lépett fel a külföldi tulajdonosokkal szemben. 2014. szeptember 30-án jelentették be például, hogy államosították 55 millió euróért az addig bajor tulajdonú MKB Bankot. Az ár ugyan alacsony volt, de mivel az MKB-nak volt egy csomó rossz hitele, az eredeti tulajdonosok örömmel adtak rajta tovább, a Figyelő számításai szerint ugyanis akár 700-800 millió eurót is bele kellett volna tolniuk az MKB-ba, hogy talpra állítsák. Idén júniusban Mészáros Lőrinc megszerezte az MKB részvényeinek 49 százalékát. Az MKB ráadásul hitelezője is Mészáros egyes beruházásainak.

A médiában szintén a már jól ismert kormányközeli nevek, Andy Vajna és Mészáros Lőrinc tűntek fel tulajdonosként, így mára a teljes megyei napilaphálózat, az összes bulvárlap, a vidéki rádióadók egy jelentős része az ő kezükben van.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Két, a kereskedelmi szektorban vezető szerepet vállaló forrásunk szerint ugyanez jön a választások után a kiskereskedelemben is. „Már érkeztek komoly jelzések a tulajdonosok felé, hogy gondolkodjanak el: jobb időben eladni az érdekeltségeiket, ha megkeresik őket” – mondta egyikük. Bár a magyar kiskereskedelemben a külföldi tulajdon aránya különböző számítások szerint már így is valamivel 50% alatt van, de a piacot mégis a nagy multik, a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl és az Aldi uralja, a magyar áruházláncok, mint a Coop, a CBA vagy a Reál jóval kisebb bevételt termelnek, sőt, mint nemrég mi is megírtuk, a kis boltok valójában az életükért küzdenek a piacon, és egyre nehezebben bírnak az emelkedő bérekkel.

„Teljesen logikus lépés lenne a kormány szempontjából, hogy megcélozza a legjobban működő láncokat, és megpróbálja megszerezni őket” – mondta másik forrásunk is, szerinte elsősorban a legjobban futó diszkont láncok, a Lidl és az Aldi lehet célkeresztben. (Ugyanakkor információink szerint egyelőre egyik érintettől sem érkezett jelzés az adott ország diplomáciai képviseletéhez, hogy kormányzati nyomást tapasztalnának.) A szakember azt is elmondta, hogy miután például Mészáros Lőrinc vagy Csányi Sándor az utóbbi években rengeteget invesztált élelmiszer-előállításba és -feldolgozásba, „számukra a legnagyobb nyereséget az jelentené, ha a teljes spektrumot meg tudnák szerezni”. A Figyelő tavaly megírta, hogy Csányi Sándor már megvette volna a Tesco teljes közép-európai hálózatát, de ez akkor még kormányfői ellenállásba ütközött, mert Orbán Viktor félt a lengyel reakcióktól. Szándék tehát van.

A szerkesztő ajánlja

Lándori Tamás

Döntenek ma a lúgos perben: összeszedtük a vád és a védelem főbb állításait

A negyedik – és minden valószínűség szerint nem az utolsó – bírói tanács dönt a bűncselekmény ügyében.

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.