Akár bűnözőknek is vesz lakást az állam

Marosi Adrienn

2017. augusztus 11., péntek 19:13, frissítve: péntek 20:18

Továbbra sem akarják vizsgálni, hogy a Nemzeti Eszközkezelő programját igénybe vevő büntetett előéletű vagy sem, és az előre fizetős vízórák bevezetésére sem fogják kötelezni a szolgáltatókat – derült ki Fónagy János Rig Lajosnak adott válaszából.

A jobbikos politikus „Társasházak problémái a Nemzeti Eszközkezelő-programmal kapcsolatban” címmel tett fel írásbeli kérdést még július végén.

Ebben egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy

  • a programot olyan személyek is igénybe vehetik, akik a lakóközösségbe nem tudtak beilleszkedni, deviáns magatartást mutatnak, és az eszközkezelői törvény semmilyen erkölcsi, morális feltételt nem szab, büntetett előéletű tulajdonosokat is minden mérlegelés nélkül elfogad;
  • a lakók fizetési kötelezettségeiknek gyakran akkor sem tesznek eleget, ha arra módjuk és lehetőségük lenne;
  • a program miatt a társasházak nem tudják behajtani a tulajdonostól a közösköltség-tartozást, mivel a Nemzeti Eszközkezelő az ingatlanátvételi eljárás során kényszertörléssel elvonja a fedezetet a társasház végrehajtási eljárása elől;
  • a felhalmozódott tartozást a többi vétlen lakónak kell a saját jövedelméből kifizetnie;
  • ha árverésre kerül sor, az első helyen mindig a bank szerepel, a társasház csak a végrehajtási költséget kapja vissza;
  • és Rig Lajos szerint a társasházak arra kérik a kormányzatot, hogy kötelezze a vízszolgáltatókat előre fizetős vízórák bevezetésére, mert jelenleg a vízdíjat nem fizető lakók szerződését a szolgáltató felmondja, és a vízszolgáltatást korlátozza az egész társasházban.

Fónagy János parlamenti államtitkár válaszában közölte: a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. által működtetett program keretében 2017. június 30-ig közel 31 ezer ingatlant vásárolt meg a NET Zrt., biztosítva ezáltal több mint 150 ezer személy lakhatását.

Hozzátette, hogy a Rig Lajos által javasolt morális feltételek vizsgálata „alkotmányossági szempontból sem megalapozott”, mert csorbítaná a nehéz anyagi helyzetbe került családok esélyegyenlőségét.

Fónagy közölte, hogy a bérbeadónak lehetősége van felmondani a lakásbérleti szerződést, ha az érintettek az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos magatartást tanúsítanak. Ha valakitől ilyen jelzés érkezik, a bérbeadó haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket, vagyis például helyszíni ellenőrzésre vagy felszólításra kerülhet sor, végső esetben pedig a szerződés felmondása és a lakás kiürítése következhet.

Kitért arra is, hogy ha egy társasház végrehajtási eljárást indít, az árverésből befolyó összegből a tulajdoni lapon bejegyzett rangsor szerint kapnak kielégítést a hitelezők: ez elsősorban a végrehajtói költségeket fedezi, másodsorban pedig a rangsorban első helyen álló banki követelést egyenlíti ki.

Azonban kiemelte, hogy az ingatlan magyar állam részére történő értékesítése a végrehajtási eljáráshoz képest kedvezőbb lehet a társasháznak, mert nem merül fel végrehajtási költség a jelzálogjogosult hitelezők esetében, és az első ranghelyen álló bank követelésének legfeljebb csak a 80 százalékát kaphatja meg. Vagyis szavai szerint így nagyobb az esély arra, hogy a magyar állam által kifizetett vételár egy bizonyos hányadát a társasház megkapja, akkor is, ha nem jelzálogjogot, csak végrehajtási jogot jegyeztetett be.

Fónagy az előre fizetős órák használatával kapcsolatban azt írta, ezek alkalmazása csak megállapodás alapján lehetséges, vagyis a szolgáltató nem kötelezheti a felhasználót, és „a kötelezés nem oldaná meg a felvázolt problémát, ezért bevezetése nem tervezett”.

