Átverés a téli rezsicsökkentés

2018. március 9., péntek 06:07, frissítve: péntek 09:08

Csupán szavazatszerző próbálkozás a rezsicsökkentési ígéret, amely a kormányzat részéről a hét közepén elhangzott. A kabinet ismét becsapja a családokat: csupán a 16 százalékát adja vissza annak az extraprofitnak, amelyre évente szer tesz a háztartások energiatarifáin keresztül – nyilatkozta lapunknak a második Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese. Holoda Attila elmondta: egy átlagos család éves szinten megközelítőleg 83 ezer forintot veszít azon, hogy a kormányzat a nemzetközi energiabeszerzési árak által indokoltnál drágábban adja a lakosságnak a földgázt, az áramot, illetve a távhőt. Ebből most csupán egyetlen alkalommal 12 ezer forintot kapnak majd vissza a földgázfelhasználók, a többi extraprofit a kormányzat zsebében marad. Földgáz esetében ez azt jelenti, hogy a kabinet az utóbbi években az indokolt díjakon felül évente 241 milliárd forint „luxusprofitot” szedett be, az elmúlt évek során pedig az energetikai vállalatai közreműködésével mintegy 960 milliárd forint pluszbevételre tett szert ily módon.

Ebből most „nagyvonalúan”, mintegy „választási ajándékként” 40 milliárd forintot ad vissza az eddig alaposan megsarcolt fogyasztóknak.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki kormányzati sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy szavazatszerzési célokat szolgál a mostani rezsilefaragási ígéret. Úgy fogalmazott: sértő ez a feltételezés. Hozzátette: a 12 ezer forintos jóváírást mind a földgázfogyasztók, mind a távhőfelhasználók megkapják a második negyedév során. Orbán Viktor miniszterelnök még szerdán jelentette be, hogy „téli rezsicsökkentésről” döntött a kormány. Így minden család 12 ezer forintot jóváírhat a gázszámlájából. A kormányfő közölte, a kedvezményt megkapják a távfűtést használók is, és a szilárd fűtőanyagok támogatására is elkülönítenek egymilliárd forintot. Orbán az intézkedéseket azzal indokolta, hogy az elmúlt hetekben rendkívüli hideg volt Magyarországon, megnőtt a családok gázfogyasztása, illetve a rezsiszámlájuk. A miniszterelnök hozzátette: Magyarországon a nemzeti kormány volt az első, amely csökkentette a rezsit.

Orbán Viktor arról azonban nem beszélt, hogy kormánya a korábbi ígéretei ellenére 2013 óta nem mérsékelte a háztartási energia árát, miközben az elmúlt évek során mind az áram, mind a távhő, mind a földgáz esetében 10-20 százalékos rezsicsökkentésre lett volna lehetőség a világpiaci árak alapján. Az utolsó érdemi rezsicsökkentéskor, vagyis 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt, ez a tavalyi év közepére 15-16 euróra zuhant, majd december végére 22 euróra növekedett. Mostanra viszont 19 euró körüli szintre állt be. Így bőven alatta maradt a 2013-as árszínvonalnak. Magyarország ráadásul a lakossági gázfogyasztás 70-80 százalékát orosz forrásból szerzi be, amelynek jelenlegi ára megawattóránként 15 euró körül mozog. Az Oroszországból érkező gáz ára ugyanis hathavi késéssel követi egyes olajtermékek világpiaci árát. Emellett ma már az árak kiszámításában szerepet játszanak az európai úgynevezett azonnali piaci tőzsdei földgázárak is. Az áram ára az azonnali piacokon négy évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, ezt 2016 nyarán 27 euróért is meg lehetett vásárolni, most pedig még mindig csak 41 euró közelében mozog a díj. Így ennél az energiatípusnál is lehetséges lenne az 5-10 százalékos tarifalefaragás.

Azt, hogy a szabadpiaci árakkal jobban járnának a fogyasztók, mint a „rezsicsökkentett”, szabályozott árakkal, az is alátámasztja, hogy a német E.on energetikai cég egyes fogyasztóknál a napokban tíz százalékkal aláígért az állami, nagyon olcsónak hirdetett árajánlatnak. Németh Szilárd fideszes rezsibiztos fel is háborodott a nemzetközi társaság lépése miatt. Úgy vélte, hogy az E.on ezzel az akcióval az országgyűlési választásba akar beavatkozni „Brüsszel oldalán”, beszáll az „ütök-kapokba”, és „kicsit vissza kellene fogniuk az agarakat” – fogalmazott a rezsibiztos. Az E.on viszont a politikus kirohanására egy visszafogott közleményben reagált, amelyben tudatta, hogy az ajánlata csak bizonyos ügyfélkörnek szól.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Szakértők szerint a kormány időzítését magyarázó indoklás is sántít. Ebben a fűtési idényben ugyanis sokkal kedvezőbb volt az időjárás, mint a múlt évben. Így a „különleges kedvezményre”, az extra rezsicsökkentésre sokkal inkább szükség lett volna 2017 telén, mint most. Tavaly ugyanis a hideg téli időjárás miatt csaknem 30 százalékkal többe került a fűtés a családoknak, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, 53 négyzetméteres lakás éves távhődíja 170 ezer forint helyett valamivel több mint 200 ezer forintra emelkedett. A földgáz esetében a szakemberek szerint szintén 30 százalék körüli fogyasztásnövekedéssel lehetett számolni. Mindez egy átlagos felhasználó esetében 30 ezer forint körüli többletkiadással járt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.09.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.