Állami milliárdokból rázhatják gatyába a Malév GH-t

Bodacz Péter

Bodacz Péter

2017. szeptember 11., hétfő 19:59, frissítve: hétfő 20:17

Több milliárd forintos állami ráfordítással, a tevékenység egy részének kiszervezésével, valamint a bérek „tulajdonos által biztosított” forrásból rendezésével mentené meg a Malév Ground Handling (MGH) Zrt.-t az a reorganizációs terv, amelyet a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. részére készített a Capitol Consulting Group (CCG) tanácsadó cég. A társaság már korábban is kapott hasonló megbízást az államtól; a CCG adott tanácsokat a 2012-ben fizetésképtelenséget jelentő Malév reorganizációjára is.  

A lapunk birtokába kerülő, 144 oldalas prezentációért értesüléseink szerint összesen 12 millió forintot fizetett az MNV a CCG-nek, azaz oldalanként 83 ezer forintot. A 2017. május 12-i keltezésű dokumentum hasznosságát ugyanakkor némileg megkérdőjelezi, hogy a CCG nem a friss mérlegadatokat vette alapul, hanem az MGH 2015-ös eredményeit. Ráadásul egy sor, a földi kiszolgálótársaság működése és bevételei szempontjából komoly jelentőségű piaci változást – például az Air Berlin csődjét vagy a legjelentősebb partner Wizz Air új csomagkezelési előírásait – is figyelmen kívül hagytak.

Szembetűnő az is, hogy a reorganizációs terv 30 oldalon keresztül mutatja be és hasonlítja össze a különféle lízingkonstrukciók iskolapéldáit, aminek önmagában nincs sok köze egy vállalat újjászervezéséhez. A CCG-nek nem volt sok érdemi feladata a mérlegadatok összefoglalásával sem, hiszen ezen számokat a vagyonkezelő már korábban közzétette jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve.

Tény ugyanakkor, hogy az MGH cudar helyzetéhez már a 2015-ös számok alapján sem fér kétség; a cég eredménytartaléka –1,24 milliárd forint volt. Az üzemi, illetve az adózott eredmény –518 millió, illetve –604,6 millió forintra zuhant. (A tanulmányban nem értékelt 2016. évben kissé javult a helyzet, hiszen –471 millió forintos üzemi eredménnyel és 513 milliós veszteséggel sikerült zárni, ám az 1,6 milliárd forintnyi követelés csaknem a másfélszerese az egy évvel korábbinak.) 2015-ben a 4,5 milliárd forintos nettó árbevétel 30 százalékát a Wizz Air adta, míg a KLM és az Air France 12, illetve 11 százalékot. A néhány hete fizetésképtelenséget jelentő Air Berlin 6 százalékos szelettel bír. Az összefoglalóból az is kiderül, hogy a 2015-ben 15 milliárdos ferihegyi földi kiszolgálási piacból 4,3 milliárd jutott a Malév GH-nak, míg a török Celebi forgalma 7,8 milliárd, a brit Menziesé 1,8 milliárd, a magyar hátterű BudPorté pedig 1,36 milliárd forint volt.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A reorganizációs terv jelentős részét a járműpark megújításával, majd a tevékenység kiszervezésével kapcsolatos elképzelések teszik ki. Eszerint a Malév GH összesen 2,7 milliárd forintból cserélné le elavult eszközeit részben új, részben használt gépekre. A vontatókból, utánfutókból, repülőindítókból, lépcsőkből, egyéb személy- és haszonjárművekből álló flotta 470 darabosra karcsúsodna a mostani 529-ről, a megtakarítás pedig éves szinten 200 millió forint lenne (főleg a helybérleti kiadások mérséklődése miatt). A kiszervezés után a géppark tulajdonjoga, valamint az adminisztráció és a beszerzéshez kapcsolódó feladatok megmaradnának az MGH-nál, míg az üzemeltetés alvállalkozóhoz kerülne. Ezzel éves szinten 90 millió forintot lehetne megspórolni a dokumentum szerint – feltéve, hogy akad vállalkozó.

A reorganizációs tervet megmutattuk több ágazati szakértőnek is, akik csak név nélkül kívántak állást foglalni. Mint egyikük megjegyezte,

az egész anyagot újra kellene számolni,

hiszen 2015 óta változott az MGH helyzete, ráadásul szép számmal akadnak pontatlanságok. Mindez pedig arra utal, hogy a program készítői csak felületesen ismerik a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren uralkodó piaci viszonyokat és kihívásokat. – A terv járatonként 24,7 eurós bérleti díjjal számol az utasfelvételi (check-in) pultok bérlése tekintetében, ami a Budapest Airporton 40-60 euró körül van. Ez éves szinten legalább 50 millió forinttal több, mint a CCG által kalkulált 80 milliós összeg. A Wizz Air időközben bejelentett új csomagpolitikája, amely szerint a nagy méretű kézipoggyászért nem kell fizetni, szintén jelentős, éves szinten bő 90 milliós kiesést jelent az MGH-nak – sorolta a figyelmen kívül hagyott tényezőket egyik szakértőnk, megjegyezve: ha az Air Berlin kiesik a rendszerből, az bő negyedmilliárdos mínuszt jelent a bevételi oldalon.

Másik szakértőnk a bérek terén körvonalazódó problémákra hívta fel a figyelmet: felveti ugyanis a tiltott állami támogatás lehetőségét az, hogy a munkavállalók anyagi motivációs rendszerének kialakítását a tulajdonos, vagyis az állam által biztosított többletforrásból oldaná meg a program. Emellett feszültséget okozhat, hogy sok munkakörben mozgóbért vezetnek be, azaz nem mindenkinél és nem egységesen rendeznék a fizetéseket. Mindez azért gond, mert a társaságot egyre nagyobb elvándorlás sújtja, a konkurens – és nyereséges – cégek bérajánlatai jóval kedvezőbbek. Szintén beszédes – folytatta szakértőnk –, hogy a vezetők motivációs rendszerében ugyanakkor csak tízszázalékos súllyal jelennének meg a cég pénzügyi eredményei, kilencven százalékban személyre szabott juttatásokat javasol az anyag. Alapvetően aggályos az állami vagyon szempontjából a géppark üzemeltetésének kiszervezése, hiszen

adóforintokból megvásárolt járművek üzemeltetését adnák magánkézbe.

Tény, hogy ez eredményezne valamekkora csökkenést a bérköltségek terén, ám ennek egy jelentős hányadát ki kellene fizetni a szolgáltatásért – hangsúlyozta forrásunk.

A reorganizációs tervet illetően megkerestük az MNV-t, amely eddig nem reagált kérdéseinkre. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a Malév GH ellen a múlt héten érkezett feljelentés az Európai Bizottsághoz tiltott állami támogatás gyanúja miatt. Az ügy hátterében egy, a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott hitel visszafizetése áll, amelynek fedezetéül egy más célra szánt állami támogatás szolgált.

Kormányzati forrásból származó értesüléseink szerint egyébiránt a kormány gazdasági kabinetje kedden veszi napirendjére a Malév GH reorganizációját. Úgy tudjuk, erre a célra 4,6 milliárd forintot szán a kabinet.

A szerkesztő ajánlja

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.