Az ügyben megkerestük Rig Lajost, aki az írásbeli kérdésére adott válasszal kapcsolatban kiemelte: Tapolcán egy társasház vezetője kereste meg a felmerült probléma miatt, ami már évek óta fennáll. Ráadásul a lakás, ami miatt beadta írásbeli kérdését, jelen pillanatban nincs az eszközkezelő használatában, de már körülbelül egymillió forintos adósságállomány van rajta, ezt pedig véleménye szerint soha nem fogják viszontlátni a lakás értéke vagy a fennálló kölcsön miatt. Egyébként körülbelül hat lakás van hasonló helyzetben.

A morális feltételekkel kapcsolatban kiemelte, véleménye szerint ha valaki közösségben lakik, át kell vennie a közösségi formákat. Az, ha valaki nem dolgozik, még adósságba is tereli a lakóközösséget, és be sem tud illeszkedni, elfogadhatatlan – jelentette ki.

Felidézte: a válaszban szerepelt, hogy ha valaki ilyen magatartást tapasztal, forduljon az eszközkezelőhöz. Ám az említett eset „egy köztes állapot”, hiszen az eszközkezelő nem vette át az ingatlant, ez még csak folyamatban van.

Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke korábban lapunknak elmondta, hogy a közös költségek általánosságban is nehezebben behajthatóvá váltak, a társasházkezelők pedig az eszközkezelős lakásokkal külön is küszködnek. Az állam ugyanis csak komoly hercehurca után fizeti ki a közösköltség-elmaradásokat, ráadásul csak a tulajdonszerzése óta felgyűlt tartozásokért áll helyt. Ezeket az elmaradásokat csak úgy lehet rendezni, ha a közös képviselő rengeteg dokumentumot beküld, mire pedig az állami szervezet fizet a bérlő helyett, rendszerint eltelik egy év.

Miután utal a társasháznak, az összeget az állami szervezet kiszámlázza lakóinak, ezzel párhuzamosan pedig megindítja a határozatlan időre szóló bérleti szerződés felmondási folyamatát. Utóbbi a gyakorlatban nem azt jelenti, hogy a családok az utcára kerülnek, hanem azt, hogy egy programhoz kötötten felajánlják számukra a határozott idejű szerződés megkötésének lehetőségét. Ez tulajdonképpen egy mentorszolgáltatással egybekötött adósságrendezési opció, amelynek keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Református Szeretetszolgálat szakemberei segítik a felhalmozott tartozások ledolgozását, a fizetőképesség helyreállítását.

Mint megírtuk, az eszközkezelő segítségére egyébként egyre kevesebben számíthatnak, hiszen a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból kiderült, 2018-ban már alig 1450 lakás vásárlásának finanszírozásával számolnak a kormánynál. Holott a NET vásárlási keretének emelése, illetve a feltételrendszer felülvizsgálata nyomán újabb 20–30 ezer új adós vehetné igénybe a szervezet szolgáltatását.

A jelenlegi szabályok szerint akkor jogosult a NET szolgáltatásának igénybevételére a bajban lévő adós, ha a hitelszerződés megkötésekor az ingatlan forgalmi értéke nem haladta meg a húszmillió – Budapesten és az agglomerációban a 25 millió – forintot, s a kölcsön ennek 25 és 90 százaléka közé esik. További feltétel, hogy a szerződést 2014 előtt kössék, s az adós legalább 180 napja ne tudja fizetni a törlesztőrészleteket. Illetve számos szociális feltételnek kell megfelelnie annak, aki a NET szolgáltatását szeretné igénybe venni.

Az egykori tulajdonosnak arra is van lehetősége, hogy anyagi helyzete javulásával visszavásárolja az ingatlant. Erre legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 72 hónapig van mód. Az ár az eszközkezelő által fizetett vételár jegybanki alapkamattal növelt értéke, amihez hozzászámítják az ingatlanra költött esetleges értéknövelő beruházások összegét, illetve azt az összeget, amelyet a bérlő helyett fizetett ki az eszközkezelő.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.